Eger - hetente kétszer, 1912
1912-09-25 / 77. szám
4 EGER. (77. sz.) 1912. szeptember 25. jába. A műtét sikerült, azonban kicsi híja, hogy el nem vérzett az antimilitarista legény, mert az erős vérzést az előhívott mentőknek kellett elállítaniok. Színház. Pénteken Fritz Friedman Frederick kedves bohózata: „Mayerék“ tartotta állandó jó hangulatban a közönséget. Szomory könnyed fordítása és Doktor ügyes rendezése is nagyon elősegítette a darab sikerét. Mayer Izsák beleszeret Bató földbirtokosnak és gőgös nejének szül. Ladányi bárónőnek leányába, Edithbe, aki viszont szereti őt. De a Mayer név nyárspolgárias hangzása, úgy látszik, legyőzhetetlen akadályt gördítene Izsák útjába, és ezért mindenáron szabadulni akar tőle. Legegyszerűbb módnak az látszik, hogy de la Roche lovaggal, — aki jelenleg a borügynökség nemes mesterségét folytatja, — megfelelő honorárium mellett, adoptáltatja magát. Mi sem természetesebb, hogy egy de la Roche lovagnak a mama is szívesen odaadja leányát. Bató kedves meglepetést akar szerezni jövendő vejének s a kézfogóra meghívja a de la Roche pereputtyot is, ami sok mulatságos jelenetre ad alkalmat. Időközben Izsák igazi nagybátyja, Mayer Móric Adolf is megjelenik s a már-már visszamenő partie-t megmenti: az arisztokrata Batóné is belátja, hogy egy negyed millió évi jövedelem mellett egy szép kis budai nyaraló és az ősi, visszaváltott Ladányi birtok tulajdonában a Mayer névnek is egészen jó hangzása van. M. Izsákot Vidor játszotta, ezúttal igazi melegséggel és elevenséggel. Szerepe is hálá- sabb volt, s nem állt olyan ellentétben egész környezetével, mint a múltkor; sokkal jobban is érvényesülhetett emiatt. Bátori (M. Móric) igen ügyes és mulatságos játékot nyújtott, amelynek felekezeti izét is a kellő humorral tudta éreztetni. László de la Roche-ja ezúttal is nagyszerűen sikerült, Doktor pendant-ja pedig minden tekintetben méltó párja volt. Füredi I., Császár K., Cserényi A. kedvesen, természetesen adták rövid, alárendeltebb szerepeiket: Rátkai, Dózsa, fíogoz stb. szintén jól illeszkedtek bele a darab milieu-jébe. A szombati előadás alkalmával zsúfolásig megtelt a színház a szokott „premiére“-közön- séggel. Az est érdekességét L. Batizfalvy Elzának, a sokáig nélkülözött primadonnának, első fellépése adta meg. Ünneplésből, tapsból, csokorból egyaránt bőven jutott az egri közönség kedvencének, akinek elsősorban köszönhette nagy sikerét a bohókás vaudeville. Ezt egyébként is természetesnek találtuk volna, hiszen Buchbinder darabja (Berkovics és Társa) magában véve is tartalmazza a tréfás, kacagtató jeleneteket. A szép Berkovics Málcsi férje, Zsigraí Mici táncosnőnél szórakozgat. Az asszony egy véletlen folytán rájön férje hűtlenségére s úgy áll rajta bosszút, hogy beáll a táncosnőhöz szobaleánynak, s férjét — aki sohasem tudja, hogy a szobaleány tényleg a felesége-e, vagy valami falusi liba, — a legmulatságosabb helyzetekbe hozza s végűi is leleplezi magát. A nagy összeveszést persze a III. felv.-ban nyomon követi a kibékülés és Berkovicsék újból boldogan élnek tovább. A darabot még mulatságosabbá teszi az, hogy Berkovicsné apja és öccse, akik viszont a táncosné szakácsnéjának csapják a szelet, szintén különféle kacagtató helyzetbe kerülnek. Batizfalvy Elza (Málcsi) kedvességét, ügyes játékát és kellemes hangját e helyt is teljesen fölösleges kiemelnünk; a közönség lelkes tapsával úgyis eléggé megmutatta, mennyire tudja méltányolni mindezeket. Szalma (Berkovics) tehetséges játéka és éneke is eléggé ismeretes közönségünk előtt. Sok tapsot aratott Cserényi Adél (Zsófi szakácsné) és Bátori (Málcsi apja) komikus alakításával. Kedvesen játszott Geszti Erzsiké (Pista) is; Füredi és Pásztor ezúttal is kisebb szerepeket adtak. Rogoz is sikerült alakot nyújtott, mint János inas. Külön is meg kell emlékeznünk a jól sikerült táncokról. Elsősorban persze Sz. Rajz Irént kell említenünk, akinek minden mozdulata bájt és elegantiát lehelt. Vasárnap este újból „Berkovics és Társa“ szórakoztatta a közönséget. Még egy igen sikerült előadásról, Vidor Pál: „Ingyenélők“-jének reprise-éről kell megemlékeznünk, melyet közönségünk még régebbről ismer. Bár a népszínművek mai napság meglehetősen idejüket múlták, a hétfői előadás mégis valódi műélvezetet nyújtott a közönségnek. Ez persze elsősorban Batizfalvy (Kiss Sári) és Szalma (Jani) érdeme volt, akik annyi természetességgel és jókedvvel, olyan verve-vel játszottak, hogy a közönséget egészen magukkal ragadták. Együtt említettük őket, mivel a művészi összjátékkal oly teljes, harmonikus egészet nyújtottak, amelyet szinte vétek lenne külön részekre bontani. Kitűnően sikerült duettjeikkel, temperamentumos táncaikkal egyaránt Legrégibb és legelőkelőbb márka Gróf Keglevich István utd. COGNAC : BUDAFOK : Az összes bel- és külföldi kiállításokon, legutóbb Turinbankizárólag DÍSZOKLEVÉLLEL kitüntetve. :: Mindenütt kapható. :: bő tapsot aratattak. Retteghy Margit (Eszter) jól átérezte szerepét, bár mintha kissé híjával lenne a hellyel-közzel megkívánt erőnek. Cserényi A., Császár K. és Nickyné mellett még Rogozt, különösen pedig Vidort (Bódit F.) és Lászlót (Veiner) kell kiemelnünk. Pompás négy alak volt a „Csengőére“ dalkör négy tagja (Sziklai, Bátori, Pilinszky és Koncz). D. J. dr. Műsor: Szerda .... II. Rákóczi F. fogsága. Tört. színmű. Csütörtök . . . Ezred apja. Énekes bohózat. Péntek .... Brezeda úr. Bohózat. Szombat . . . Milliárdos kisasszony. Operett. Vasárnap . . . Milliárdos kisasszony. Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki líceumi nyomda. 13,788/1912. Hirdetmény. Eger városában az 1909. évi V. t.-c. értelmében végrehajtott földadó kataszteri kiigazításból kifolyólag megejtett birtokvalósítás és szőlőmivelési ágnak az országos földadó bizottság határozata értelmében foganatosított újbóli sorozása alapján készült s a szőlőket feltüntető kataszteri birtokivek az idézett törvénycikk 17. §-a és a törvénycikk végrehajtása iránt 1909. évi 53,501. szám alatt kiadott utasítás 74. §-a értelmében a városi számvevőségnél 1912. szeptember hó 21-től I9!2. október hó 20-ig bezárólag közszemlére tétetnek ki s azok a hivatalos órák alatt (vasárnap délelőtt 9 órától 11 óráig, hétköznapokon délelőtt 8 órától délután 2 óráig) az érdekelt birtokosok által megtekinthetők s az esetleges felszólalások ugyancsak a városi számvevőségnél, a jelzett időben, szóval vagy Írásban beadhatók. Megjegyzem, hogy az osztályozást illetőleg csak azokra a földrészletekre nézve lehet felszólalással élni, melyek a fent említett, tehát újbóli sorozás tárgyát képező szőlőmivelési ághoz tartoznak. Eger, 1912. szeptember 19-én. Derszib Ödön, v. föszámvev5. . A>. .A. .A» A A A AAA Legújabb! Legújabb! Ha hegedülni óhajt megtanulni, rendelje meg a tisztán kidolgozott, remekhangu domború hegedűt, tokkal, 16 drb. felszereléssel és mesés ajándékkal együtt, csak 12 koronáért W ágner „Hangszer-Király“ országszerte elismert, elsőrendű hangszeráruházában : BUDAPEST, József körút 15. szám. Fényképes hangszer-árjegyzéket ingyen küld. Óvás: Figyeljen jól a pontos ezimre és a házszámra. a Szent Lukács- és Császár-gyógyfürdőkkel szemben. — Rózsadomb parkos tövében. GRAND HOTEL :: NAGY SZÁLLODA ^BUDAPEST, H III. ZSICNOMD-UTCA 38—40. TELEFON 130 - 35. A modern technika vívmányainak al- "U a + omolofOG Q«yállnrla P^.ar fénnyel OCft <>7nUua] kalmazásával, teljesen újonnan épült ÖUlcltJLtJö bZiclllUUci, berendezett tJUbZODdVdl. Rézbutor, központi gőzfűtés, minden szobában hideg-meleg viz, villanyvilágítás, liftek, külön olvasó-, társalgó-, irószobák stb. Elsőrangú étterem és kávéház :: Penziórendszer is. kereskedelmi utazóknak és fürdőzőknek igen alkalmas. Villamosközlekedés minden irányban. Mérsékelt polgári árak. Úri és női fodrász a házban. A vonatokhoz saját autójáratok. — Szives pártfogást kér Pallai Miksa, i gazgatő-tulaj donos. Eger, 1912. Az érseki lieeum könyvnyomdája.
