Eger - hetente kétszer, 1912
1912-02-24 / 16. szám
1912. február 24. EGER. (16. sz.) 3 a nagy piramisoknál jártak, — meg se hallja. Megmarad magyarnak s ir magyarul anélkül, hogy döngetné a mellét, mint ama „szomorú merészek“ ! Ettől az igazi nagy magyar Írótól olvas fel a Kisfaludy Irodalmi Kör főtitkára, amelyet Gárdonyi székfoglaló gyanánt küldött.“ A hét. Vége a farsangnak, amelyet nagyon sok ember nem táncolt végig, csak a boldogok, a megelégedettek. Ámde ilyenek nagyon kevesen vannak, mert ha még lehetnének is, a legtöbb embert boldogtalanná, elégedetlenné teszi az — irigység. Mérhetetlen sok az olyan ember, aki csak azért szenved, mert másnak jobban, vagy éppen jól megy a sora. Az irigy ember mindig azt hirdeti, hogy az élet igazságtalan: más nem dolgozik és vagyont gyűjt, ő nagy szorgalmával is szegény marad; ő lángész, de senki el nem ismeri, míg más kontárt ünnepelnek; ő érték, és nem halad, míg másnak az értéktelensége diadalmaskodik. Az irigy embernek még a farsangja is nagyböjt, mert mindig a más boldogulásán kesereg. * Hamvazó szerda. Semmi sem olyan őszinte a mai világban, mint a magábaszállás. (Önmaga előtt nincs oka pózolni az embernek.) Minap még farsangoltunk: mulattunk, táncoltunk, fanatikus lázzal kerestük a mámort és vidám jókedv sugárzott le az arcunkról. Ámde őszinte volt-e a mámor, a vidámság és a jókedv ? Aligha. Csak a megszokott nyomorúságot, a szegénységet, a mindennapi kenyérért való nehéz küzdelmet akartuk eltakarni, elfeledni egy pillanatra. Lehet, hogy sikerült; lehet, hogy nem sikerült. Annyi azonban bizonyos, hogy nagyon sokaknak költségvetésében hosz- szú időre megzavarta az egyensúlyt a farsang tettetett és éppen ezért örömtelen vidámsága. Hamvazó szerdával a nagyböjt első napja virradt reánk. Az egyház hamuval jelölte meg hívei homlokát, hogy emlékeztesse őket a ma- gábaszállásra és a múlandóságra. Mert a keresztény életbölcsesség már kezdettől tisztában volt vele, hogy az üdvösség utján ez a kettő az emberi lélek legigazabb és leghűbb kalauza. * A magyar virtus bizony alaposan devalválódott már. Az ősi harci készségből bicskázás lett, a katonai erényekből alattomos orvtámadás. 4—5 legény nem szégyell minálunk összeállani, megváltoztatom a nevem, ha csak nem rehabilitál, ki nem köszörüli a csorbát az a másik Bürkös, aki rőfös. Hogy leszek én ilyen körülmények közt berendezkedve? Megigazítom, rendbeszedem magam, mint a vörös-sipkások a roham előtt, és letörölve berendezkedési mániában szenvedő koponyámról az izgalom cseppjeit, kiadom magamnak a kommandót: föl, a másik Bürköshöz, aki rőfös! Itt már bankhivatalnoknak szándékoztam bemutatkozni, mert keveseltem volna a szappangyári könyvelőséget, főképen azért, mert a lehető legpazarabb helyiségben egy leányt láttam forgolódni, aki, tekintve otthonosságát és parancsoló magatartását, bizonyára Bürkös- fajzat, vagy mondjuk, bájos angyal gitár hangokkal, volt. Bürkös Ferenc rőfös üzletében ép’ valami ankét-félét tartottak. Az alkalmazottak glédában állva hallgatták a föuököt, akinek szavaiból belépésemkor a következőket sikerült appercipiálnom, ami azonban teljesen elég volt a helyzet megértéséhez: hogy agyonverjen — egy fegyvertelent mindenféle ütő szerszámmal. Nos, és ha tetten érik, mind az öt elszalad — egy rendőrtől. Ilyen halálos végű verekedés tárgyalt az esküdtszék hétfőn és kedden — négy vádlottal. És kedden — éppen a maskarák napján — délután, összehorgolt az Eszterházy-tér parkjában 8 legény. Már-már komolyra, illetve veszélyesre fordult a dolog, mikor futva közeledett 2 rendőr. És a vége az lett, hogy a 8 „ifjú földműves polgártárs“ (vulgo: parasztlegény) úgy elszaladt, hogy falán még most sem állott meg. * A rosszul címzett levelek gazdáit ezután nem kutatja a m. kir. posta, mely negyvennél több tisztet foglalkoztatott evvel az áldatlan munkával. Mivel a munka folyton csak szaporodott, a közönség meg nem okult, most abbanhagyják ezt a bogarászó munkát. Nagyon helyes. Ha egyszer avval kérkedik a közönség, hogy milyen müveit, milyen okos, — tessék ügyelni az ilyen apró-cseprő dolgokra is. A maga érdekében teszi; maga látja hasznát is, ha pontosan címezi a leveleit és gyorsan, biztosan kézbejuttathatja a posta. Elvégre is nem mindenki Humboldt Sándor, akinek elég volt a neve után annyit Írni — Európa. Még talán arra se lett volna nagy szükség. HÍREK. Eger, 1912. február 23-án. Tájékoztató. Február24. Eger város közgyűlése. „ 24. A gyöngyösi föszolgabiró tárgyalási napja Domoszlón. „ 25. Az Egri Jogakadémiai Kör matinéja. „ 26—27. A kápolnai csata évfordulója. „ 26. Ismeretterjesztó előadás a főgimnáziumban. „ 28. A Jogakad. Kör felolvasóestélye. Nagyböjti konferencia-beszédek az egri érseki jogakadémián. I. Február 25. A magyar faj, nemzet és álla- dalom keresztény lelke. Ez államföntartó lélek elernyedése az irodalomban s életben csak tünet és átmenet. A sajtóról. A sajtó lélektana. A sajtó kategóriái. A sajtó, mint az igazság és hamisság örök küzködésének mozgó tükörképe. Voltaire elve: ,,Calumniare audacter". IX. Pius kiáltása: „Restituantur vera rebus vooabula". XIII. Leo álláspontja: ,,Scriptis scripta opponenda". A sajtó enmagát lejáró, hitelvesztő részének akaratlan, gondviselésszerű szerepe az igazság — Tehát tekintettel arra, hogy a Bürkös névvel a napokban oly sok visszaélés, stréberkedés, csalárdbukás történt (szegény fejem, hogy leszesz majd berendezkedve), a mai naptól kezdve, amikor kezeimhez jutott a belügyminiszteri leirat, kérem engem Bürkös helyett Bakosnak nevezni; a kirakat-rendező ur pedig vetesse le a cég firmáját és a megfelelő kiigazításáról gondo-kodjék. Ezzel, uraim, tartoztunk saját reputációnknak és cégünk jó hírnevének. — A’ szolgája! Tetszik parancsolni! Rebbentek felém. És én parancsoltam azt, amit ily körülmények között diktált a Bürkösi bontón és sikk : kértem két tucat gyöngyház gombot, — paplanlepedőre. És én még mindig nem vagyok berendezkedve! Pedig életemnek még mindig azon a bizonyos fordulópontján pangok, melyet úgy hívnak, hogy holt-pont. De hát mindennek a névrokonok az okai. Müller Jenő. diadalra-juttatásában. A sajtó-erkölcstelenség klimaxa: intézményt, személyt támadni s a feleletet, helyreigazítást ugyanazon orgánumban kizárni. A sajtó való, állandó ereje, hatása — az igazság igaz szolgálata. II. Március. 3. A régi és uj Magyarország. Magyarország fönnállásának alapföltételei történelmi és jogfolytonossági érvek világításában. Társadalmi iskolák; áltudományú iskolák. A titkos és nyilvános társulatok fajsulya. Az anya- szentegyház, mint látható, tökéletes társaság. III. Március 10, A tudomány általános és minősített jegyei, kritériumai. Ismerettan. Az induktiv és deduktiv módszer alkalmazása, a két módszer kapcsolása a hit és vallás-védelemben. Argumentum ad hominem és az adatolás, a tények ereje. Példák. A gondolkodás hiányát pótolni megkísértő, vagy a szándékosság beburkolá- sára szolgálni akaró bölcselettelen és történettelen tömeg-jelszavak, mint puszta hangok ; „klerlkalizmus, ultramontanizmus, liberalizmus, felvilágosodottság, szabadgondolkodás, haladás, végzet, sors; a mindenkori folyó század emlegetése pl. a XX. század. “ A „saltus“ nélkül való természetes haladás ezredéves alapjainkon. IV. Március 17. A megváltás. Krisztus Urunk kínszenvedése.- Az élet és igazság keresztje s dicsőség-koronája. V. Március 24. A szent gyónás és szent áldozás. * E nagybőjti konferencia-beszédeket dr. Huttkay Lipót, jogakadémiai tanár és hitszónok tartja a líceumi nyilvános kápolnában va- sárnaponkint délelőtt tiz órakor, a rendes jogász-misék keretében. A tanárkar és jogakadémiai polgárság e nyilvános egyházi szónoklatokon bárkit szívesen látnak. A tanárkar és a jogakadémiai polgárság katolikus része március 28-ikán reggel 8-kor végzi testületileg a líceumi kápolnában húsvéti szent gyónását és áldozását. Uj alapítványi hölgy. A király tiszabeői Hellebronth Amandát, Hellebronth Géza föld- birtokos, volt országgyűlési képviselő leányát, a brünni Mária-schuli nemesi hölgy-alapítvány tiszteletbeli tagjává nevezte ki. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter (lablonszky Flóris és Kniesner Ágost egri áll. főreáliskolai tanárokat a VII. fiz. osztály harmadik fokozatába, Lányi Kornél egri áll. főreáliskolai, Bogdán Ferenc gyöngyösi áll. főgimnáziumi és Klauber Frigyes egri állami főreáliskolai tanárokat a VIII. fizetési osztály harmadik fokozatába; — Miinkó Istvánt, a siketnémák egri intézetének igazgatóját, a VIII. fizetési osztályba, Erdélyi József és Varsányi Ferenc siketn. int. tanárokat pedig a IX. illetve a X. fizetési osztályba nevezte ki. Irodalmi gyűlés. Az Egyházmegyei Irodalmi Egyesület választmánya folyó hó 25-én, vasárnap délután, Dutkay Pál apát-kanonok, elnök lakásán ülést tart. E gyűlésen dől el a két, egyenkint 300 koronás népkönyvtári pályázat sorsa. Bánk bán matiné. „Az Egri Jogakadémiai Kör“ Irodalmi Szakosztálya vasárnap, február 25-én, délelőtt 11 órakor a városháza dísztermében Bánk bán matinét rendez a következő műsor keretében: 1. Elnöki megnyitó, tartja: Rhédey Gyula, ifjúsági elnök. 2. Erkel „Bánk bán“ egyveleg: zongorán és hegedűn előadják: Eperjessy Irénke és Zoltán Alajos. 3. Értekezés Katona Bánk bánjáról, felolvassa: Aipáry Lajos, kir. tanfelügyelő. 4. Székely ábránd, Bank bánból, zongorán előadja: Glósz Margitka. 5. Részlet a Bánk bánból. Bánk bán -.Pataky István joghallgató.
