Eger - hetente kétszer, 1912

1912-11-16 / 92. szám

1912. november 16.

EGER, (92. as.)

o

Apró krónikák. A mátramindszenti katonasza- baditó. Kun Saudor mátramindszenti korcsmáros két évvel ezelőtt három katonaköteles legényt: Hájas Birka Mihályt, Fekete Józsefet és Kun Mihályt rábeszélte arra, hogy a katonság elől szökjenek ki Amerikába és arra is vállalkozott, hogy fejenkint 200 koronáért útlevél nélkül segíti át őket a határon. A legények elfogadták az alkut és mind a négyen elutaztak Bécs felé. Érsekújvárnál Kun Sándor meggondolta a dolgot, és nem ment tovább a legényekkel, hanem hazautazott, A legények folytatták útjukat Pozsonyig, ahol a határrendőrök letartóztatták őket. Kihallgatásukkor bevallották, hogy a korcsmáros beszélte rá őket a szökésre, mire Kun Sándort kivándorlásra csábítás miatt az egri törvényszék elé állították. A törvényszék fölmentette a katonaszabadító korcsmárost, a budapesti tábla azonban bűnösnek találta és hét havi fogházra ítélte. A kir. Curia most foglalkozott ezzel az üggyel és Kun Sándor büntetését, az enyhítő paragrafus alkalmazásával, három hónapi fogházra és 600 korona pénzbüntetésre szállította le. — A vonat- kerekei alatt. Az Adácshoz tartozó Olgamajor kertészének, Petrás Andrásnak 16 éves leányát, Ludas és Karác^ond állomások között halálra gázolta a robogó vonat. A boldogtalan leány hétfőn lakodalomból igyekezett hazafelé és a pályatesten haladva érte a borzalmas katasztrófa,

Rövid hirek. Dohány beváltás. Az idei dohánybeváltás a kápolnai beváltó hivatalnál december hó 16-tól február 21-ig, a mezőkövesdi hivatalnál január 2-tól február 12-ig és a tisza- roffi hivatalnál jan. 2-tól 26-ig tart. — Pótvásár. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Kál községben, hatósági intézkedés folytán elmaradt több országos állat és kirakó vásár helyett f. évi november hó 25-én pótvásár tartassák.

Iskolaügy.

Szabolcsmegyei Tanító-Otthon.

A Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület f. hó 13-án tartott közgyűlésének egyik pontja a Tanító-Otthon ideiglenes alakulása volt. Ez intézmény alapszabálytervezete következőkben körvonalozza a célt:

1. A tanítókban a kartársi szeretet ápolása, fejlesztése. 2. Szakismeretek és általános műveltséghez tartozó ismeretek nyújtása, illetve kibővítése. 3. Gyermektanulmányok gyűjtése, megvitatása és ezzel kapcsolatban az elemi népiskola nevelésének fejlesztése és a lehető legmagasabb fokra való emelése. 4. Szabolcs- megye lakóinak tanulmányozása úgy szellemi, mint erkölcsi tekintetben; a felfedezett bajok és hibák megszüntetésére, illetve elhárítására illetékes helyeken való lépések megtétele. 5. A tanítóknak nemes szórakozás nyújtása; tanyai és vidéki tanítóknak a székhelyen otthon létesítése. 6. A tanítóknak, különösen nyomasztó családi körülmények által okozott rendkívüli kiadások pótlására, munkaképteleneknek s ezek özvegyei és árváinak magasabb kiké- peztetésére és véletlen csapások által sújtott rendes tagok támogatására nyújtott segélyezés. 7. Az elhunyt rendes tagok temetési költségeinek fedezéséhez való járulás. 8. Az otthon tagjainak, kik legalább 10 évig rendes tagok voltak, nyugdíjaztatásuk esetén az egyesület anyagi körülményeihez képest évi lakás- bér-segély nyújtása.

A tanítói otthonról általában e következő tájékoztatást nyújtja:

1. Az Otthon tisztán emberbaráti célból alakul. 2. Az Otthon céljainak megvalósítására és keresztül vitelére bizottságokat alakít, dalkört és zenekart szervez, könyvtárt létesít. 3. Az Otthon, hogy a tagok munkásságát fokozza, Vályatételeket tűz ki, melyeknek díjait időrőlidőre, á választmány előterjesztése alapján, a közgyűlés állapítja meg. 4. Bizonyos időközben a gyermektanulmányokról tartóit felolvasások és ezek megvitatása alkalmával leszűrődő igazságok az erre szolgáló könyvben a követendő nevelési módozatokkal együtt bevezetendők. (Ez a könyv minden tagnak bármikor rendelkezésére bocsátandó, de csakis az Otthon helyiségében.) 5. Az Otthon évenként egyszer, január hóban, közgyűlést tart, melyen a tisztikar, illetve a választmány az Otthon egy évi működéséről és vagyonának gyarapodásáról részletes jelentést te^z. 6. Mihelyt az Otthon 30,000 korona alaptőkével rendelkezik, amortizációs kölcsön megszerzésével épületet emel anélkül, hogy az alaptőke megcsonkíttatnék. A törlesztési részletek és a kölcsön kamatai, mindig az évi jövedelemből törlesztendők. 7. Az Otthon épülete a kor igényeinek megfelelően emelendő és „Szabolcsvármegyei Tanítók Otthona“ felírást viselje.

Kinevezések. Nagy Jánosué Kerner Ilona demjéni, Komár Viktorné sajóvárkonyi, Harsányi Anna harsányi tanítónővé; Kiss Lajos jászdózsai, Hutter Pál szihalmi tanítóvá; Dobi János hajdúnánási, Mész János sajóvámosi kántortanítóvá kineveztettek, illetve egyházhatósági megerősítést nyertek;

Uj tanítóegyesület. A Szatmár—ügocsa- megyei rk. Tanítóegyesület folyó hónap 12-én Szatmáregyházmegyei róm. kát. Tanitóegyesüietté alakult át, kiterjeszkedvén evvel az egyházmegye öt vármegyéjére. Az uj alakulást nagy lelkesedéssel mondották ki a Bodnár Gáspár indítványára. Egyházi elnökké Benkö József apátkanonokot, világi elnökké pedig Sepacher Ferenc csanálosi tanítót választották meg.

Kevés a tanító. Aki figyelemmel kiséri az iskolaügyi lapok pályázati hirdetéseit, a gyakran ismétlődő meghosszabbításokból hamarosan meggyőződhet arról, hogy igen sok pályázat meddő marad. Ebből következik, hogy igen sok iskola van tanító nélkül. A vármegyék közigazgatási bizottságaiban egyre-másra jelentik ezt a kir. tanfelügyelők s igy a tanitóhiány országos természetű. Ennek oka jórészt az uj védőtörvény, mely több száz fiatal tanítót szólított fegyver alá, egy évre, holott'tanítóink eddig a nagyszünidőben tehettek eleget honvédelmi kötelezettségüknek.

A vasárnapi tanítás ellen. A budapesti iparostanonciskolai tanítók a tanítási idő megváltoztatása mellett foglaltak állást s erkölcsi, szociális és pedagógiai okokból a vasárnapi oktatásnak hétköznapra helyezését, az esti oktatásnak nappalra tevését kérik majd a főváros tanácsától. Örvendetes ez a jelenség, de még örvendetesebb lenne, ha — vallási szempontból — országszerte igy gondo!koznának az iparostanonciskolai testületek, vagy legalább és egyelőre azt tennék meg, hogy vasárnap délelőtt egy órát a templomra, istentiszteletre állítanának be az órarendbe.

A női kézimunka tanításáról és a nőnevelésről. Paál István jászárokszállási róm. kát. taníió érdekes tanulmányt írt és adott ki a munkára-nevelés elvének praktikus keresztülviteléről a népiskolák leány-növendékeire nézve. A tanulmány tulajdonképen erre a kérdésre adott felelet: Hogyan lehetne az elemi népiskolában a női kézimunkát úgy tanítani, hogy súlypont ne a fényfizési és hasznossági dolgok tanítására, hanem az okvetetlen szükséges házi és ruházati cikkek előállítására essék; az előbbiedet nem mellőzve egészen, de az utóbbiak tanítására és gyakorlására a mainál több gondot fordítva? Az igazat megvallva, ez a kérdés olyan jól van megszövegezve, hogy szinte fölösleges rá a felelet. A kérdésben beunevan a válasz is. Paál István azonban még is felelt reá. Hogy jól oldotta meg feladatát, mutatja az a körülmény, hogy tanulmánya pályadíjat nyert. A női kézimunka-tanításnak praktikussá tételét egyébként a következő hét pontban foglalja össze a szerző: 1. A női kézimunka-tanítást mindenek előtt a képzőkben kell gyakorlatibb, életrehatóbb alapra fektetni. 2. Addig is, mig a kézimunkára teljesen képzett tanítónőket kapunk, a kormány rendezzen számukra államsegélyes és kötelező szabászati, varró, kelme és rubajavitó tanfolyamokat. 3. A leányiskolákban kizáróan nőtanítókat alkalmazzanak. 4. Az általános népműveltséghez nem okve- tetlenül szükséges tantárgyakat törüljék a népiskola leányosztályaira nézve is, és helyükbe vegyenek fel 4—5 órai kézimunkát. 5. A szabás, varrás és javítás már a népiskola II. osztályában is taníttassák. 6. Az elemi iskolában megkezdett szabás, varrás és javítás oktatása vitessék át az ismétlő leányiskolába is, sőt vonják be az oktatásba a község felnőtt leányait is. 7. Kisérje figyelemmel a tanítónő a különböző népviseleteket és igyekezzék azokat, ha szükséges, a jóizlés jegyében fejleszteni. Tanulmányát Bárdos Pál jákóhalraai esperes- plebánosnak ajánlotta a szerző; az ára 40 fill.

Pályázati hirdetés.

A tardi (Borsod megye) róm. kath. elemi iskolánál betöltendő a tanítónői állás. — Javadalmazása: az iskolapénztárból 100 korona, államsegélyből 900 korona; két öl tűzifa; 1/t hold kert. Lakás: két szoba, mellékhelyiségekkel. A választás november 20-án. Kellőn felszerelt kérvények dr. Kovacsóczy Kornél iskolaszéki elnökhöz küldendők.

Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki líceumi nyomda.

Vendéglő és mészárszék bérbeadás.

Közhírré teszem, hogy a feledi Ref. Egyház tulajdonát képező

vendéglő és mészárszék épületek

1913. év január 1-től számított 3 évre Feleden 1912. évi november hó 21-én d. e. 10 órakor a Ref. iskolában megtartandó nyilvános árverésen haszonbérbe adatnak.

A presbyterium fentartja magának a jogot, hogy az árverezők között szabadon választhasson.

Feled község főszolgabírói és járásbirósági székhely.

Keresztény konyha vezetése kötelező.

Feled (Grömör m.), 1912. november 12.

Torma János, egyházgondnok.