Eger - hetente kétszer, 1912
1912-10-26 / 86. szám
Előfizetési árak: Egész évre ___10 korona. F él évre _____5 » N egyed évre _ 260 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség : Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények ===== intézendők. ■■ ■ = Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1912. — 86. szám. XXXV. ÉVFOLYAM. -----■ — Szombat, október 26. M agyar gyámoltalanság. Eger, 1911. okt. 25. A szerb paprika és a zöldség megdrágult, mert a bolgárkertészek itthagytak bennüDket; hazamentek harcolni. Csekély kis hirecske, de amelynek soraiból nagyon jelentős következtetést vonhatunk le; nevezetesen azt, hogy — rettenetes gyámoltalan náció vagyunk mi. A tejjel-mézzel folyó Kánaán őserejét úgy ki tudja használni az idegen, hogy két-három év alatt kiveszi belőle haszonképen a föld teljes értékét. Vájjon nem tudná ezt megcsinálni a magyar is?! Miért adja ki kezéből a földet, mért engedi át e föld hasznát a bolgárnak, mikor ezt néki, az ő számára szerezték az ősök, őneki adta a magyarok Istenej?! Ebből az egyetlen tényből nem lehetne ugyan levonni a fenti erős következtetést, de sajnos, van több ilyen bizonyító tény is; van még bőven. íme: nem tudunk uborkát savanyítani. Termeljük és (csak Nagykőröst említjük meg) száz és száz vaggonnal szállítjuk Znaimba olcsón; a csehektől azután megvásároljuk besavanyítva ötszörös árban. Husz-huszonöt évvel ezelőtt a legtöbb francia pezsgő a magyar homoki borból készült. Elvitték tőlünk literjét 8 krajcárjával és visszahozták 8 —10 koronájával. (Most már nekünk is vannak pezsgőgyáraink, de azoknak kitűnő terményeit — nem szivesen issza a magyar.) A magyar komló nem kell a magyar sörgyárosoknak. Azt mondják, hogy nem jó. így a magyar gazda Cseh- országnak adja el a termését olcsón; a csehektől azután megveszik a magyar sörgyárosok — drágán. Mintha bizony a komlónak is hasznára válnék a világlátottság! Újabban a svájci tehenészetek vag- gonszámra viszik ki a magyar borjut, amelyet szépen fölnevelnek és fél-svájci faj gyanánt sóznak a magyar birtokosok nyakára. Persze — háromszoros árban! Ország-világ tudta, hogy a tulipánjelvények legtöbbjét bécsi gyárosok szállították . . . Pedig a tulipán viselése valóságos kötelezvény volt arra, hogy az illető csak magyar ipari terméket vásárol. Egy alföldi nagy város ipari kiállításának kitüntető, dicsérő és elismerő oklevelei (mindegyiken rajta volt a hangzatos jelszó: Pártoljuk a hazai ipart!) — Becsben készültek. Rajta is volt a cég jelzése: Gedruckt bei X, Y. De nem folytatjuk tovább! Gyümölcsünket, borunkat, búzánkat, általában nyersterményeinket igy hordják ki potom áron és adják vissza méregdrágán. Ennek az óriási gyámoltalanságnak, hogy másnak szántunk, másnak vetünk, másnak aratunk, az a következménye, hogy napról-napra szegényedünk. És ez természetes is, mert többet kell költenünk, mint amennyit keresünk. Mindezeknek oka pedig az, hogy roppant gyámoltalanok vagyunk. Ismerjük be, mert a beismerés már feleutja a —- javulásnak. És nagyon ideje lenne már, hogy megjavuljunk, mert idestova késő lesz. Az uj orvosi szabályrendeletek. A belügyminiszter Hevesvái megyének a községi és kör- orvosok mellékjárandóságairól alkotott szabály- rendeletét, valamint a körorvosok látogatási kötelezettségét megállapító véghatározatát (ez utóbbit az összes felebbezések elutasításával) végérvényesen jóváhagyta. Hevesvármegye közállapota. — Az alispán jelentése az 1911. évről. — VI. (A közutak. Középítkezések. Vasúti ügyek. Posta, távirda és telefon.) A vármegye úthálózatában lényeges változás történt, amennyiben a kereskedelemügyi miniszter a Hevesvármegyén átvonuló füzes- abony-eger-tornaaljai, valamint a gyöngyös- szécsény-pőstyéni törvényhatásági kezelésben volt közutakat az állami közutak sorába vette át, viszont a vármegye a heves-pélyi törvény- hatósági út folytatását képező 200 Km. közutat a törvényhatósági utak hálózatába sorozta. A vármegye úthálózata ezidőszerint a következő alkotórészekből áll: az állami utak hossza 132-747 km.-, a törvényhatósági utaké 574-885 km. (ebből 32 922 km. még kiépíttet- len); a községi közlekedő (vicinális) közutaké 186-642 km. (belőle 97‘805 km. a kiépittetlen) és a községi közdűlő utaké 1291-838 km., a miből 1183-679 km. a még ki nem épített közűt. A közutak hossza tehát összesen 2186-112 km., amelyből 871-706 km. már teljesen kiépült, ellenben 1314-406 km. még kiépittetlen. Az állami utak fenntartása 60,119 K 65 fillérbe került. A törvényhatósági utak kavicsolására 184,119 K 12 fillért, 12 drb. vas- betonhid építésére csaknem 136,000 koronát, a tiszaártéri hidak javítására 19,895 K 33 fill-t, vasbeton-átereszek és kisebb hidak építésére 8196 K 20 fillért fordítottak. (Megjegyezzük itt, hogy a közúti vámból összesen 122,666 K 72 fillér folyt be ; az útadó jövedelme 307,188 K 45 fillér volt és az útalap bevétele, mint a múlt alkalommal már említettük, 1.101,248 K 10 fillérrel, a kiadása pedig 859,109 K 10 fillérrel zárult. Az útalap bevételébe már be van számítva a 300,000 K-ás hídépítési kölcsönből eddig még fel nem használt összeg is.) A községi vicinális közutak fenntartására, a közmunkán kiviil, 37,154 K 57 fillért, a községi közdűlő utak fenntartására pedig 148,197 K 22 f-t fordítottak. Eger és Gyöngyös városok kiépített terei, utcái és közutai nincsenek befoglalva az itt felsorolt számadatokba, mert ezeket a két város a kövezetvám jövedelméből építi és tartja fönn. így Eger város a 69,906 K 40 fillér kövezetvám jövedelme terhére 68.415 K 41 fillért fordított az utcák és közutak építésére és fenntartására. Gyöngyös város ugyanilyen célokra 28,052 K 53 fillért használt föl. A középítkezés a két rendezett tanácsú városon kívül a községekben is föllendült az 1911. évben. Egerben az utcák építésén kívül elkészítették a csatornázási törzskönyvet és a csatorna-hálózat tájékoztató térképét, valamint az építendő vízvezeték terveit és költségvetését is. Átalakították a volt törvényszéki épületet polgári iskolává és a Kertész-utcában uj állami nép- és gazdasági iskolát építettek. A közvilágítást is fejlesztették; most már 700 drb. villamos izzó-lámpa és 28 ívlámpa világítja a város utcáit és tereit. Magánépítkezésre összesen 179 engedélyt adtak ki, melyből 75 nagyobb építkezés volt. Gyöngyösön a vízvezeték kérdését oldották meg. A jászberényi-ut mentén artézi kutat furattak, melynek vizét bevezetik a városba. Ezenkívül utcákat építettek, a járványkórházat átalakították, hídmérleget állítottak föl és több apróbb javítási munkálatok mellett, 10 utcának csatornázási tervét készítették el. Közvilágításra 403 drb. izzó és 12 drb. ívlámpát alkalmaznak. Magánépítkezés 305 esetben történt és pedig 89 földszintes és öt emeletes ház épült. Felnémeten a község mészárszéket és járváuykórházat, Mezőtárká- nyon egy vasbeton kocsihidat épített. Domosz- lón járványkórház, Gyöngyössolymoson lelkészlak, Markazon róm. kát. templom és Apczon hatósági hus-szék épült. Hatvanban a községházát építették újjá, Pásztón a közkórházat bővítették, Hevesen közvágóhidat, Pélyen csendőrlaktanyát, Tarnabodon községházat, Tarna- örsön kántortanítói lakást, Tiszafüreden izr. imaházat és lelkészlakot, Örvényen róm. kát. iskolát és Tiszaörsön harangozói lakást építet
