Eger - hetente kétszer, 1912

1912-03-06 / 19. szám

1912. március 6. legnagyobb lelkesedéssel Csekó Gábor prépost­kanonokot választották meg elnökké; alelnök lett Braun Károly városi tanácáos, szaktanács- adó Kiszely Ede méhészeti felügyelő, titkár Vé­tek Sándor gazd. szaktanító, pénztáros Kollmann János lemezgyári igazgató, ügyész Kánitz Gyula dr. ügyvéd. Választmányi tagok lettek: clilék Károly állomásfőnök, Simcsó József tanítóképez- dei tanár, Király Béla érsekuradalmi főszámvevő, Biró Kálmán tanító, Piacsek Géza alapítványi ellenőr, Szikszay Gyula dr. törv. széki bíró, Würth Lajos ny. honvédszázados, Vizy Károly villany­gyári főgépész, Czúnya Sándor foreálisk. tanár és Tóth Ferenc városi Írnok. A vidékről válasz­tandó választmányi tagokat a legközelebbi köz-, gyűlés választja. Az alapszabályokat Vétek Sán­dor előadása mellett csekély módosítással el­fogadták. Az egyesület alapitó tagjai azok, kik egy­szer és mindenkorra legalább 50 koronával já­rulnak az egy. alaptőkéjéhez, pártoló tagok, kik évi 2 koronát és rendes tagok azok lehetnek, kik évi 4 kor. tagsági dijat fizetnek. A belépés 3 évre kötelező. Hogy ily csekély tagsági díjat állapított meg a közgyűlés, evvel lehetővé akarja tenni a legszegényebb embernek is mindama haszon elérését, miket ennek ellenében az egye­sület nyújthat. Jelentkezést elfogad az egyesü­let minden egyes tisztviselője és választmányi tagja. Reméljük hogy sok tagja lesz az uj egyesületnek. Kinevezés. Hevesvármegye főispánja Petrik Jenő jogszigorlót közigazgatási gyakornokká nevezte ki és szolgálattételre a vármegyei kö­zéppontba osztotta be. A germán nőről igen kedves és érdekes előadást tartott vasárnap délután Braun Jácint ciszt. r. főgiran. tanár. Kiindulva a nő és a társadalom szoros összefüggéséből, beszélt a régi germánoknak a nőkre vonatkozó jogi fel­fogásáról; fejtegette ezután a germán házas­ságnak lényegét és szertartásait. Minthogy en­nél a nőnek nagyon kedvezőtlen szerepe volt, kifejlődött a nő tisztelete és védelme, melyet sokszor ellenségeikre is kiterjesztetek. Be­mutatta azután a germán nőt otthonában, egy­részt övéi, másrészt vendégei körében. Behatóan foglalkozott a nő kötelességeivel: az étel- és ruhakészítéssel, majd leírta a germán női vise­letét. Bemutatta a népvándorlás-korabeli ger­mán nőt férje kíséretében a harcmezén, ami­kor mint orvos teljesíti hivatását. Áttért az­után különféle szórakozásaira és itt röviden fejtegette a tánc történetét. A kereszténység elterjedésével a germán nő szerepét a meg és visszatérítésnél hangsúlyozta, és erre a törté­nelemből több példát hozott fel. Sorba vette azután a Merowing, a Karoling ós a Szász­uralkodóház királyainak történetét és a leg­kiválóbb női alakoknak példáiban mu'atta be életmódjukat. Szólt azután a középkori aszke- tikus germán nőről,az apácáról és a gandersheimi Roswitha történetében irodalmi munkásságaik­ról. Végül arról értekezett, hogy mikép ihlette meg a germán nő a lovagkori Minnesang költőit. A nagy tanulmánnyal készült és a roppant nagy olvasottságot eláruló felolvasást, állandó érdeklődéssel hallgatta az előkelő nagy kö­zönség:, mely végül halá-an tapsolta az előadót. Kartner Gitta az angolkisasszonyoknál. Már­cius 3-an (vasárnap) délelőtt művészies élve­zetben volt részük az angolkisasszonyok in­tézete tagjainak és bennlakó növendékeinek. Hangversenyszerű összejövetelen mutatott be Kartner Gitta, a Nemzeti Zenede továbbképző (művészi) tanfolyamának növendéke, Czúnya Sándor főreáliskolai tanár húga, — kinek művészetét a főreáliskola hangversenyéről EGER. (19. sz.) adott ismertetésben méltatjuk — néhány klaszr szikus zongoradarabot, olyan tökéletes, szép előadással, mely mig egyrészről csak az igazi tehetségnek, másrészről az alapos és maga- sabbfokű kiképzésnek lehet az eredménye. — A bennlakó növendékek viszont, egy-két zon­goraszámmal, majd klasszikus egyházi ének­kel, magyar népdalokkal s egy tréfás dalmű eléneklésével akartak szintén egy kis örömet szerezni a kedves előadónak. A fiatal mű­vésznő mesteri játéka, mint nekünk írják, min­denkit elragadott s még hosszú ideig nem tudtak szabadúlni hatása alól. Az intézet vezetősége ez úton is hálás köszönetét mond a nem min­dennapi művészi élvezetért úgy a művésznő­nek, mint azoknak, kik szives figyelmükkel megszerezték ezt a műélvezetet. Jogakadémiai ifjúságunk a Galilei kor ellen. A Budapesti Hírlap 1912. februárius 25-ikén eze­ket írja többek között: „— (Diákok a Galilei­kor ellen.) A Galilei-kör térfoglalásának az lett az eredménye, hogy a pozitív vallások alapján álló ifjúságot — egy táborba terelte. Ez a pozitiv vallási alapon álló egyetemi ifjúság ma este nyolc órakor a régi országháza nagyter­mébe gyűlt össze, hogy a Galilei-kör destruktiv tanításával, elveivel és hatásával szemben ki­fejezésre juttassa tiltakozását. A termet ezúttal tisztán egyetemi hallgatók töltötték meg. A szónokok egyértelműen hangoztatták, hogy a Galilei-kör térfoglalása veszedelmet jelent és ezzel a térfoglalással szemben a most még túl­nyomó többségben levő vallásos és hazafias if­júságnak szembe kell szállania. A harcnak azonban nem védekezésben, hanem támadásban kell megnyilatkoznia. A támadás a Galilei-kör eddigi térfoglalásának magyarázata. A Galilei- kör vallás- és nemzetellenes tendenciákkal szol­gál.“ Huttkay Lipót dr., jogakadémiai tanár és lelkész március 3-ikán foglalkozott konfe­rencia-beszédében a Galilei-körrel, mint áltudo- mányu iskolával. Az egri érseki jogakadémia ifjúságának lelkesedő helyeslésével találkozik a budapesti egyetemi ifjúságnak csatlakozásra való felszólítása a másfélszázadot meghaladó, és szigorúan őrizett keresztény katolikus szel­lemének megfelelően. Az előmunkálatok meg­kezdődtek. Távozó tanítónő. A vallás és közoktatás- ügyi miniszter Lipcsey Mária egri állami elemi iskolai tanítónőt, a folyó tanév végéig, a kispest- munkástelepi állami elemi iskolához szolgálat­tételre rendelte. A Jogakadémiai Kör által 1912. február hó 25-én megtartott Bánk bán-matinéra felülfizetni sziveskedtek: Bóhm Janos dr. 1 cs. és kir. arany, Begovcsevich Róbert, Csekó Gábor, Demkó György dr., Foltin János, Koncz Menyhért, Katinszky Gyula, Blazsejovszky Ferenc 10—10 K, Wind Gyula, Gáspárdy Katinka, Glósz Kál­mán dr. 5—5 K, Udvardy László dr. 3 K, Augyalosy József, Zoltán Józsefné 2—2 K, N. N., N. N., Ury József dr. 1—1 K. Fogad­ják a nemes szivü adakozók ez úton is a Jog­akadémiai Kör hálás köszönetét. Népkönyvtár. A földmívelésügyi miniszter a kompolti Kisbirtokosok Szövetsége részére egy 100 kötetből álló népkönyvtárt és a köny­vek elhelyezésére szolgáló szekrény beszerzésére 20 koronát engedélyezett. Irodalmi pályázat Jászberényi Miklós, Mező- tárkány község főjegyzője, mint az Erzsébet árva- ház-naptár szerkesztője, az 1913. évi „Erzsébet- árvaház naptár“-a részére három népies irályu elbeszélésre, illetve dolgozatra hirdet pályá­zatot és pedig: 1. Ismertesse a szerző a mai községi képviselőtestület összetételének és ha­táskörének hiányosságait és fejtse ki, hogy o mint volna a képviselőtestület átszervezendő életrevalóvá, a község szociális, gazdasági, ipari föllendítésére alkalmassá. 2. Egy elbeszélés keretében írja le a szerző a kivándorlással járó vészeimet és rajzolja meg egy idehaza maradt feleség és a gyermekek sanyarú helyzetét. 3. írassák egy elbeszélés, amelyben a főszereplő egy modern, hivatása magaslatán álló községi jegyző legyen, aki községét a haladás útjára vezeti és boldoggá teszi. A két utóbbi elbe­szélés élénk, a földmives ember eszejárásához alkalmazkodó meseszövésü legyen. A terjede­lem nem kötött. A legjobbnak Ítélt műveket 50—50 koronával jutalmazza, mely összeget 1912. évi julius elsejéig küldi meg. Fentartja azonban magának a jogot, hogy a beérkezett munkák közül — 20 korona Írói tiszteletdíj ellenében — bármelyiket felhasználhassa. Raj­zok, fényképfelvételek mellékelése kívánatos. A munkák 1912. május 31-ig a pályázat ki­hirdetőjéhez küldendők. Köszönetnyilvánítás. A tarnaszentmiklósi róm. kát. iskolaszék, a tarnaszentmiklósi kát. lakosság nevében, e lap utján is hálatelt szív­vel mond köszönetét az egri mélt. Főkáptalan­nak azért a nagylelkűségéért, hogy a róm. kát. uj iskola létesítéséhez 2000 koronát ado­mányozni kegyeskedett. Vásár-áthelyezések. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter megengedte, hogy úgy Pásztó, mint Erdőtelek községben a f. évi április hó 1-re és 2-ra eső országos vásárt, ez évhen kivéte­lesen, március hó 26-án és 27-én tartsák meg. Félnapos sztrájk volt tegnap (hétfőn) or- stágszerte. A szociáldemokrata párt munkás tagjai országszerte pihentek hétfőn délig, hogy az általános, egyenlő és titkos választójog mellett tüntessenek. Munka helyett tehát felvonulást rendeztek mindenfelé, igy Egerben is. A fel­vonulásban, mely a Munkás-otthon diófakut- utcai helyiségéből indult ki és a város főbb utcáin végig haladva, 11 óra tájban oda tért vissza, mintegy 300 munkás vett részt. Elül nagy piros vásznot vittek, amelyen ez az írás volt: Éljen az általános, egyenlő, titkos vá­lasztói jog. Rendzavarás nem történt csak — szóval; de evvel azután lépten-nyomon és az elrekedésig — rendőri asszisztencia mellett. Rövid hírek. Egerben és Füzesabonyban a vörheuy-járvány megszűnt. Ezt az alispán hivatalosan is megállapította. — Hatvanban vetőgép-próba lesz. A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület jelentése szerint ugyauis, az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület a hatvani ura­dalom cukorgyári gazdaságában, március hó 24—25-én bemutat egy uj találmányt: a sor­trágyázó velőgépet és a vele való próbavetést is. Az érdeklődő gazdaközönséget és gépgyá­rosokat szívesen látják a gép-próbán. Tüzek. Gyöngyösről három tűzeset hire ér­kezett. A Halastó-utcában Pataki József és Bozóki Ignác szalmafedeles háza égett le. Ezen­kívül két belső tűz volt; az egyik Neumann Fülöpnél, a másik özv. Fürstnénél. — Hatvan­ban Nyilas István földbirtokos udvarán a pely- vás égett le. A szénakazalt, mely csak egy iépésnyire volt az égő épülettől megmentették a tűzoltók. Apró krónikák. Hentes és fuvaros szerencsét­lensége. Gyöngyösről jelentik, hogy ott M«ku- lányi Imre 18 áves hentes-segéd szalonnafejtés közben, a saját késével keresztül szúrta a bal kezét Tébner Antal fuvarosnak pedig, aki hor­dókat gurított a kocsiról, az egyik ilyen hordó olyan szerencsétlenül szorította kezét a falhoz, hoary az ujjai szétmorzsolódtak. — Betörés a Korona-utcában. Vasárnap este vakmerő betörés történt Egerben, a Korona-utcában. Zsass- kovszky Károly zenetanár lakásán ugyanis, az alatt ez idő alatt, mig a család tagjai a főreáliskola hangversenyén voltak, egy eddig ismeretlen betörő járt és mintegy 200 korona értékű ékszert ellopott. A rendőrség erélyesen nyomozza a vakmerő betörőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom