Eger - hetente kétszer, 1912
1912-12-11 / 99. szám
1912. december 11. EGER. (99. sz.) 3 500,000 K értékű kavicsot rendelnénk és ebből a készletből használnánk fel évenkint a szükséges mennyiséget. A költségek emelkedésével szemben az útadót, kellene emelni 10%-kal, és egyben gondoskodnunk kellene arról is, hogy a készülő utrendészetiadó-törvény keretében a mi utamk föntartására szánt dotációt fölemeljék. A szomorú jel-ntés több hozzászólást váltott ki. Beniczky György azK javasolta, hogy szaporítsák a vármegyei utkaparók számát; ezek majd elvégzik a kavics körüli munkákat a fölfogadott munkások helyett. Graefl Jenő átmeneti bajnak tartja ezt az állapotot, mert a rossz időjárás miatt minden külső munka halasztást szenved tt és összetorlódott. Ez a munkatorlódás idézte elő a munkáshiányt a mezőgazdasagbin is, ami rendes viszonyok között nem fordul elő. Széky Peter dr. azt ajanlja, hogy a vasúti állumásokon tartályokat állítsanak föl a kavics gyűjtésére. Majzik Viktor alispán osztja a Graefl Jenő nézetét. A helyzetet ő sem látja túlságos sötétnek. A fuvar- és napszám-bajokat a rendkívüli időjárás és ugyancsak a rendkívüli munkásviszonyok idézték elő. Egyébként a kavicsot a nagy és sok esőzés miatt a rendes munkaerővel sem lehetett volna elteregetni. Elnyelte volna azt a nagy sár. Az utaknak is a négy hónapig tartó esőzés volt a megrontója, m-ly meglazította az egész talajt. A tél beálltával most már zavartalanul folynak a kavic-olási munkálatok, ami lényegeién megjavítja megrongált kozmáinkat. Eiíyéb jelentések következtek ezután, melyeket a közigazgatá'i bizottság szintén tudomásul vett. A jövő havi ülés határidejét január hó 13-ikára tűz1 ék ki. A napirend csaknem teljesen magántermészetű ügyek és fölebbezések elintézéséből állott. Ami a közűgyek számlájára irható közülök, a következőkb-n ismertetjük: Kórház ügyek. A gyöngyöd közkórház pénzkezelése és gazdasági ügyeinek intézése körül még mindig sok a javítani való. Ebben az irányban a közigazgatási bizottság most több- rendbeli intézkedést tett. A kórházvizsgáló küldöttség jelentése szerint az egri alapítványi női kórházban a közélelmezés igen megnehezült és megdrágult a közigazgatási bizottságnak azon intézkedése miatt, me y az állatvágást, a kórház telepén eltiltotta. A közigazgatási bizottság ezen a bajon úgy segített, hogy módosította a múlt évben kiadott tilalmat és pedig úgy, hogy a téli hónapokban, amikor a köz- egészségügyre nem veszélyes, apróbb állatokat, sőt sertést és borjut is, szabad lesz a kórház területén házilag leölni. A kivándorlás. Hevesvármegye területéről november hó folyamán 166-an, illetve a hozzájuk tartozó családtagokkal együtt 196-an kértek és közülök 131 eu kaptak útlevelet az Amerikába való kivándorlásra. Szerződések. Az alispánnak a kissebesi gránit kőbányák részvénytársasággal, továbbá Punyi István, Paravicziui Jenő, Reiner Soma és Jászberényi Miklós vállalkozókkal az 1913— 1918. évekre kötött kavtcsszállítási szerződéseit jóváhagyta. Körorvosi székhely kérdés. Sarud község a körorvosi székhelynek Poroszlótól Sarudra való áthelyezését kéri. A kérelmet nem teljesítették. Az ipartanács tagjai. Hevesvármegye ipartanácsába a közigazga ási bizottság a maga részéről Gröber Ferencet és Horánszky Istvánt rendes tagokká, Müiier Ferencet és Strausz Sándort pedig póttagokká választotta meg. Vasúti megállóhely. Mikófalva község az eger- putnoki vasút meutén megálló helyet kér a saját részére. A közigazgatási bizottság méltányosnak találta a fejlődő község kérelmét és ebben az ügyben feliratot intéz a kereskedelemügyi miniszterhez. Utrendészeti intézkedés. A gyöngyösi Forgalmi Bank Részvény-társaság minden óvóintézkedés nélkül, nehéz járatú gőzekéket járat a vármegye közutain, miáltal veszélyezteti a közlekedést és rongálja az úttesteken átvezető kő- hidakat. A közigazgatási bizottság a szabályszerű óvóintézkedések megtartására inti a Ré>z- vénytársaságot, különben megvonja tőle a szabad szállítási jogot. HÍREK. Eger, 1912. december 10-én. Tájékoztató. Decemberi 1. A gyöngyösi föszolgabiró tárgyalási napja Adácson. „ 11. A tiszafüredi föszolgabiró tárgyalási napja Sarudon. „ 14. Az Egri Dalkör müvészestélye. „ 15. A Szent Imre-Kör matinéja. „ 15. Ismeretterj. előadás a főgimnáziumban. „ 15. Az egri föszolgabiró tárgyalási napja Verpeléten. „ 16. Megyegyülés. , 16. A dohánybeváltás kezdete Kápolnán. „ 16. A hevesi föszolgabiró tárgyalási napja Erdőteleken „ 16. A pétervásárai főszolgabíró tárgyalási napja Egerc8ehiben. „ 20. Katonai utóállítás Hatvanban. „ 22 Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. „ 23—24. Országos vásár Pásztón. „ 25. Karácsony. „ 26. Szent István vértanú ünnepe. „ 31. Szilveszter. Hálaadás. 1913. — Az uj óv fotográfiája. — Még 1912-nek nevezzük az idő folyását, pár nap múlva azonban már 1913. lesz a neve. Semmi egyéb nem történik, csak ez, és mégis: ezzel a dátumcserével gazdagabb lesz a történelem egy egész esztendő eseménygazdag krónikájával, és szegényebbek leszünk mi, sok-sok be nem vált reménységgel, amelyeket ennek a letűnő esztendőnek beköszöntekor vágyó szívvel hozzája füztük. Vájjon ez ismétlődik-e meg a reánk köszöntő uj évvel is? Most még nem tudhatjuk. Milyen lesz? Mit hoz nekünk? És mit, visz el tőlünk? Ki tudua ezekre a kérdésekre felelni? Pedig ezek érdekelnének bennünket leginkább. A többi ... no, az is érdekes. A jövendő rejtelmes és titokzatos homályából már kezd kibontakozni előttünk az uj esztendő. A körvonalait már látjuk. íme a fotográfiája. A január 1-ével kezdődő uj esztendő a keresztény időszámítás szerint az 1913-ik év Krisztus születése óta. Közönséges évnek nevezi a kalendáriom, mert a megszokott 365 napból áll. Az esztendő szerdai nappal kezdődik és ugyancsak szerdai nappal ér véget. Az év közepe julius hó 2-án déli 12 órára esik. A farsang rövid lesz. Vízkereszt napjától hú'hagyó keddig, vagyis január 7-től február 4 ig. tehát 29 napig tart. Hamvazó szerda február 5-re esik. A husvét március 23-án és 24-én, a pünkösd május 11-én és 12-én lesz. Az advent november 30-án kezdődik. A nemzeti ünnepek közül március 15-ike szombatra esik, az 1848-iki törvények szentesítésének emléknapja (április 11) péntekre, a király koronázásnak évfordulója (junius 8) vasárnapra, Szent István király ünnepe (aug. 20) szerdai napra, Erzsébet királyné emléke (szept. 10) szerdai napra, október 6-ika pedig hétfőre. Az ünnepek közül: Vízkereszt (január 6) hétfőre, Gyertyaszentelő Boldogasszony (február 2) vasárnapra, Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25) keddre, Áldozócsütörtök (május 1) és Űrnapja (május 22) csütörtökre, Péter és Pál apostol-fejedelmek ünnepe (junius 29) vasárnapra, Nagyboldogasszony (aug. 15) péntekre, Kisasszony napja (szept. 8) hétfőre, Magyarok Nagyasszonyának ünnepe (okt. 12) vasárnapra, Mindenszentek napja (november 1) szombatra, Boldogasszony fogantatása (december 8) hétfőre, Karácsony pedig (dec. 25 és 26) csütörtökre és péntekre esik. Hármas ünnep csak egy lész a jövő évben, husvétkor, mert a Gyümölcsoltó B ddogasszony ünnepe husvét keddjére esik. A kettős ünnepek száma a pünkösdi és karácsonyi ünnepekkel együtt, hat, a Vízkereszt, Kisasszony napja, Mindenszentek ünnepe és a Boldogasszony fogantatása vasárnap mellé kerülnek. Viszont Gyertyaszentelő Boldogasszony és Péter-Pál ünnepe vasárnapra esvén, az ünnepnapok száma kettővel kevesebb lesz. Az időjárást kedvezőbbnek jósolják mint volt az idén. A tavasz nedves időt, a nyár dereka száraz, meleg napokat és az ősz sok esőt hoz. A tavasz március 21-én reggel 6 órakor, a nyár junius 22-én éjjel 2 órakor, az ősz szeptember 23 án délután 5 órakor és a tél december 22-én délben köszönt be. Az uralkodó planéta ebben az esztendőben a Vénusz. Nagyobbszabásu égi „eseményekre“ nem igen van kilátásunk, mert ebben az esztendőben bár 3 nap- és 2 holdfogyatkozás lesz, azonban ezeknek egyike sem látható nálunk. Tarnay Gyula — főispán. A Budapesti Közlöny tegnapi számábtn jött meg a Tarnay Gyula kinevezése Borsodmegye és Miskolcz törvényhat. j. város főispánjává. Tarnay Gyula egri származású és itt végezte iskoláit is. Tanulmányainak végeztével bírósági szolgalatba lépett s mint mezőkövesdi járásbírót választották meg Borsodmegye alispánjává, mely hivatalát mintegy másfél évtizede viseli. A Vay Elemér báró lemondásával megüresedett főispáni székre kezdettől fogva Tarnay Gyulát eml gettók mint legkomolyabb jelöltet. Kinevezése általános örömet keltett Borsodban. Tanári jubileum. Ád. Főreáliskolánk vasárnap, december hó 15-én. d. e. í/s\ l órakor az intézet tornatermében Jablonszky Flóris 30 éves tanári működésének emlékére ünnepségetrendez, melynek folyamán a tanári kar nevében üdvözlő beszédet mond Vigh Béla igazgató, az ifjúság nevében Vécsi László VIII. o t., Gyuiay Miklós VIII. o. t,. alkalmi költeményét pedig Csillag Károly VIII. o. t. szavalja. Ezen kívül az ének- és zenekar több számmal szerepel. Az ünnepséget, „Te Deum“ előzi meg. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. A főgimnázium természenani előadóterme vasárnap délután ismét zsúfolásig megtelt előkelő közönséggel, mely érdeklődéssel várta a dec. elsején megkezdett nagyértékü előadásnak folytatását és befejezését. Előadó Kovács Pius dr. „A képzőművészet eredete és első nyomai“ címen múltkor megkezdett előadásának gondol, tmenetét folytatva, tovább vizsgálta: mint vitte bele az ősember a maga primitiv művészi ízlését kőbe, csontba, agyagba; mim fejlődött szobrásszá, festővé s miként csinosította önmagát és házi tűzhelyét. Bemutatta azután a művészi érzék továhbf-jlödését az újabb kőkor, réz- és bronzkorszak ősemberénél. Minthogy a családi és társadalmi élet alakulása, a megváltozott életkörülmények irányítják és finomítják a későnbi korok művészetét is: az előadó az őskor művészetének fejlődését az őskori társadalom életével együttesen ismertette. Negyven művészi képben elevenedett meg élőt ünk a kezdetleges művészeteknek kora s mindegyik magán viselte a fejlődni, teremteni akaró emberi lélek ama törekvését,
