Eger - hetente kétszer, 1912

1912-10-05 / 80. szám

1912. október 5. EGER. (80. sz.) 3 más években, hanem csupán megpörkölte. Eb­ből nyilvánvaló, hogy a nap sngarait valami föl­fogja és megtöri. Hasonló észlelésről számolnak be Európa több csillagvizsgálójából is. Inuen van tehát a szokatlanul nagy esőzés európaszerte. Ez az oka a szokatlanul hűvös időnek is. Csak az a feladat vár még a tudósokra, hogy megállapítsák: vájjon földi, vagy koz- mikai (világegyetemi) jelenség-e az, ami a nap érvényesülését gátolja. Ha földi a jelenség oka, akkor a szokatlanul sok és nagy vulkanikus kitörés pora tölti be a földi légkört. Ha azon­ban kozmikai jelenség1, abban az esetben vala­mely üstökös hatására is következtethetni. Vannak csillagászok, akik a Halley-üstökösre gondolnak. * A kocsik jelzőtáblájának (vagyis a tulajdonos nevét feltüntető táblának) kötelező alkalmazá­sát végre mégis kimondotta Hevesvármegye törvényhatósága a hétfői közgyűlésen. 62 szó­val 61 ellenében hozta meg határozatát, mely úgy utrendészeti, mint közbiztonsági szempont­ból egyaránt fontos. Az egy szótöbbség világosan bizonyítja, hogy most is majdnem elütötték a határozatot, melynek érdekes odisszeája van. Hevesváime- gye alispánja kezdeményezte ugyanis ezt az üdvös mozgalmat, melyet azonban törvényha­tósági bizottságunk földműves tagjai leszavaz­tak, illetve az életbeléptetés előtt felfüggesz­tettek, hatályon kívül helyeztek. Idestova két éve húzódik már ez az ügy, mely idő alatt a szomszédos vármegyék mind kimondották a jelzőtáblák kötelező alkalmazá­sát, mi pedig — a kezdeményezők — hátul kullogunk és most is csak egy szótöbbséggel. * A Tömlöc-bástya okkupációja. Mikor Bartako- vics Béla az egri várat 1871-ben felajánlotta a honvédségnek, fenntartotta a jogot arra, hogy a kálváriánál szabadon ájtatoskodhassanak a hívek; kikötötte továbbá azt is, hogy a közön­ségnek ott szabad sétahelye legyen. A honvédség, mely igazán szép rendben tartja a vár sétahelyeit, idők folytán — valami 5—6 évvel ezelőtt — a város felé néző úgy­nevezett Vár-bástyának második (belső) séta- utját elkenttette és kiirta a bejáráshoz, hogy: „Idegeneknek tilos a bemenet.“ Most ismét el­vett a sétautból egy darabot, az úgynevezett (1866 —67.), Kossuth a magyar nép szivében és költészetében (1868.), Jó Barát (1868.), Jász- Kunság (1868—73.), Népzászlója (1868., 1873., 1881.), Népszava (1869—1870.), Gyors Posta (1872), Kecskemét (1872), Kecskeméti Lapok (1872), Jász-Kun-Naptár (1872), Magyar Újság (1873 — 74,, mint egri levelező, K. Ö. és d. jegyek alatt), Abauj-Kassai-Közlöny (1873—75., 1891—1892.), Arany Trombita (a Szabadság melléklapja 1873), Mezőtúr (1873), Kecskemét- vidéki Közlöny (1873), Gyöngyös (1873 — 77., 1880—83 ), Haladás (Kassa, 1873—74.), Fél­egyháza (1873—74.), Egyetértés (1874. évtől cikkek és levelek K., d. és K. D. jegyek alatt és névtelenül), Baloldal (1874), Félegyháza és Vidéke (1874), Független Hírlap (1878), Heves­vármegye (1878—79), Eger (1878—1893„ „Ne várjatok“ című költeményével hat arany pálya­dijat nyert), Hasznos Mulattató (1879), Lányok Lapja (1879), Hevesmegyei Képes Naptár (1879), Függetlenség (1880., 1886), Mátravidék (1880), Regélő Themis (1881—82), Szabadság (Székes- fehérvár, 1882.), Magyar Háziasszony (1883,), Selmeczbányai Híradó (1883—84.), Vásárhely és Vidéke (1883, 1890), Előre című költemény- füzér (1883), Budapest (1884—85), Felvidéki Tömlöc-bástyát. Oda is tilos már a bemenet. Nincs nekünk panaszunk az ellen, hogy ott tennisz-pályát csinálnak a tisztek, de az ellen mégis csak tiltakoznia kell valakinek, hogy a városnak egyik legszebb kilátású pont­járól kitiltják a sétáló közönséget s az idejövő idegeneket. A Tömlöc-bástyáról lehetett ugyan­is látni a Feluémeti-völgyet, a Cifra-negyedet, Város IV. negyedet stb. stb. Most ennek — fuccs; ha ugyan az előzékenységéről ismert parancsnok meg nem hallgatja e jogos pana­szunkat és vissza nem állíttatja a régi hely­zetet. * Török Kálmán és a parlamenti küzdelem. Gyön­gyös város országgyűlési képviselője, Török Kál­mán, főesperes-prépost-plebános, nemcsak politi­kus, hanem pap is. Anélkül tehát, hogy politi­kai hitvallásából egy jottányit is engedett volna, az általa képviselt főpapi nimbuszt és felelős­ségteljes állásának tekintélyét megóvta azzal, hogy a politikai tumultusokban közvetetlenül nem vett részt. Mert ő politikai hitvallását paphoz illő módon védelmezi. A mérsékletes politikusnak és lelkiismere­tes papnak eme vélekedését és korrekt maga­tartását több papellenes bulvár-ujság szándé­kosan félremagyarázta. így többek közt „A Nap“, a „Népszava“, a „Kis Újság“ azt irta, hogy Török Kálmán távolmaradásával politikai elve­inek megváltozását tudatja s úgy kommentál­ták a dolgot, hogy a Kossuth-párt nyilatkozat- tételre szólítja fel őt s amennyiben szabálysze­rűen és elfogadható módon nem igazolja távol- maradásait, megteszik ellene a kizárási indít­ványt. Teljességgel igazolja pedig a gyöngyösi képviselőnek álláspontját a Kossuth-párt el­nökének : Kossuth Ferencnek levele, melyet a minap intézett Török Kálmánhoz abból az al­kalomból, hogy őt a papellenes lapok tudatos rosszakarattal aposztrofálták. Kossuth Ferenc e levélben azt mondja: „Érthető előttem, hogy papi állásoddal nem tar­tod összeegyeztethetőnek a legutóbbi napok parlamenti harcmodorát, . . . s a becses leve­ledben felhozott indokok elfogadható magya­rázatát adják a te távolmaradásodnak.“ * A szüret keserves időjárás mellett, napon­kint esőtől akadályozva, folyik az egri hegye­ken. A nagy filloxéra-vész óta még egyszer Híradó (Selmeczbánya, 1884.), Szegszárd és Vidéke (1884), Toluamegyei Közlöny (1884)r Tolnamegyei Naptár (1885), Eger és Vidéke (1885—93), Felső-Toroütál (1887—88), Emlék­lap (Brassó 1888), Kossuth-Emléklap (Kolozs­vár 1889), Pápai Lapok (1889), Hunyad (1889), Brassó (1889). CsikiLapok(1889),Szilágy-Somlyó (1890.), Maros-Vidék (1890.), Mátra Vidéke (1890.), Tiszafüred és Vidéke (1890.), Gyön­gyösi Lapok (1890), 1848—1849. Történelmi Lapok (1892, 1896), Hevesvármegyei Hírlap (1893—96), Egri Híradó (1893—1897), Deési Emlék (1893.), Tordai Emlékkönyv (1894.), Egri Újság (1894—97), A Magyar Tengerpart Emléklapja (Fiume, 1894.), Erdélyi Híradó (Kolozsvár, 1896.), Ország Világ (1897). — Munkája: Kapácsy Dezső költeményei. Eger. 1890. Ábrányi Emil előszavával. (Ugyanazon évben második kiadást ért.) Több költeményére dallamot Írtak: Huber Károly (Bpest), Lányi Ernő (Eger), Beleznay Antal (Nagyvárad), Tariczky Ferenc (Vácz), Szabó Ignác (Eger), Szentkirályi Ödön (Eger). sem volt ilyen szomorú szüret az egri hegye­ken. Ami baj csak érhette a szőlőt, mind föl­kereste az idén; ebből magyarázható, hogy a szőlőföld a tavalyi termésnek alig egynegyedét hozta és az is gyönge minőségű, savanyú. A gyönge termésnek természetes következménye azután az is, bogy a tavalyi bor ára már is felszökkent s 60—70 fillér körül jár. HÍREK. Eger, 1912. október 4-én. Tájékoztató. Október 6. Az aradi vértanuk gyászünnepe. „ 7. A hatvani főszolgabíró tárgyalási napja Csányon. „ 9. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Po­roszlón. „ 12, 14. Katonai főutóállítás Egerben. „ 12. Országos vásár Makiáron. „ 13. Magyarok Nagyasszonyának ünnepe. „ 13. Tüzoltónap. „ 13. Országos vásár Tiszanánán. „ 14. A közigazgatási bizottság ülése. „ 14. A pétervásárai főszolgabíró tárgyalási napja Terpesen. „ 14. Országos vásár Apezon. „ 15. Az egri járás főszolgabírójának tárgyalási napji Füzesabonyban. „ 15. A hevesi járás főszolgabírójának tárgyalási napja Tarnamérán. „ 15. és 23. Katonai felülvizsgálat Egerben. „ 15, 16. Országos vásár Erdőtelken. Október 6. Az aradi gyásznap hatvanharmadik évfor­dulója lesz vasárnap. Eger város polgársága, mint minden év­ben, az idén iS méltó kegyelettel üli meg a tizenhárom aradi vértanú emlékét és a rendező- bizottság falragaszok utján hívja meg a közön­séget a hazafias megemlékezés ezen szép és kegyeletes ünnepségére. A gyászünnepség október 6-án este hat órakor lesz. Programm szerint a közönség délután 5 órakor gyülekezik a Líceum előtti Eszterházy- téren, majd fáklyás-menettel a Széchenyi-, Ka­szinó- és Irgalmas-utcákon át, a Knézich Ká- roly-utcába vonul, ahol az egyik vértanúnak, Knézich Károlynak emléktáblája díszíti a hős- lelkü magyar honvéd-tábornok egykori lakó­házát. A gyászünnepség tulajdonképeni ünnepi része itt megy végbe és pedig a következő Programm szerint: 1. Himnusz. Énekli a Polgári Dalkör. 2. Október 6. ifj. Ábrányi Kornéltól. Sza­valja: Stróbl János joghallgató. 3. Ünnepi beszéd. Tartja: Jecs Gyula j. h. 4. Csak magyarok legyünk! Énekli a Pol­gári Dalkör. 5. Erős hit. Ábrányitól. Szavalja: Szanda József joghallgató. 6. Az emléktáblát megkoszorúzza: Kolacs- kovszky Lajos joghallgató, ifj. elnök. 7. Szózat. Énekli: a Polgári Dalkör. A vértanuk lelki üdvéért tartandó gyász­mise (az emléknap vasárnapra esvén, amikor az egyház gyászmisét nem szolgáltat) hétfőn, október 7-én, délelőtt 10 órakor lesz a Mino­riták templomában, ahol ez alkalommal a Ko­szorús Egri Dalkör énekli a gyászénekeket. Az áll. föreáliskola, mint már említettünk is, vasárnap délelőtt Vall órakor tartja a gyász­ünnepséget, a ciszt. r. kát. gimnázium ifjúsága pedig ugyancsak vasárnap délelőtt 1/2§ órakor. Közreműködik az ifjúsági ének- és zenekar; felolvasást tart az aradi gyásznapról Nyírei1 Andor VIII. o. t., Grimm MiklóíT'VIII. és fíóter Ferenc VII. o. t. pedig alkalmi költeményeket szavalnak. Az ünnepi beszédet Kürti Menyhért h. tanárelnök tartja. A zenekar Beethoven gyász­indulóját adja elő és kuruc dalokat játszik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom