Eger - hetente kétszer, 1912
1912-12-25 / 103. szám
1912. december 25. EGER. (103. sz.) 3 A szolgálati pótlék fizetés természetével bir és igy a nyugdíjba beszámítható. A város polgármestere évi 800, megbízott helyettese pedig, megbízatásának tartamára, évi 600 korona reprezentációs pótlékot kap. Ez azonban nem számítható be a nyugdíjba. Végül a következő átmeneti intézkedéseket tartalmazza a nagy figyelemmel és gondos körültekintéssel összeállított szabályrendelet: Ha a tisztviselő jelenlegi fizetése (összes járandósága) több, mint az uj fizetés, a többletet, mint pótlékot továbbra is megkapja. Ha pedig a fizetése és pótléka nem éri el a fizetés összegét: a különbözet erejéig a város az 1912. évi XXXII. t.-c. alapján családi pótlékot rendszeresig Hegüresedés esetén a főszámvevői és a rendőrfelügyelői állás számvevői és rendőrbiztosi állássá szerveződik át. Egy tanácsosi állás pedig megszűnik. Közigazgatási és rendőrfogalmazói állások a jövőben lesznek rendszeresítve. A javaslatot a közgyűlés elfogadta. HÍREK. Eger, 1912. december 24-én. Tájékoztató. December 25. Karácsony. „ 26. Szent István vértanú ünnepe. „ 3'. Szilveszter. Hálaadás. Január 1. Újév. „ 2. Országos vásár Pótervásárán. „ 2—3. Országos vásár Tiszafüreden. „ 5. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 6. Vízkereszt. „ 7. Katonai utóállítás Egerben. „ 12. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 13. A közigazgatási bizottság ülése. „ 13—14. Országos vásár Egerben. „ 13. Országos vásár Verpeléten. Karácsony. Mennyi szépség, mennyi érzés, mennyi melegség és mennyi szeretet van ebben az egyszerű szóban 1 Néhány betű az egész s olyan lebilincselően csilingelnek ezek a betűk, mint mikor valami hkondul meg á távolban nyári alkonyon s a gyönge szellő elviszi a puszta közepébe ... az emberhez. Hány nagyhangzású szó fut el fülünk mellett nyom nélkül, de ez behatol a lelkűnkbe s lebilincseli érzelem- és gondolatvilágunkat. És ebben nincsen csodálni való. Amazokat talán és többnyire hiúság, vagy önzés, hazugság, vagy csalfa ábránd szülte, ezt pedig az Igazság, a szeretet, a békesség. Az mind emberi, ez isteni. Vájjon versenyezhet-e a leghangzatosabb, a legkápráztatóbb jelszó is a legegyszerűbb isteni kijelentéssel ? Felelni sem kell reá. Érzik ezt az emberek szivük mélyén és hatása alól még a legelfásultabbak sem vonhatják ki magukat. Milyen csodás erőnek kell lakoznia a karácsony fogalmában, hogy az embereket megtudja állítani vad tombolásukban és összeszorított öklüket imába kulcsoltatja. Képes lehetne erre ember-csinálta ünnep ? . . . Erre sem kell felelni ... A karácsony nem követel, nem erőszakoskodik, hanem mi sóvárogjuk s elszomorodik a szivünk, mikor a fenyőfák millió gyertyafénye elalszik. Egy azonban vigasztalhat. Az elhamvadt gyertyák fényéből mindig marad egy szikra, amely lassankint összegyűl, mígnem egyszer önmagától kitör, lángra lobban szivünkben. És bevilágítja fényével mindazt, ami körülöttünk van, — a szeretet. Mert a karácsony a szeretet, a mindent megbocsájtó, az egész világot átölelő nagy szeretetnek kedves ünnepe. * A szent estén az éjféli mise minden templomban 12 órakor kezdődik s úgy Karácsony, mint Szent István vértanú napján a szokásos időkben lesznek az istentiszteletek. Kivétel csak a szervita atyák templomában lesz, hol — mint egy alábbi kirünkben részletesen közöljük — háromnapos szentségimádás lesz. A főszékesegyházban úgy az éjféli misét, mint karácsony napján a 9 órai ünnepi nagy misét Szmrecsányi Lajos érsek mondja. Olvasóinknak és munkatársainknak boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk. Szentség-kitétel a szervitáknál. Mint minden évben, úgy most is 36 órás szentségimádás lesz a szervitáknál a karácsonyi szent ünnepek alkalmából. Az ajtatosságok rendje a következő: 25-én Karácsony napján és 26 án Szent István napján reggel 6 órakor szentségkitétel és orgonás mise; 1/a7‘kor prédikáció, 8 és 9 órakor kismise, 11 órakor nagy mise; délután 3 órakor vecsernye és litánia, 3/iß-'kor litánia és 6-kor szentségbetétei. 27-én, Szent János napján, délután 3 órakor vecsernye és litánia, 4 órakor szent beszédet mond Nagy János dr., 726 órakor litánia, 6 órakor körmenet, utánna szentségbetét.el. Személyi hír. Szmrecsányi Lajos érsek, Ridárcsik Imre prépost-kanonok társaságában, tegnap este 6 órakor haza érkezett székvárosába Budapestről, ahová Szepeshelyről utazott csütörtökön este, hogy résztvegyen a főrendiház szombati ülésén. A érseki palliumot, mint már legutóbbi számunkban közöltük, csütörtökön adta át érsekünknek Párvy Sándor dr. szepesi püspök, Szepeshelyen, ahol rendkívül szívélyesen és bensőségesen fogadták Szmrecsányi Lajos met- ropolitát. Az érseki pallium ünnepélyes átadása a római szertaitáskönyv szerint rövid összefoglalásban a következő. Az apostoli szentszék részéről az átadással megbízott főpap szent misét celebrál. Áldozás után az érseki palástot selyembe ta’KaTtSS oltár közepén helyezik el. Mise végeztével az uj érse.., Z.Z átadó főpap kezébe, az apostoli szentszék iránt való hűség esküjét teszi le, majd az átadással megbízott rövid imát mondva, e szavakkal helyezi az érsek vállaira az úgynevezett Ágnesnapi bárány gyapjújából készült érseki palástot: . . . „átadjuk neked a szent Péter sírjához érintett ezt a palliumot, mely által érseki méltóságod hatalmának teljességét nyered; élj azzal egyházadban az apostoli felhatalmazás szerint meghatározott napokon.“ Végűi az érsek pal- liumában az oltárhoz lép s ünnepélyes áldást ad. Ismeretterjesztő előadás. A főgimnázium ismeretterjesztő előadásainak adventi ciklusa vasárnap fejeződött be. Ez alkalommal Dombi Márk dr. mély tanulmányra valló, pompásan kidolgozott előadásában gyönyörködött a díszes közönség. Tárgya: „A nemzeti érzés megnyilatkozása irodalmunk története folyamán“ általános érdekű s bevezetésképen azt fejtegette előadó, hogy a nemzetek lelke irodalmukban, főleg költészetükben nyilatkozik meg. Az emberi lélek olyatén kiáradása ez, mint a virágnál az illat. Ahányféle a virág, annyiféle az illata; ahányféle a faj, a nemzet, annyiféle jellege van irodalmának, költészetének. Áttérve tulajdonképeni tárgyára, megállapította, hogy a magyar költészet legjellegzetesebb tulajdonsága a hazaszeretet, a nemzeti érzés kultusza. Ez jellemzi már költészetünk primitiv korszakát s nyomon kiséri történetünk fejlődése folyamát. A mohácsi veszedelem után a nemzet végromlásán kesereg; Zrínyi hatalmas eposzában önzetlenségre, összetartásra s lankadatlan küzdelemre buzdít a török ellen; a kuruc-kor- szakban pedig teljesen összeforr a politikai eseményekkel. A szatmári béke utáni tespedés- böl ismét az irodalom ragadja ki a nemzetet, de a fásult közömbösség csakhamar a lemondás, a reménytelenség hangjait váltja ki a költők leikéből. A bizalom, a remény, főleg Széchenyi hatása alatt, lassan-lassan m°gis uralkodóvá lesz e korszak költészetében, főleg Vörösmarty hazafias lilájában. A demokratikus eszméket megint csak a költészet segíti diada'ra, főleg Eötvös regényeiben s Petőfi költészetében. Az elnyomatás korának érverése különösen Tompa mélységes allegóriáiban lüktet. A kiegyezés után irodalmunk részben elszakad a nemzeti eszményektől, sőt a legújabb időkben egyikmásik képviselőjénél egyenesen nemzetellenessé válik. Sajnos, hogy az intelligencia egy részének nincs elég lelkiereje ezen modernnek hirdetett elvek visszautasítására; s ha ez az áramlat folytatódik, a legkomolyabb veszedelemmel fenyegeti nemcsak nemzeti műveltségünket, hanem egyúttal nemzeti létünket is. — Az előadót, kit e minőségben most hallottunk először, lelkesen megtapsolta a hálás közönség. Templom-renoválás. A szervita-atyák templomának renoválását a napokban fejezték be. A templomot Korányik József festette ki éppen oly szépen, mint az angolkisasszonyok templomát. A renoválás mintegy 12 ezer koronába került. Urak és parasztok s Tűz a gyárban. Két színműnek a cime ez, melyekkel két egri író pályadíjat nyert. Az Országos Tűzoltó Szövetség ugyanis 1000 korona pályadíjat tűzött ki olyan színdarab megírására, mely a tűzoltó intézményt népszerűsíteni lenne hivatva a világot jelentő deszkákról is. A kitűzött határidőig 15 pályamunka érkezett be, melyek közül a bíráló-bizottság: Rákosi Jenő, Porzsolt Kálmán és Simo Ferenc ajánlata alapján a Tűzoltó Szövetség elnöksége az Urak és parasztok cimü népdrámát és a Tűz a gyárban cimü színmüvet találta érdemesnek a jutalomra s közöttük az 1000 korona jutalmat egyenlően megosztotta. A Tűzoltó Szövetségnek szombaton délután Széchenyi Viktor gróf elnöklete alatt tartott igazgatósági ülésén bontották fel a jeligés leveleket és kitűnt, hogy a népdrámanak Damó Oszkár, a színműnek pedig Kállay Miklós a szerzője. A megosztott pályadíjat eszerint egri újságírók nyerték el. Mint értesülünk, a Hevesmegyei Tűzoltó Szövetség a népdrámát január hó 25-én előadatni készül az egri színházban. A szereplők műkedvelők lesznek, kik között az egyik nagyobb szerepet maga a szerző játsza el. Karácsonyfa-ünnepség a siketnémák intézetében. Kedves és a lefolyásában megkapó ünnepség volt szombaton délután a siketnémák egri intézetében. Ekkor tartották ugyanis az intézetnek a sorscsapástól sújtott növendékei a szokásos karácsonyfa-ünnepségüket és osztották ki közöttük Hevesvármegye, Eger város és a jószívű adakozók összegyűlt adományaiból a karácsonyi ajándékokat. Az ünnepségnek a bájos motívumokon kívül szinte hihetetlen részletei voltak. A siketnémák, a szerencsétlenek legszerencsétlenebbjei, élőszóval elszavalt verseken kívül — pásztorjátékkal lepték meg a szép számban egybegyűlt érdeklődő hallgatóságot. És pedig oly precizitással játszották szerepeiket a kis szerencsétlenek, hogy — minden túlzás nélkül — becsületére vált volna ez akármelyik műkedvelő társulatnak is. Persze abból az óriási tapsviharból, mellyel a jelenvoltak a játékot honorálták, nem megvetendő rész jutott Sturm József tanárnak, aki a saját
