Eger - hetente kétszer, 1912

1912-09-14 / 74. szám

4 EGER. (74. sz.) 1912. szeptember 14. az illető kérelmezők, hogy azért igen kevés esetben érnének célt a nők sérelmeinek orvos­lásában, mert oly kevés számban foglalhatná­nak el ott olyan álláspontot, amely az ő sike­rüket biztosítaná. Mi nem kérünk a nők szavazati jogából és parlamentbe való jutásából, de a korral ha­ladva, miuthogy a nők ma már nagyobb teret foglalnak el mint a múltban, ennélfogva jogos is, hogy számottevő tényezőkké avattassanak a „Magyar Nők Parlamentje“ által, amelyből azonban úgy a politikai, mint a felekezeti és személyes kérdés teljesen ki lesz zárva.“ A mozgalmat vezető Magyar Urinők Egye­sülete felhívásából ideiktatjuk még a következő hangulatos sorokat: „Tekintsük a mi drága Hazánkat, Nemze­tünket oly nagy családnak, amelynek intéző feje a családfő: az országgyűlés két háza, il­letve a férfi Parlament, mint törvényt hozó testület, amely — mint a jó családapa — gon­doskodik mindarról, ami a nemzetet és népét a világgal összeköti, azt vezeti, védi, megélhe­téséről gondoskodik és azt a minisztériumok által vezetve közvetíti, s a politikát, mint ah­hoz értők, vezeti. A Magyar Nők Parlamentje pedig legyen a szerető anya, gondos háziasszony, a részvét angyala és a nőiesség őre. Ez a tér felel meg a nőnek s nagy munkakört biztosítva számára, mindenki megtalálhatja a maga posicióját, le­gyen az kenyérkereseti ág, kőzjótékonyság, gyermekvédelem, betegápolás vagy művészet.“ A hét. A vasárnapi tlizoltónap úgyszólván egész Egert mozgásba hozta. Bár egész nap szokatlan hű­vös volt s olykor az eső is szemerkélt, mégis nagy közönsége volt úgy a délelőtti versenyek­nek, mint az egri tűzoltók sikerült taktikai támadásának. És nemcsak nagy, hanem előkelő volt a közönsége. ügy látszik: az egész vonalon kezdik be­látni a tűzoltóság roppant fontosságát, nemzeti vagyont mentő hivatását. Ma már nem fölösle­ges — sőt kimosolygott, lenézett — parádénak, hiúság-kielégítőnek tartják a tűzoltósdit, hanem önfeláldozó, altruisztikus munkának, amelyet igen szépen fejez ki az egri tűzoltók jeligéje: „A közjóért — becsületből.“ Ezt a körülményt szívesen állapítjuk meg és jegyezzük föl, mert egyéb jutalmat, mint elismerést, úgy sem tudunk adni az élet- és vagyonbiztonság önkéntes védőinek, az ember- szeretet katonáinak. * Harcias legények, — fegyver alá! Az egri „ifjú földműves polgártársak“ között nagyon sok a hóstya réme, a kötekedő, verekedő, bicskázó legény. Nekik egy embert agyonszurni, agyon­verni — semmi. Sőt dicsőséggel jár és nagy tiszteletet szerez a suhancok — meg talán a leányok — előtt is. A mostani sorozásnál aztán megjárták ezek a harcias, az ellenség vérére szomjuhozó legé­nyek. A Cifra-hóstyának 13 leghíresebb vere­kedője közül ugyanis bevettek a borjú alá 11 -et. Csak két falurossza marad „cibilnek.® Meg vagyunk győződve, hogy a berukko- lás után megcsappan azon a tájon a verekedé­sek száma. A katonai élet ugyanis letöri az ilyen duhaj legények szarvát, megjuhászítja még a legszilajabbakat is. A katonáskodásnak ezt a hasznát, ezt a népmivelő, szabályozó hatását még azok is el­ismerik és méltányolják, akik különben nagy ellenségei a militárizmusnak. Hiába 1 nálunk roppant veszedelmek származnának az általá­nos lefegyverezésből. Ki térítené akkor észre az eldurvult fiatalságot, ha nem lenne katonai szigor ?! * Kígyó és társa. Ne tessék megijedni, nem uj üzlet firmáját jelzi e név. Egy tűzoltó-lónak a neve a Kígyó, mely a szerda esti tűzeset al­kalmával — sehogy sem akait tovább menni a Líceumnál. Sem a Kígyó, sem a társa. Hi­ába volt eleinte minden biztatás, vezetés, a csökönyös lovak nem akarták követni vágtató társaikat... Kinos percek után végre Kigyó és társa meggondolták jobban a dolgot — és szépen útnak indultak, s meg sem álltak a tűz színhelyéig... Nem nagy volt a késedelem, de mégis vicclapba illő valami, hogy csökönyös lovakat használjanak éppen szerkocsi elé! De Egerben ez is egyre megy ... Lehet különben, hogy ez a pár ló éppen szemetet hord és most is azt hitte, hogy nyugalmas kötelességet kell telje­sítenie, vagy — ki tudja kiismerni a ló psi- chológiáját... Bizonyára jó volna azonban egy pár tan­folyamot tűzoltó-lovak számára is rendszeresíteni 1 * Amióta a hírlapok utcai elárusitása ügyé­ben hozott belügyminiszteri rendelet megjelent, érdekes újítás tapasztalható szeraünkfényének, „Az Est“-nek elárusításánál. Öklömnyi gyer­kőcök ordítoznak ugyanis az utcán és kínálják a becses nyomdai terméket... Vájjon meddig tart ez igy nálunk Egerben? A 7—8 éves gyermekek alkalmazása valóságos állásfoglalás a rendelettel szemben. Kiváncsiak vagyunk, lesz-e erre valami közeli intézkedés? * Innen-onnan jó két hete lesz, hogy nap­nap után esik az eső. Mi lesz ennek a vége, ha ez igy lesz még sokáig. Bizonyára nem kell majd szüretelni gazdáinknak — hacsak rothadt szöllő levét nem akarják a hordóba szűrni. Nagy is az elkeseredés és — méltán. Ilyen időre, — legalább igy mondják, — még a leg­öregebb emberek sem emlékeznek. Akad azonban alkalmi meteorologus is elég. Egyik a hold-változástól várja a kellemetlen idő megszűnését, másik a — zsidó ünnepek elmúltától! Vájjon melyiknek lesz igaza? * A bokrétás-világ. Lezajlottak Egerben a so­rozások is, akármilyen későre maradtak az idén. A múlt héten az egri járáshoz tartozó közsé­gek legényeit sorozták; ezen a héten az egri legényekkel — végeztek. Mindössze 629-en állottak a sorozó-bizottság elé, és közülük az I. korosztályból 61, a másodikból 35, a har­madikból 30, összesen tehát 126 lett a „császár katonája.“ Akik pedig arra is kiváncsiak, hogy az állítás-kötelezettek számaránya miként vi­szonyult az egyes korosztályokhoz, ezt is meg­mondjuk. I. korosztálybeli 250, II. korosztály­beli 267 és III. korosztálybeli 112 volt a le­gények közül. HÍREK. Eger, 1912. szeptember 13-án. Tájékoztató. Szeptember 15. Uszóverseny Egerben. „ 15. Szervita búcsú Egerben. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Ver­peléten. „ 16. A hevesi főszolgabíró tárgyalási napja Erdő­teleken. „ 16. A pétervásárai főszolgabíró tárgyalási napja Párádon. „ 16. Előadások kezdete a joglieeumon. „ 16. Országos vásár Kálban. „ 16., 17., 18 és 19. Sorozás Hatvanban. „ 17 és 26. Katonai felülvizsgálat Egerben. Miniszteri elismerés. A földmivelésiigyi mi­niszter Seheidl Ágoston hatvani gazdasági tudó­sítónak több éven át kifejtett működéséért, a belügyminiszter pedig Becze Pálné és Babai Kál- mánné gyöngyösi gyermekmenhelytelepi nevelő­anyáknak a gondjaikra bízott menhelyi gyer­mekek nevelése, gondozása és ápolása kivül kifejlett buzgó fáradozásaikért elismerő ok­mányt adományozott. Anyakönyvi kinevezés. Hevesvármegye fő­ispánja a bükkszenterzsébeti anyakönyvi kerü­letbe Szebasztianovics Alajost, a tarnamérai anyakönyvi kerületbe pedig Nagyfejed Ernőt anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki. Tanító-választások. Az iparos- és kereskedő­tanonc iskolák felügyelőbizottsága szerdán tar­tott ülésében töltötte be a Skultéthy Béla ha­lálával megüresedett kereskedőtanonc-iskolai és az uj szervezés folytán létesített iparosta- nonc-iskolai óraadótanítói állásokat. A keres­kedelmi iskolához Vétek Sándor állami gazda­sági szaktanítót, az iparostanonc-iskolához pedig a rajztanítás ellátására Fekecs Sándor róm. kát. tanítót, a közismereti tárgyak előadására pedig Simcsó József képezdei tanárt, Szabó Vilmos, Fejér Mihály és Csiffáry Vazul állami tanítókat, továbbá Mentusz József és Lestál Miklós róm. kát. tanítókat választotta meg. Uj vasúti beosztás. A magy. kir. állam­vasutak üzletvezetőségeinek szaporítása folytán az egyes üzletvezetőségeknek Hevesvármegye területére vonatkozó hatásköre megváltozott. A hatvan-salgótarjáni és az ujszász-vámos- györki vonal a miskolczi, a karcag-tiszafüredi vonal a debreceni, a hatvan-szolnoki vonal pedig a budapesti középponti (eddig „Budapest jobb­parti“ elnevezése volt) üzletvezetőségek hatás­köréhez csatoltatott és igy az aradi üzlptve- zetőség hatásköre vármegyénk területére nézve megszűnt. Rövid hírek. Honvédségi hámos lovak árverése. A magy. kir. III. honvéd-kerületi parancsnok­ság szeptember 28-án reggel 9 órakor Eger­ben, a vásártéren 14—16 drb. 4—10 éves hi­bátlan hámos lovat ad el árverés utján. — Szobatüz. A Kertész-utcában tűz volt szerdán este. A 68. számú házban egy Cseh István nevű 85 éves öreg ember égő gyertyával az ágya alá világított, amitől meggyulladt a szalma­zsák és csakhamar az egész ágy lángba borult. A tüzet a házbeliek fojtották el. Újszülöttek. Eger városában a lefolyt hé­ten (szept. hó 6-tól 12-ig) a következő szü­letési esetek történtek: Vig Antal földműves József, Csutorás Lajos Erzsébet, Legányi Rezső kisbirtokos Mária, Bekker János harangozó Sándor, Tóth Imre harangozó Veronika, Kál- noky István városi jegyző László, Liszkai An­tal napszámos Maria, Bőgős József szabó-mes­ter Erzsébet, Pelle József kőműves-segéd Erzsé­bet, Balázs Bernát kőműves-segéd Bertalan, Gál Bertalan földműves János, Vladár János kőbánya munkás Mária, Nagy Sándor földműves Sándor, Vanyó Sámuel kocsis János, Szabó Mihály napszámos Bernát, Kindornai András földműves Margit, Kindornai György földműves András, Bodnár Julianna Zoltán, Bolya György kisbirtokos Erzsébet, Zombori Mátyás napszámos János, Tamasi József cipész-mester Anna, Czint- ner Alajos szabó-segéd Margit, Túrái Ferenc napszámos Rozália, Majoros Pál földműves Ro­zália, Balló Bernát földműves Bernát, Salamon Erzsébetnek Erzsébet, Kádi József sütő-segéd Veronika, Bárdos József napszámos Mária, Tóth- pál Lajos máv. munkás Margit, Gergely Mária cseléd Rozália, Anda Ilona cseléd Mária nevű gyermeke. Eljegyzési tábla. Antal János földműves és Kelemen Erzsébet dohánygyári munkásnő egri,

Next

/
Oldalképek
Tartalom