Eger - hetente kétszer, 1912

1912-10-19 / 84. szám

1912. október 19.

EGER, (84. sz.)

3

folyt be nyugdij-járulékokban; a községek hozzájárulása 24,007 K 08 fillér volt. A kifizetett nyugdijak és neveltetési járulékok összege 43,199 K 35 fillér, amely 21 nyugdíjas, 26 özvegy és 4 árva között oszlott meg.

A törzsvagyon alapja 19,742 K 52 fillér készpénz és 1.132,830 K 70 fillér érték. Az ut- adó-alap 289,118 K 96 fillér készpénz és 8,229.176 K érték vagyon mellett 2,581.620 K 53 fillér teherrel zárul. Az utkaparói nyugdíjalap vagyoni állása 4093 K 47 fill, készpénz és 28064 61 fillér, melyet 185 K terhel.

A vármegyei gyám pénztárban 3420 kiskorúnak 2,234,501 K 09 fillér követelése volt, amelyre a gyámpénztárnak 2,294,407 K 14 fillér a fedezete. A gyámpénztár adósainak száma 217 volt.

Az útalap és a vele kapcsolatos vámalap zárószámadásai az 1912. évi zárószámadásokkal egyfiit intéződnek el.

A vármegye ingatlanai az 1911. évben két értékes és a közigazgatás céljait szolgáló uj épülettel szaporodtak. Fölépült a tiszafüredi járási székház 83142 K költséggel, amelyhez a járásbeli községek 11,250 K-val járultak hozzá, a többit a vármegye 50 éves törlesztéses kölcsönnel fedezte. A másik épületet Péter- vására községben 10,000 koronáért vásárolta a vármegye és a körorvos lakásául szolgál.

A községek háztartása az egész vonalon rendben van. A községi költségvetéseket és zárószámadásokat a törvényhatóság rendben találta és jóváhagyta. Fontosabb változás a községek háztartásában nem történt.

A hét.

Rapalcs Radó volt földmivelésügyi államtitkár szobrát vasárnap leplezték le Szegeden, ahol ugyanakkor az ottani mérnökegyesületet is megalakították.

Rapaios Radó, ki Egerben végezte a gimnáziumot és egyik legkiválóbb tagja lett az Egerben letelepedett Rapaics-családnak, bizonyos tekintetben az „egri névnek“ szerzett dicsőséget nagyértékü kultur-mérnöki munkásságával. Kegyelettel emlékezünk meg róla, ha már Eger városának vörös-kék szalagos koszorúja nem került oda a most leleplezett szép szobor talapzatára.

*

Mennyi vagyona van minden magyar állampolgárnak? A képviselőház elé terjesztett 1911. évi zárószámadások szerint a magyar állam adósságai az 1911. év végén 5.406,957.644 K-ra rúgtak. Az összes passzívák 6.390,863.682 K-t tesznek ki, amellyel szemben 8.855,385.897 K aktívák állanak, úgy, hogy a magyar állam tiszta vagyona 2.464,522.215 korona. Megjegyezzük még, hogy 1911. végén a pénztári készletek 224 millió koronára rúgtak. A folyó év folyamán ezek a készletek azonban erősen megcsappantak, aminek az az oka, hogy uj államkölcsönt a rossz pénzviszonyok miatt nem lehetett fölvenni.

Ezekből az adatokból természetszerűen következik, hogy — ha Magyarország lakosságát kerek 20 millióra tesszük — minden magyar állampolgárnak van 123 korona 22 fillérje még akkor is, amikor — üres a zsebe.

Azt hisszük azonban, hogy ha a balkáni háborúban miszintén aktív részt veszünk csak pár hétig is, aligha marad meg ez a pár koronánk

s. Csak még rá ne fizessünk!?

*

A Révai Nagy Lexikona és Eger címen két héttel ezelőtt (mikor a Lexikonnak Egert is tárgyaló VI. kötete megjelent), e rovatban reámutattunk nevezett munkának egyik-másik hiányosságára, tévedésére.

Erre vonatkozóan terjedelmes levelet kaptunk a Révai Nagy Lexikonának szerkesztőségétől, amelyből néhány sort — t. olvasóink szives figyelmébe ajánlva — itt közlünk:

„Az olyan munka, mint a Nagy Lexikon, a maga természeténél fogva csak úgy válhat mennél tökéletesebbé és mennél inkább hibamentessé, ha abban a rendes munkatársakon kívül jóformán az egész nemzet részt vesz, elsősorban azok, akik hivatásuknál és foglalkozásuknál fogva a munkát gyakrabban használják, annak egyes hézagait ehhez képest hamarább észreveszik és erről a szerkesztőséget szívesen értesítik. — Ebből a felfogásból kiindulva, a szerkesztőség egyrészt mindent megtesz, hogy az összes illetékes tényezőket megnyerje ehhez a munkához, másrészt köszönettel veszi, ha bármely oldalról figyelmeztetést kap a munkában előforduló egyes hiányosságokra vonatkozólag.“

Valóban, ezen a nézeten vagyunk mi is Éppen azért említjük meg, hogy a Révai Nagy Lexikonának készítésénél a Pallas Nagy Lexikona az alap, amelybe szintén akadnak kisebb-na- gyobb hibák. Az ügynek tesz tehát szolgálatot az, aki e hibákra (a helyesbítés megküldése mellett) figyelmezteti a Lexikon szerkesztőségét (Budapest, VIII., Üllői-ut 18.)

Eger ostromának most van a 360. évfordulója. Vasárnap (okt. 13-án) volt vége a majdnem 5 hétig tartó ostromnak és ma (pénteken, 18-án) van az évfordulója a törökök kudarcos elvonulásának.

Igazán nem ártana, legalább igy tizéven- kint, piros betűs nappá tenni az október 13-at vagy 18-at az egri tanulóifjúság számára. E napoknak valamelyikén valamennyi iskolánk a várba vonulhatna és Te Deum után közös ünnepben együtt áldozhatna a honvédő hősök nagy emlékének. Amint most is a várba viszi e napokban egyik-másik lelkes história-tanár a növendékeit s ott ünnepelve tanít és tanítva ünnepel: úgy valamennyi iskola megtehetné, ha minden évben nem is, legalább minden 5, vagy 10 évben.

*

Az Osztrák-Magyar Bank Egri Fiókja e héten kezdette meg működését városunkban. Szakértők véleménye szerint ez az uj pénzintézet bizonyára igen jelentős és kedvező hatással lesz Egernek közgazdasági fejlődésére.

Nekünk más jut eszünkbe az uj bank létesítésével kapcsolatban; az t. i., hogy maholnap az egész ország a pénzintézeteknek keres, amelyek — kitűnő üzletnek bizonyulván — óriási mértékben szaporodnak. Mig ugyanis 1900-ban 3614 pénzintézet volt, 10 évvel később már 5516 virágzott, vagyis 1901 uj pénzintézet alakult tíz év alatt. Ez más szóval any- nyit jelent, hogy 10 év alatt 53%-kal növekedett a pénzintézetek száma. Ezeknek az intézeteknek 1900-ban 884,639,000 kor. volt a saját tőkéjük, mely 10 év alatt 1.977,421.000 koronára szökkent, vagyis 1 milliárd és 92 millió koronával majdnem 125%-ot növekedett. A pénzintézetek nyeresége volt 1900-ban 80 millió 1910-ben 176 millió, mely szintén 120%-os növekedésnek felel meg az előbbihez képest.

Ezek a számok, természetesen, csak úgy növekedhettek ilyen szédületesen, hogy mindig több és több ember szorul kölcsönre. Hiszen maga a jelzálog-kölcsön 373 millióval nőtt az

1910. év folyamán !

Egyszóval: minden pénzintézet megél, boldogul, csak a — nemzet szegényedik.

•

K. u. k. magyarság. E hét folyamán a városi tanácshoz egy hivatalos levél érkezett a mis- kolczi cs. és kir. 65. gyalogezredtől a következő betliszerinti szöveggel:

K. u. k. Infanterie-Regiment Erzherzog Ludwig Viktor No. 65.

Exh. Nr. 282/31 Prov.

Tekintetes

városi tanácsnak

Eger.

Miskolcz 1912 október hó 9-én.

Az 520 b: allat jetőlt f. é. szeptember 24-én kelt szám allatt dudtára adatik, — hogy az elveszett tárgyakért jaró ősszeg 27 K. 16 f. posta utján feladott.

(Olvashatatlan aláirás.)

Az ilyenfajta magyar szolgálati, illetve hivatalos nyelvért igazán nem érdemes — politizálni.

HÍREK.

Eger, 1912. október 18-án.

Tájékoztató.

Október 21, 22. Katonai utóállítás Hatvanban.

„ 21, 22. Országos vásár Hevesen.

„ 23. Katonai felülvizsgálat Egerben.

„ 26. Katonai utóállítás Egerben.

„ 28. Országos vásár Verpeléten.

Kinevezés. Jahn Paula egri állami polgári isk. tanítónőt a földmivelésügyi miniszter a kecskeméti m. kir. állami gazdasági tanítónőképző intézet igazgatójává nevezte ki.

Anyakönyvi kinevezés. Hevesvármegye főispánja a kápolnai anyakönyvi kerületbe Schleifer Rezső okleveles segédjegyzőt anyakönyv- vezető-helyettessé nevezte ki.

Állatorvos-választás. Gyöngyös város képviselőtestülete tegnap, Majzik Viktor elnöklete mellet tartott ülésében töltötte be a városi állatorvosi állást, melyre Hajdú Izsót választotta meg.

Házi matiné. Szép színvonalú házi matinét rendezett 15-én d. u. 6 órakor a Jogakadémiai Kör Irodalmi szakosztálya. A matinét Pataky István Prologja nyitotta meg, mely élénk humorával keltett derűt; azután Szö/lössy Alfréd olvasta fel két komoly költeményét („Viszontlátás“ és „Ocskay brigadéros“) nagy tetszés mellett. Jámbor Kálmán szép tárogatózásáért kapott sok tapsot, Kolacskovszky Lajos ifj. elnök pedig humoros elbeszélésével („Metamorfózis“) nevettette meg a jelenlevőket. Az utolsó előadó Thurzó Nagy László, az irod. szakosztály elnöke volt, aki költeményeiből olvasott fel néhány népdalt s két komolyat („A gyűrű,“ és „A regény“) nagy tetszés mellett. A legközelebbi házi-matiné két hét múlva lesz.

Az „Egri Iparoskor“ megnyitása. A nemrég megalakult. Egri Iparoskört nagy ünnepségek között f. hó 26-án, szombaton este J/27 órakor, díszközgyűlés keretében fogják megnyitni. A díszközgyűlést a Kör helyiségében — Kossuth Lajos-tér Bajzáth-ház — tartják. A megnyitásra megjelennek: Oellérl Mór kir. tanácsos, az Országos Iparegyesület igazgatója, Krejcsi Rezső dr. a bpesti Keresk. és Iparkamara főtitkára, lovag Biró Ármin a „Magyar vasipar“ szerkesztője, Sugár Ignátz dr. a miskolczi Keresk. és Iparkamara titkára stb. st.b. A gyűlés után a vendégek tiszteletére bankett lesz.

Csöndes utcák. Akinek nem túlságos erősek az idegei s aki szereti a csendet, nagy hálával gondol a belügyminiszterre a rikkancs-rendeletért. Hála Istennek, megértük azt, hogy az utca csendjét s a járókelők dobhártyáját nem veszélyeztetik többé éretlen tacskók és suhan- cok, akik valóságos virtust csináltak abból, hogy a nyugodtan haladó embernek fülébe or-