Eger - hetente kétszer, 1912
1912-12-28 / 104. szám
4 EGER. (104. sz.) 1912. december 28. szere ipari továbbképző szaktanfolyamok is, sőt szép eredménnyel zárult a munkás gimnázium és a női kereskedelmi tanfolyam is, amelyek szintén a kulturális előrehaladás s a kenyérszerzés megkönnyítésére voltak rendezve. Itt jegyezzük föl, hogy közéletünk föllendítésére öt uj egyesület alakult az év folyamán, és pedig: a Természetbarátok Turista-egyesülete, az Eger és Vidéke Méhészeti Egyesülete, az Egri Kát. Patronázs Egyesület, a néphagyományok gyűjtésére vállalkozó Folklore Fellows egri szövetsége és az Egri Iparoskor. Persze mindezekhez hozzá kell még venni azt a közhasznú, de eredményekben még nem nyilvánuló munkásságot is, amelyet Eger fölvirá- goztatása érdekében a város tisztikara, tanácsa, képviselőtestülete és ennek különféle bizottságai végeztek. Ennek a felvirágoztató törekvésnek a számlájára Írandó az is, hogy a város tisztviselőinek és összes alkalmazottjainak fizetését rendezte a képviselőtestület. Mert a sorsukkal megelégedett, jól javadalmazott tisztviselőktől várható csak igazán a közügyeknek lelkiismeretes szolgálása. Vége következik. A hét. A karácsonyi álom, Gárdonyi Géza alkalmi darabja egész héten hódított a Nemzeti Színházban és újra elbájolta a közönséget. Gárdonyi mindjárt a darab elején jelenti, hogy betlehemes játék lesz. A nézőtér baloldalán, a színpadhoz közellevő bejáratnál jelennek meg a betlehemesek, illedelmesen kérve, hogy engedjék meg játékukat. Ekkor a függöny előtt színházi urak jelennek meg frakkosan. Az egyik el akarja utasítani őket, de a másiknak tetszik a gondolat és befogadja a paraszt színészeket. „Ez a sokszázados játéka a népnek, Miért ne szólhatna itt is egy napon A furulya a magyar színpadon ?“ A betlehemi játékot népies előadásban, parasztosan elgondolva halljuk és látjuk. A program Ígéretét Gárdonyi híven teljesíti. Elvisz bennünket, eredeti gondolattal, az első fölvonásban a pogány Bál híveinek országába, ahol a három királyok véletlenül összekerültek. Ez a darab meseszerü része. Mikor az égen megjelenő üstökös Bál isten bálványszobrát némi habozással, — mondja meg neki, hogy az oltárterítő előtt tartottam esküvőmet, . . . hogy én . .. A hangja elcsuklott és megtagadta a további szolgálatot. — Ha még itt találom, azonnal értesítem — válaszolt az alkusz. — Egy perc előtt még a mellékteremben láttam! Irma izgatottságában az ablak felé fordult és azon gondolkodott, milyen esdő szavakkal ostromolja majd az idegent, hogy a kívánt ereklyét neki átengedje .. . Mikor már közeledő lépteit hallotta, nekibátorodva, kiegyenesedett... Az alkusz megemelte a bársony függönyt és szerényen oldalra lépve, helyet adott az őt követő idegennek. — íme, itt az a hölgy! — igy szólt mintegy bemutatva. Irma elsápadt; szilajul dobogó szívéhez szorította mindkét kezét,... remegő ajkairól csak egyetlen kínos és mégis ujjongó sikoltás tört ki: — Jean! Az idegen megértette és boldogan tárta szót ölelő karjait . . . összetöri és a három királyok a jósoktól megtudják, hogy ez a Messiás közeli megszületését jelenti; a három király elindul, hogy az üstökös vezetése mellett eljusson Krisztus születése helyére. így kerülünk a második részben Betlehembe, a pásztorok közé és kapjuk a darab legszebb, népszínműi részét. A harmadik rész azután a vallásé: ott vagyunk az istállóban, látjuk az égi fényben ragyogó Máriát, az ajándékokat hozó népet, a három királyokat; csodák történnek és ájtatos ének hangzik föl. Szabados zenéje az egész darabot finom érzéssel kiséri. * Nyolc órakor korcsmazárás. Mint a lapokban olvassuK : a zentai rendőrkapitány kihirdette a vármegyei alispán rendeletét, amelyben szigorú büntetés mellett hagyja meg az összes zentai vendéglősöknek és korcsmárosoknak, hogy üzleteiket este nyolc órakor zárják be. Csak az a kár, hogy az egész országra nézve nem érvéuyes ez az intézkedés. No meg az, hogy csak 1913. jan. 31-ig marad érvényben. Miért nem az egész országban és miért nem állandóan?! * Az angol sajtó karácsonya. Az angol lapok eddig mindig megjelentek karácsony mindkét ünnepén. Most először történt, hogy a lapkiadóvállalatok megállapodtak egymással, hogy egy napig nem jelennek meg és karácsonyi pihenőt adnak szellemi munkásaiknak s technikai személyzetüknek. * A karácsonyi újság-számok most is 150— 200—250 oldalnyi terjedelemben jelentek meg. Ez a túlságos figyelem a lapok részéről bizonyos fokú követelőzés is egyszersmind, mert azt akarná, hogy hű előfizetője és családja egyébbel sem foglalkozzék az ünnep napjaiban, mint egyedül kedvenc lapjának ünnepi számát olvassa végig. Megjegyzendő, hogy az úgynevezett karácsonyi szám nem ajándék az olvasó közönségnek, hanem jól jövedelmező üzlet a lapoknak. A 2—3 oldalt kitevő szépirodalmi, vagy népszerű tudományos szövegért fizet a lap szerzői díj címen, mondjuk 80—100 koronát s az ennek fejében adott 5 — 6 oldalnyi hirdetésért bevesz legalább is 5—600 koronát. A francia lapok igen helyesen cselekszenek, midőu nem tömik meg az egész újságszámot hirdetéssel, amely elvégre is az előfizető- és olvasóközönség megrövidítése. Nálunk az ilyesmire semmi gondja nincs a nagy lapok kiadóinak. Sőt! . . . * Válságosak az idők, tehát ne vigadjunk. A szentesi építömunkás-csoport karácsony másodnapján táncmulatságot akart rendezni és a városi tanácstól erre a célra a színházterem átengedését kérte. A tanács a kérelmet a következő megokolással utasította el: — A mai válságos napokban, a mikor a polgárok anyagi helyzete annyira megnehezült, a tanács meggyőződése szerint nincsen helye a fölösleges költekezésnek és a zajos mulatozásnak és a tanács erre a célra a színházterem átengedésébe nem egyezik bele. A tanácsnak ez a határozata, mint a lapok Írják, városszerte nagy tetszést keltett. Déva és Székesfehérvár után tehát jön Szentes és még ki tudja, hogy hány más város. Az igazat megvallva, ezt a hangulatot természetesnek is találjuk s azon viszont csodálkoznunk kell, hogy a mai világban még mulatni, táncolni is van kedve valakinek. Bizony ma is joggal megírhatnák azt az irónikus költeményt, mely annak idején olyan nagy hatást kellett néhai való jó Sárossy Gyula tollából. HÍREK. Eger, 1912. december 27-én. Tájékoztató. December 28. Ismeretterjesztő előadás a Eer. Iparoskörben. „ 31. Szilveszter. Hálaadás. Január 1. Újév. „ 2. Országos vásár Pétervásárán. „ 2—3. Országos vásár Tiszafüreden. „ 4 Ismeretterjesztő előadás a Eer. Iparoskörben. „ 5. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 6. Vízkereszt. „ 7. Eatonai utóállítás Egeiben. „ 12. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 13. A közigazgatási bizottság ülése. „ 13—14. Országos vásár Eger en. „ 13. Országos vásár Verpelóten. Papszentelés. Szmrecsányi Lajos érsek 28-án Andrássy Lászlót és László Zoltánt diákonusokká, 29-én (vasárnap) reggel pedig Petró Józsefet áldozópappá szenteli a szeminárium házikápolnájában. Anyakönyvi kinevezés. Hevesvármegye főispánja Veress Károly jegyzőgyakornokot a vi- sontai anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki. Primicia. Petro József hétfőn reggel 8 órakor mutatja be első szent miséjét az angol- kisasszonyok templomában. Kézvezetője Demkó György prépost-kanonok lesz, az alkalmi szent beszédet pedig Nagy János dr. teológiai tanár mondja. Kerületi tűzoltó-tanfolyam Egerben. Az Orsz. Tűzoltószövetség elnöksége legutóbbi gyűlésén elhatározta, hogy 1913-ban két kerületi tüz- oltó-tanfolyamot rendez, amelyeknek egyikét Egerben tartja meg, a másikat Erdély valamelyik nagyobb városában. A Szövetségnek az egri tanfolyamon való képviseletére Jászberényi Miklós várna. tüzrend. felügyelőt s orsz. elnökségi szakelőadót kérte föl, mig a tanfolyam parancsnokává Mlinkó István járási tüzrend. felügyelőt választotta meg. Hálaadás. Szilveszter napján, az este l/»6 órakor, kezdődő évvégi hálaadó istentiszteleten Dambrov8zky Imre dr. jogakadémiai tanár mondja az alkalmi szentbeszédet. A szervita-templom renoválása. Egy szép templommal ismét töt b van Egerben. Korény József — ugyanaz az egri festőművész, aki az egri angolkisasszonyok intézeti kápolnáját oly harmonikus széppé tudta tenni, — ma már a szervita atyák ódonkülsejű templomának a festésével is elkészült. Ezen templomok festését figyelve, hamar észrevesszük, hogy kiválóan képzi-tt s ierazi templomfestő munkájával állunk szemben, ügy a képek, mint az ornamentális díszítés művészi tudással a legkellemesebb összhangban vaunak megoldva. Korény József az országos m. kir. iparművészeti iskolát elvégezve — magasabb kiképzése céljából, állami ösztöndijjal. amivel nyolc évig volt kitüntetve — a müncheni képzőművészeti akadémiára küldetett. Ugyancsak állami ösztöndijjal küldetett ki a németországi s olaszországi nevezetesebb templomok tanulmányozására is. Miglen az 1909. év végén a müncheni akadémiáról jeles bizonyítvánnyal tért haza. — Bár tanulmányainak befejezése óta alig három év telt még el, már is Magyarországnak majdnem minden egyházmegyéjében számos templom kifestése, több oltárkép s arckép festése tanúskodik hivatásos festő- művészete mellett. Oroszország a XIX. században. Az Egri Keresztény Iparoskörben erről a tárgyról lesz ismeretterjesztő előadás holnap (szombaton) este órakor, vetített képekkel. A bemenet szabad. Az első, géppel szedett könyv, mely vármegyénk területén készült, a Gyöngyösi Kalendárium 1913. évre. Az értékes könyv a naptári részen, az országos vásárok rendjén és hirdetéseken kívül 176 lapnyl szépirodalmi és tudományos szövegrészt tartalmaz. Ez az egész szöveg a lapunkat kiadó Érseki Líceumi Nyomda Typograph-rendszerü szedőgépén készült s pompás betűalakja, világos nyomása, Ízléses kiállítása kellemesen hat a szemre. A Gyöngyösi Kalendáriumnak ez az V. évfolyama, melyről egyébként részletesen is megemlékezünk majd, előállításának szempontjából is érdekesség lett.
