Eger - hetente kétszer, 1912
1912-11-02 / 88. szám
4 EGER. (88. sz.) 1912. november 2. Képkiállítás. A színek és tónusok vonzzák most a közönséget a városház dísztermébe. Eger város parlamenti épületében a festőművészet ütött tanyát. Mert Kövér Gyula fóldink képei között az egész festőművészettel találkozunk. A modernizmus, az impresszionizmus, a szecesszió és a régi iskolák diszkrét motívumai kerültek együvé összes erényeikkel és bűneikkel együtt egy hatásos, érdekes és léleksimogató galériában. Persze az egészen — egyen kint és ösz- szességében — rajta van Kövér Gyula művészi egyénisége. És éppen ezért, ha a művészi erények nem is ostromolják az eget, a modern bűnök sem rútítják az eszményi szépet. Kövér Gyula nem úttörő, iráuyt jelölő a festőművészetben, de nem is akaratnélküli követője az ellentétes irányzatoknak. Az ő modernizmusa, impressziója és szecessziója más, barátságosabb, mesterkéletlenebb, tehát kifejezőbb és szimpá- tikusabb, mint az uj irányok képviselőié. Ő tud látni. Tehát lát. Tud megfigyelni. Tehát megfigyel. És tud érezni is, amit szintén belévisz művészetébe. És ezért nincsenek lehetetlen színek az ő impresszióiban; ezért nem áll tótágast az ő szecessziója és ezért nem rideg az ő — régi iskolája. Kövér Gyula a derű, verőfény, napsütés ihletett festője. Szinei a napsugár tüzében égnek és életet, vidámságot sugároznak a vásznakról, melyeken szemnek tetsző, igénytelen, de bájos finomságok sorakoznak egymás mellé. így szép a kép. És Kövér Gyula képei elsősorban a szemnek kívánnak tetszeni, hogy azután a szemen kei észtül értelmünkhöz és szivünkhöz szóljanak. A képkiállítást szerdán délben Szmrecsányi Lajos érsek és Kállay Zoltán dr. b. t. t., főispán is megtekintette. Fógel Ágoston kereskedelmi tanácsos képvásárlásáról érdekes és Kövér Gyula művészetére jellemző apróságot suttognak a kiállítás intimusai. A tanácsos megállt a Hordó-vásárt ábrázoló kép előtt, amelynek háttere az egri Vásártér délkeleti surka. — Ez az én házam, — mutatott rá a boroshordók és kádak mögött félig kiemelkedő épületre. Majd igy folytatta: — Ha nem lenne ennyi a kád, az egész házat láthatnám és akár meg is vehetném a képet, mint a házam hű képmását... És mi történt? Az előzékeny művész néhány ecsetvouással átfestette a legkritikusabb kádat és Fógel Ágoston — megvette a képet. A kiállítás vasárnap estig lesz nyitva. Délután 6 órakor a sorsolást tartják meg, azután képárverést tartanak, a tervbevett záró ünnepség azonban elmaradt. Mindenszentek napján a 9 órai nagymisét Szmrecsányi Lajos érsek mondotta nagy segédlettel. — A székesfőegyházból délután 5 órakor indult a körmenet, melyet Demkó György prépost-kanonok vezetett. Bár az idő szeles volt, a hivek ezrei vettek részt és fényben úszott minden temető. Roppant sokan keresték föl a székesfőegyház kriptáját is, hol b. e. Sa- mássá József bibornok-érsek gyönyörűen kivilágított sírja előtt hosszabb ideig imádkozott Szmrecsányi Lajos érsek is. — A tanítóképző ifjúsága megkoszorúzta a Mindszenty Gedeon és a ZsassforszÁy-testvérek sírját. Az ifj. énekkar szép énekszámai között hatásos beszédeket mondott Forgács István és Petrovics Imre. A nagy egyházi költő és volt tanitóképezdei igazgató sírját az érs. tanítóképző Mindszenty Önképzőköre világította ki, mivel hűséges gondozója, Kapácsi Dezső, már elhunyt. Egyházmegyei hír. Aczél József jászfény- szarui és Mattyasovssky János egyeki káplánokat kölcsönösen áthelyezte az egyházi főhatóság. Kinevezés. A honvédelmi miniszter a fölösszámban besorozott katonáknak, az uj véderő törvény értelmében való kiválasztására, Egerben szervezett vegyes bizottságba elnökül Majzik Viktor alispánt, tagokul pedig Bayer Henrik Eger városi tanácsost, és Heringh Kálmán egri járási főszolgabírót nevezte ki. A szókesfőegyházórt. Foltin János egervári prépost és kanonok, aki aranymiséje alkalmából (1911-ben) mintegy 60 ezer korona áldozattal a kereszthajóig folytatta a székesfőegyház diszitési munkálatait, ismét 100 ezer koronát adott a továbbdiszitésre. Anyakönyvi kinevezés. Hevesvármegye főispánja a gyöngyöstarjáni anyakönyvi kerületbe Szűcs István segédjegyzőt anyakönyvve- zetőhelyettessé nevezte ki. Megbízás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Szabó Ilona orsovai állami polgári iskolai helyettes tanítónőt, a kecskeméti m. kir. 'gazdasági tanítónőképző-intézethez szolgálattételre berendelt Jahn Paula egri áll. polgári leányiskolái tanítónő teendőinek ellátásával az 1912/1913. tanévre megbízta. Irodalmi estély. A Jogakadémiai Kör irodalmi szakosztálya, az előző évek szokásaihoz híven, az idén is több irodalmi estélyt szándékozik rendezni. Az első ilyen estély programm- ját a dicső kuruc korszak tárgyköréből állítják össze és Kürti Menyhért dr., ciszt. r. főgimn. tanárt kérték föl előadás tartására. Több énekés zeneszáma is lesz az estélynek, amelyen a most alakult jogász-zenekar is bemutatkozik. A részletes programmot még nem küldték szét. Előadás a Szent Imre Körben. Október hó 31-én este 6 órakor magas színvonalú előadást tartott a Szt. Imre-Körben Nagy János dr. teológiai tanár. Előadásának tárgya volt: Haladás keresztény szellemben. Szent Imre ünnepséget rendez kedden (5-én) délután l/a 5 órakor a ciszt. r. egri kát. főgimnáziumnak „Magyarok Nagyasszonyáról“ nevezett Mária kongregációja. Az ünnepi beszédet Dombi Márk dr. főgimn. tanár mondja, a tanulóifjúság pedig karénekekkel, szavalatokkal, zeneszámokkal és felolvasással szerepel. Újoncok eskütétele. Az október közepén bevonult újoncok ünnepies eskütétele, szokás szerint, november elsején d. e. 9 órakor volt. A cs. és kir. 60. gyalogezred legénységének, a megyei gyalogsági laktanya udvarán, Venczell Ede egyházm. tanfelügyelő mondott misét, mig a honvédzászló-aljnak a várban Bukna József hittanár. Mindkét miséző pap emelkedett szellemű beszédeket intézett a katonákhoz, akik ezután letették az esküt. Újszülöttek. Eger városában a lefolyt héten (október 25 tol 31-ig) a következő születési esetet történtek: Kemény István m. kir. áll. határrendórségi fogalmazó Ilona, Király István érseti bodnár István, Pollák Márton asztalossegéd nejenek halva született fia, Dávid József máv. fütő Géza, Gőz József napszámos Róza, Ónodi Mihály földműves János, Paszti Nagy Sándor villanygyári munkás Erzsébet, Mező József posta-szolga Erzsébet, Czicza János földműves András, Pollák Fülöp kereskedő Zoltán, Lengyel Géza hentes-mester Miklós, Werderits Ferenc pincér Ferenc, Jónás Márkus kereskedő István, Pap János gyári munkás Mária, Chrapek Ferenc szabó-mester Róza, Baráz János máv. kalauz Irma nevű gyermeke. Eljegyzési tábla. Balog János kisbirtokos és Pogonyi Róza földművesnő egri, Csőke Imre földműves és Domboróczki Etel földművesnő egri, Egedi István földműves és Bárczi Szidónia hajadon egri, Fodor János földműves és Lakatos Erzsébet földművesuő egri, Jászberényi János földműves és Siller Julianna földművesnő egri, Kormos Sándor földműves és Besznyák Szidónia földmüvesnő egri, Mészáros Ferenc földműves és László Mária földművesnő egri, Stortina Ferenc földműves és Perger Rozália földművesnő egri, Bukucs Imre földműves és Lakatos Mária földművesnő egri, Kormos Kálmán földműves és Ali Mária földművesnő egri lakosok — jegyesek. Házasságot kötöttek. Búr Miklós asztalossegéd és Szilvási Gizella varrónő egri, Permaji Vilmos kádár és Paulovics Erzsébet varrónő egri, Bartók János földműves és Paulovics Anna gyári munkásnő egri, Fejes Sándor földműves és Őszi Rozália dohánygyári munkásnő egri, Majoros János földműves és Huszár Mária szolgáló egri, Molnár Ferenc földműves és Kovács Mária földművesnő egri, Szilvásy László jár. számvevő és Staud Erzsébet hajadon egri, Braunmüller Pál cipész és Szepesi Julianna varrónő egri, Király Bernát földműves és Lo- sonczi Rozália földművesnő egri, Fülöp József földműves és Báhn Szidónia hajadon egri, No- viszedlak Alajos szabó budapesti és Farkas Mária hajadon egri lakosok. Halottak névsora. Ifj. Takács István ka- zánkovacs 35 éves, Juhász Antal kerékgyártó 72 éves, Tóth Rozália I hónapos, Werderits Ferenc 5 napos, Király István 7 napos, Simonyi Sándorné szül. Tomiss Mária 54 éves, Molnár János szül. Szabó Ilona 36 éves, Sill Imre csizmadia 46 éves, Nyári János lemezmunkás 44 éves, Rózsa Erzsébet 5 hónapos, Boros Sándorné szül. Klein Borbála 22 éves, Béta Györgyéé szül. Horváth Veronika 58 éves korában. Baleset az országúton. Heuduska Rezső gyöngyösi vezérigazgató Lützenswab mérnökkel szombaton Egerbe igyekezett az automobilján. Gyöngyóshalmajnál azonban a gépkocsi felfordult és mindkét utasa kiesett belőle. Szerencsére kisebb zuzódásokon kívül egyéb baj nem történt. Rövid hírek. Vörheny. Mezőtárkány községben a vörheny járványosán föllépett. — A Jubiláló vasút. November 3-án lesz negyven éve, hogy az eger-fiizesabonyi szárnyvasut megnyílt. A jubiláris évforduló alkalmából a Máv. tisztikara ünnepséget rendez. Lohr Mária (Kronfusz), a főváros első és legrégibb csipke-tisztitó-, vegytisztító- és kelmefestö- gyárintézete, Budapest, VIII., Baross-utca 85, a szakmájába vágó összes megrendeléseket gyorsan és jutányosán teljesíti. Iskolaügy. Az ifjúság katonai neveléséről. i. Az új védőerőtörvény értelmében megszűnt a tanítók eddigi szolgálati kedvezménye és ezentúl — csekély kivétellel — mint egyéves Önkéntesek tesznek eleget katonai kötelezettségüknek. Népnevelési szempontból mindenesetre oly fontos újítás ez, hogy érdemes vele hosszasabban is foglalkoznunk. Eddig a tanítóságot a póttartalékban nyolc hét alatt képezték ki, s ezért sokszor oly helyzetbe került egyik-másik tanító, ami tekintélyének egy csöppet sem vált javára. így akárhányszor megtörtént az, hogy az ugyanazon községből bevonultak közül többen már altiszti rangot viseltek, mig a község tanítója csak mint egyszerű közlegény masírozott. S ilyen és ehhez hasonló esetek különféle változatban nagyon gyakoriak voltak. Most azonban megszűnik ez a fonák helyzet, mely — különösen a mai címkóros világban — nem igen volt alkalmas a tanítói tekintély emelésére. Ebből a szempontból csak üdvözölni lehet az újítást. Ez azonban csak a kérdés külső, kevésbbé lényeges oldala. A tanítók egyéves katonai szolgálatának tulajdonképen egészen más célt jelölt ki a hadvezetőség. A tanító-tisztekkel a hadügyi kormánynak az a célja, hogy őket az ifjúság katonai nevelésére, kiképzésére előkészítse. Legalább igy gondolják ezt a katonai intéző körök. Eddig ugyanis csak a középiskolai ifjúság részesült valamelyes katonai kiképzésben, mig a tulajdonképeni ujonc»nyag, a falusi nép fiai, még csak rendes tornatanításban sem részesültek. Ezen a bajon akar most segíteni az új védőerőtörvény, még pedig olyanformán, hogy a tanítókból szolgálati idejük alatt katonai oktatószemélyzetet akar nevelni. Mielőtt a katonai nevelés kivitelének módozataira áttérnénk, nézzük meg, hogy mikép oldják meg ezt a kérdést a külföldön, mit tesznek ott az iskolából kikerült ifjúság testi, vagy katonai nevelése érdekében ?
