Eger - hetente kétszer, 1912
1912-02-17 / 14. szám
1912. február 17. EGER. (14. sz.) 3 nálni a város által tervezett internátust se, sőt ezért küzd a megélhetésért — immár hatodik esztendeje — az erős létjogosultságu jegyzői internátus is. Ezt a szép célú intézményünket is mindenki támogatja — elvben. Ha azonban anyagi támogatás is kell, úgy eltűnnek a támogatók, mint" amily könnyen szétoszlanak a tervezett internátusokra vonatkozó illúziók. * A csodák hetében voltunk. A csoda-rabbi (hivatalos címmel: a világhirű talmud-olvasó) még holnapig boldogítja Egert. És igen szépen pénzelt egy csoda-bárány gazdája. Ezt is a múlt héten mutogatták nálunk egy piculáért. Pedig négy szarva volt és 60 cm. hosszú gyapjúja; arról nem is szólunk, hogy 80 kilogramm súlya volt a plakátok szerint. E sok jó tulajdonság azonban mind Kismiska volt ahhoz a reklámhírhez képest, hogy a csoda bárányt már megvette a fővárosi múzeum. Az ára bagatell 20,000 (szóval: húszezer) korona volt. Ez a numerus, azt hisszük, egymaga több piculát jövedelmezett a bárány gazdájának, mint a sok rendkívüli tulajdonság együttvéve. Pedig a többi mind valóság lehetett, csak ezt az egyet nem tartjuk hihetőnek. * Zaiiás-gyaiázás. Csodálatos világot élünk, amelyben a törvény csak néha törvény. Tapasztalhattuk ezt már Egerben is pár évvel ezelőtt, mikor húshagyó kedden maskaráktól hemzsegett az utca és órákig kocsikázott fel s alá a Széchényi-utcán két faragatlan leány — apácának öltözve. Senki nem szólt nekik, csak a durva tömeg tett magához méltó megjegyzéseket és röhögte a tiszteletreméltó öltözet profanálását. Most Gyöngyösről hallunk hasonló hirt; a „Mátravidék11 közli egy „komoly, tekintélyes úriember“ felháborodását, melynek oka az, hogy a gyöngyöspüspöki tűzoltó-egylet mulatságán a katolikus egyház házassági szertartását gúnyolták ki a következőképen: „Egy ember barátnak öltözve stóla-féle kendővel a nyakán, várta a feleket. Egy cigánypár jött. Tanukul egy kutya, meg egy macska. Azután több kérdést intézett a párhoz. (Bocsánat ! a kérdéseket nem írom le, mert az illem tiltja; na meg olyanok voltak azok, hogy még a fekete tinta sem veszi be őket!) A kielégítő szemtelen válasz után a papot majmoló komisz, hallatlan Istenkáromlással tetézte be vallássértését. Szentlélek Istent gya- lázó szavakra fakadt: egy csutorát vett elő, tartalmával meghintette a házasulandókat „szentlélek ereje szálljon le rátok“ — és erre hosszukat ivott a csutorából! Eddig a történet!“ Mindez pedig történt az ottani katolikus iskola helyiségében, melyet a mulatság céljaira átengedtek. * Az öreg cseléd bucsúzása. Kedves, szép leányt vittek el a múlt héten Egerből menyecskének. Mikor az ifjú pár elutazott, a kocsisuk (régi, hűséges cseléd), a vasúti állomástól visszajövet nagy dicsekedve hangoztatta: Hej, be gyönyörűséges szépen búcsúztunk el egymástól a vót kisasszonyunkkal! — Gyönyörűségesen ? Hát hogy búcsúztak, János!? — Hát úgy, hogy amikor a vasúthoz kiértünk, oszt’ leszállt a kocsiból a lelkem, aszondom neki: — Kezét csókolom, nagyságos asszonykám! Áldja meg az Isten! 0 meg aszondja: — Isten áldja meg, édes János! Aztán ez a bucsúzás — olyan gyönyörűséges volt az öreg Jánosnak, hogy még akkor is kicsordult a könnye, amikor elmondta. HÍREK. Eger, 1912. február 16-án. Tájékoztató. Februárl7. Az Önkéntea Tűzoltó és Mentő-egyesület táncmulatsága. „ 18. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 18. Országos vásár Tiszanánán. „ 18. Jelmezestély a Kát. Legényegyletben. „ 19. Az Egri Dalkör estélye. „ 20. Katonai utóállítás Hatvanban. „ 20. A Kér. Iparoskor társasvacsorája és táncmulatsága. „ 21. Hamvazó-szerda. „ 24. Eger város közgyűlése. „ 24. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Domoszlón. „ 26—27. A kápolnai csata évfordulója. „ 28. A Jogakad. Kör felolvasóestélye. Március 2. Hangverseny a főreáliskolában. „ 4. A hatvani főszolgabíró tárgyalási napja Pásztón. „ 4. Országos vásár Kaiban. „ 5. Hónapos állatvásár Egerben. „ 6. Tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Poroszlón. „ 9. Alkoholellenes nap az iskolákban. „ 10. Országos vásár Füzesabonyban. „ 11. A közigazgatási bizottság ülése. „ 13. Gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Gyöngyöspüspökiben. „ 15. A magyar szabadság születésének emléknapja. Szentségimádás. A ciszt. rend egri konvent- jének templomában, farsang napjain lesz a szokásos háromnapi szentségimádás. Szentségtétel vasárnap reggel 5 órakor, betétei naponkint este 6-kor. Vasárnap 8, hétfőn és kedden pedig 9 órakor lesz az ünnepies nagy mise. Kedden délután órakor lesz a nagyböjti első szentbeszéd, melyet Kovács Pius dr. mond. Rekviem Zichy Nándor grófért. A magyar katolikusság nagy halottjának, Zichy Nándor grófnak, lelkiüdveért ma délelőtt 9 órakor gyászmise volt a főszékesegyházban. Az ünnepies nagy misét Szmrecsányi Lajos püspök mondotta nagy segédlettel s ugyanő végezte a Liberát is. A gyász-istentiszteleten ott voltak az érs. jogakadémia, teológia, és tanítóképző tanárai és növendékei, a ciszt. r. főgimnázium tanári kara és tanulóifjúsága, az angolkasasszouyok leánynevelő-intézete, az állami polgári leányiskola és a róm. kát. elemi iskolák. A főszékesegyházi énekkar Thalberg Nagy Requim-ét és Meiszner Imre Liberáját adta elő teljes zenekari kísérettel. Kinevezés. Az igazságügyminiszter Hayde Jenő dr. egri kir. törvényszéki joggyakornokot az egri kir. járásbírósághoz jegyzővé nevezte ki. Az alapítványi hivatal uj pénztárosává, mivel Hangonyi Sándor nyugalomba vonul, Székely János pénzügyi titkárt, volt vármegyei pénztárost választotta meg a fökáptalan. A bíbor- nok-érsek a választást megerősítvén, Székely János április elsején foglalja el hivatalát. Esküvő. Sülé József mátramindszenti körjegyző f. hó 19-én tartja esküvőjét Kursioszky Stefikével Debreczenben. A főreáliskola március 2-iki hangversenye fényesnek Ígérkezik. A rendező bizottság arra törekszik, hogy az iskola méltóan mutatkozzék be a nagy nyilvánosság előtt. Az egri társadalom több tagja is szívesen működik közre a siker érdekében, részint az egyes számokban való szerepléssel, részint az előkészületben és rendezésben való szíves segítéssel. A jótékony cél, amelynek a hangverseny szolgálatában áll, annyira megnyerte a közönség tetszését, hogy máris szép érdeklődés mutatkozik; tervben van ezért, hogy ha az érdeklődés továbbra is ily nagyarányú lesz, az előadást másnap (márc. 3-án) megismétlik. A hangversenyt az Úri Banda nyitánya kezdi meg, amelyet az ifjúsági énekkar követ. Légmán Lenke egy nagyon bájos és humoros monológban mutatkozik be, mig Ungár Erzsiké és Ilonka négy kezes zongorajátékkal — Chopin és Grieg egy-egy remekműve — Már ezen a képen is áldóan emeli fel kezét a kis Szt. János felé; Mária is imádással tekint reá, de azért mozdulataiból kiérzik a gyermek. Raffael, látszatra, visszatért kiindulási pontjához, a középkori Madonna-képekhez, de alapjában véve óriási fejlődésen ment át: az Isten Fiának emberré válását, a kereszténység e csodás és rejtélyes problémáját természetes utón, természetes eszközökkel tudja kifejezésre juttatni. A régi, firenzei emlékek — habár csak rövid időre, — de szintén vissza-visszatérnek pl. a Madonna de! passaggion (Sétáló M.) és a Madonna di casa d' Alba-n (az Álba ház M.-ja, Szt. Péter- vár, Eremitage). Ez utóbbi már csak azért is rendkívül fontos, mivel az ehhez végzett előtanulmányok közben jött rá egyik legnagyobb- szerü alkotására, a Madonna della Sediára (Székes M., Firenze, Pitti-palota). Első pillanatra a mű oly egyszerűnek, oly természetesnek látszik, hogy szinte azt kérdezzük: mi is azon a tulajdonképeni művészi. Válaszunk e kérdésre rendkívül könnyű: a művészet legmagasabb foka éppen ebben a páratlan, rendkívüli természetességben rejlik. — Arany, Petőfi költeményei is rendkívül egyszerűek, éppen azért érték el a művészi tökéletesség oly magas fokát. — Egy-egy ilyen sort: „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldéi a nyárfa az ablak előtt.. .“ stb. prózában sem tudunk egyszerűbben, természetesebben kifejezni és amellett mégis tartalmi, alaki, de nyelvi szempontból is szinte a tökéletesség fokát érte el. így van az a festőművészetben is. A Székes Madonna természetességétől éppen azért egész hagyomány keletkezett: Raffael egyszer az utcán járva, egy gyermekét anyai szeretettel magához ölelő anyát látott és mivel hirtelenében semmi sem volt kezeügyé- ben, krétával egy hordó fenekére vetette a kép vázlatát; innen ered a Sedia kerek alakja. Ez természetesen csak hagyomány; a kép megteremtésében inkább a legművészibb tudatosságot kell látnunk. — A művész e képben kizáróan az anyai szeretetet és ennek szinte végtelen fokát akarja feltüntetni. A kép külső alakja, a köralak is, erre vall. A kör az aesthetikai hatás szempontjából — a benne foglaltakat a lehető legszorosabb, még a háromszögnél is szorosabb, egységbe fűzi, és minden fölöslegeset, oda nem valót kizár. E műben tehát tisztán az anyai szeretet jutna kifejezésre, ha az anyával és gyermekével egybe foglalt kis szt. János áhítatos alakja nem adná meg a képnek azt a vallásos színezetet, melyet Raffael elérni igyekezett. A kerek Madonnaképek, a „tondo“-k, mint a művészettörténet nevezi, már Botticellivel is nagy művészetre emelkedtek, de a tökéletesség ily fokáról ezelőtt még álmodni sem mertek. Hozzájárul ebhez még a színezésben megnyilvánuló nagyszerű harmónia is. Ezt Raffael főleg a három fő-színnek, a kék-, piros- és sárgának és ezek keverékeinek körülbelül egyenlő arányokban való alkalmazásával éri el. Csodálatos, hogy finom érzékével ő már ekkor rájött az aesthetika olyan örökérvényű törvényeire, melyeket a tudományos aesthetikában Goethe, Helmholtz, Souriau, Young, de főleg a modern francia aesthetikusok Michel Chevreul, Eugéne Véron stb. csak három-négy évszázad múlva tudtak megállapítani. Nyilvánvaló, hogy ismerte pl. a színek egyidejű ellentétességének nevezett (vagyis Chevreul-féle) törvényt, mely szerint az egyes színek a teljes harmóniához kiegészítő, komple- mentes színeiket kívánják meg. Ezért alkalmazza pl. Mária kék leple mellett Jézus barnába
