Eger - hetente kétszer, 1912

1912-08-10 / 64. szám

1912. augusztus 10.

azon előnyünk kihasználása, hogy a világpiacon legelsőkül jelenhessünk meg termésünkkel és igy Kamaránk nagyon kéri és várja ez ügyben gondos és pontos eljárását.

Ritka természeti tünemény. Hosszas szárazság után végre jótékony záporeső üdítette föl a tikkadt természetet. Gyöngyösről jelentik, hogy akik a zivatar alkalmával az égboltozat nyugati részét vizsgálták, amerre a zivatar főtömege vonult, ritka jelenségnek voltak tanúi. Félkilenc tájban gyönyörű tűzgolyó szállt alá a felhőkből és szemmel szépen kisérhető pályáján sziporkázva haladt. A tűzgolyó a villámoknak egy fajtája, melyet gömbvillámnak nevez a tudomány. Ha a földre jut, hatalmas ugrásokat tesz és lángtengerbe borit mindent, ami útjába akad. Az épületben összevissza szaladgál és gyújt, míg végre is bomba módjára szétrobban. A gyöngyösi gömbvillám nem tett kárt semmiben; természeti tüneménynek azonban nagyszerű volt.

Szent lstván-napja Esztergomban. Esztergom az idén is egyházi és hazafias ünnepségekkel üli meg dicső szülöttjének, Szent István királynak emlékezetét. A két napra tervezett ünnep kiváló alkalmul szolgál az ősrégi város tömeges felkeresésére és nevezetességeinek megtekintésére. A programm szerint augusztus 19-én este Szent István születési helyét és a bazilikát nagyszerűen kivilágítják, és a várbástyán toronyzene lesz. Az ünnep reggelén a város polgársága diszfelvonulást tart a várba, dicsőült nagyjaink: Szent István, Szent László és Szent Imre ereklyéivel. A körmenetet Fehér Gyula dr. praelatus-kanonok vezeti és abban a vármegye és város notabilitásai is résztvesz- nek. A főszékesegyházban Rajner Lajos dr. püspök, érseki helynök nagymiséje alatt a kóruson ifj. Buchner János karnagy egy orches- trális mestermüvet dirigál. Az ünnepi szónok Guzsvenitz Vilmos c. kanonok lesz. Majd Vim- mer Imre polgármester a közönség nevében megkoszorúzza Szent István születéshelyét, a Simor János hercegprímás által korhűen és művésziesen restaurált várkápolnában. Kiemelkedő lesz az egyházzenetörténeti hangverseny is, a belvárosi templomban a kiváló zenemüértő Bogisich Mihály v. püspök, a Magyar Tudományos Akadémia 1. tagja rendezésében. Délután Országos Kerékpáros-Verseny lesz a „Magyar Testgyakorlók Köre“ rendezésében, továbbá népmulatság, este pedig dunai ünnepély : lampionos csolnak-verseny, tűzijáték és dalosverseny a nagy Duna hátán. Az ünnepen a város, a főszókesegyház és a primási palota összes nevezetességei, mint: Szent István király születési kápolnája, a Bakács-kápolna, a bazilika kincstára és egyéb látnivalói, a műtörténeti becsű képtár és a Simor-muzeum egyéb tárai a primási palotában, művészi szobrok, a belvárosi templom főoltára, Bottyán kuruc generális palotája, Jó Pásztor-kápolna, stb. megtekinthetők. Megjegyzendő, hogy a Budapest nyug. pályaudvar-Esztergom közötti vonalon állandóan 30%-os menettérti kedvezménnyel lehet utazni.

Újszülöttek. Eger városában a lefolyt héten (augusztus hó 2-től 8-ig-) a következő születési esetek történtek: Koncz Lajos- földműves Miklós, Szeredi András földműves János, Szepesi András napszámos András, Árvái Ber- nát földműves Rozália, Mezei Sándor napszámos István, Fülöp István napszámos József, Faragó Károly gyári tisztv. Lóránt, Menyovszky József máv. hivatalnok László, Pirk Antal napszámos Bernát, Lung Imre borbély András, Hegyesi Veronika Gizella, Szigeti József szobafestő József, Gyenes Mihály napszámos Erzsébet,

EGER. (64. sz.)

Ringelhann Béla villanygyári igazgató György, bizáki Puky Pál vármegyei aljegyző Eszter, Szűcs György napszámos György, Török József kisbirtokos János, Tóth István földműves Mária, Fehér Gyula cipész-segéd Róza, Ibi Rudolf cs. és kir. őrmester Alajos nevű gyermeke.

Eljegyzési tábla. Budovacsev Dénes kéményseprő és Madarasi Julianna hajadon egri, Lud- nai István napszámos és Szakácsi Mária napszámosnő egri, Csőke József cipész-mester és Linksch Mária hajadon egri, Szilágyi Gábor földműves és Cseh Anna dohánygyári munkásnő egri lakosok, — jegyesek.

Házasságot kötöttek. Fried József nyomdász budapesti és Rittermann Ilona hajadon egri lakosok.

Halottak névsora. Tuza Emerencia cseléd 48 éves, özv. Oláh Ferencné szül. Horváth Éva 90 éves, Semperger Mátyás földműves 50 éves, Reichenthal Vilmos napszámos 39 éves, Borbás János 1 hónapos, Szarvas Rozália 2 éves, Csir- maz Sándor 22 napos, Vas Antal földműves 78 éves, Farkas János nyug. tanító 83 éves, Katona Sándor 18 éves, Bőgős Irén 15 napos, Szabó Erzsébet 2 éves, Erős Ferenc 10 hónapos, Huber Miklós napszámos 34 éves, Jaksi Lajos 10 hónapos, Varga János 10 hónapos, Krausz Vilmos 2 hónapos korában.

Apró krónikák. Gyilkos zivatar. Gyöngyössoly- mos községben áldozatot követelt a nyári zivatar. A határban levő kápolnába ugyanis lecsapott a villám és a zivatar elől oda menekült Szabó Viktória 51 éves földmivesasszonyt agyon- sujtotta. — Merénylet az országúton. Egy Russzó Sándor nevű soffórt tartóztattak le Budapesten az egri rendőrség kérésére, akiről bebizonyosodott, hogy a legutóbbi egri országos vásár alkalmával az országúton Csernik István gyöngy östarjáni gazdát kirabolta. Russzó ugyanis fölkéredzett a gazda kocsijára és itt követte el vakmerő tettét.

Rövid hirek. Nyilvánossági jog. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Divald Józsa okleveles tanítónőnek az egercsehii kőszénbányatelepen nyitott magán iskoláját a nyilvánossági joggal ruházta fel. — Nagy jégvihar. Kápolna vidékén nagy jégvihar volt tegnapelőtt éjjel, mely a kapás növényekben, szőlőben és gyümölcsökben sok kárt tett. A villám is több Ízben leütött, ez azonban szerencsére nagyobb veszedelmet nem okozott. Mindössze egy huszárló ment tönkre Kápolna községben, ahol egy istállóban 16 huszár volt elszállásolva a lovaival és ezek közül bénított meg egyet a villám.

Tanulóul felvétetik egy 14—15 éves katolikus vallásu flu Balkay Béla sütőmesternél.

Az egri iskolák.

— Az idei Értesítők. —

8. A kereskedő-tanónc iskola.

Az egri kereskedő-tanonc iskola 1911/1912. tanévi értesítőjében az idén is Szőke Sándor igazgató vázolja rövid tömörséggel az iskolai év történetét, melynek bevezető soraiban kegyelettel emlékezik meg Tancsa Lajosról, az iskola felügyelőbizottságának elhunyt érdemes tagjáról.

Az iskola föntartásához Eger város közönsége 2131 korona 80 fillérrel járult, mig az összes kiadások 2891 kor. 80 fillért emésztettek föl. A tanítótestület Szőke Sándor igazgatóból, Csepreghy Gyula és Skultéthy Béla órao

adó tanítókból, továbbá Leskó József (rk.), Tóth István (ref.) és Kertész Ignác (izr.) hitoktatókból állott. Skultéthy Bélát, hosszas betegségének ideje alatt Vétek Sándor és Szabó Vilmos helyettesítették.

A tanulók létszáma az egész iskolai évben 65 volt, akik közül 2 kimaradt, 4 fölszabadult és igy a tanévet 59-en fejezték be. Az iskola három osztályában igy csoportosultak a tanulók: az I. osztályba 33, a II-ba 15, a III-ba 17 járt, kik közül vallás szerint 33 róm. kát., 1 ref. és 31 izraelita volt.

Foglalkozásukra nézve a tanulók közül: 1 bőrkereskedő, 18 divatkereskedő, 2 drogeriás, 23 fűszerkereskedő, 8 rőföskereskedő, 3 rövidárukereskedő, 1 üveg- és porcellánkereskedő, 8 vaskereskedő és 1 vegyeskereskedő volt.

A beiratkozás és iskolábajárás körül az idén lényeges javulás állott be; az egészségi viszonyok kedvezőek voltak. Kiemeljük még, hogy az iskola ifjúsági könyvtára 110, a tanítói szakkönyvtár 81 művet számlál.

9. Az iparostanonc iskola.

Eger város iparostanonc iskolájának 1911/12. tanévi Értesítőjét Grónay Andor igazgató állította össze.

Ezúttal egy sikerült értekezést is találunk az Értesítőben, amelyet Fekecs Sándor iparisk. tanító irt és olvasott fel a Tanonc-Otthonban. Az értekezés cime: A mértékletesség és takarékosság. Ebben a címben benne van az érdemes szerző intenciója, amellyel a tisztességes vagyonszerzés és a biztos vagyonosodás útját jelölte meg hallgatói, az iparostanulók, tehát a jövő iparosai előtt.

Az iskola belső életéről és működéséről az igazgatói jelentés számol be, amelynek bevezető része szintén Tancsa Lajos emlékezetének van szentelve, aki az iskola felügyelőbizottságának lelkes és tevékeny tagja volt.

Az iskolának a tanév befejeztéig 586 növendéke volt, kik közül 77 felszabadult, 34 kimaradt, 2 meghalt és igy az iskolai év végén 473 volt a tanulók létszáma, akik egy előkészítő, három I-ső, három Il-ik és két Ill-ík osztály keretében végezték tanulmányaikat. Az iskolai év végéig megmaradt tanulók vallásukra nézve igy csoportosíthatók: 415 róm. kát., 23 ref., 2 ág. ev. és 32 izr. Anyanyelvre nézve 1 tót kivételével valamennyi magyar volt.

Mesterségre nézve: asztalos 51, ács 20, bádogos 13, béltisztitó 1, borbély 13, cipész 79, cipőfelsőrész-készítő 8, cukrász 10, cserép- és palafedő 2, csizmadia 21, esztergályos 3, fényképész 1, hentes 10, kalapos 1, kádár 2, kertész 3, kötélgyártó 1, kárpitos 11, kerékgyártó 7, kocsigyártó 4, kéményseprő 1, ku- cséber 1, kovács 11, kőmíves 61, kőfaragó 3, könyvkötő 4, lakatos 55, mészáros 5, mézes- kalácsos 4, nyomdász 8, órás 3, papucsos 1, puskaműves 1, rézöntő 1, ruhatisztító 1, sütő 6, szabó 29, szobafestő 10, szűcs 1, üveges 3, villanyszerelő 3 a tanulók közül.

A tanítótestület Grónay Andor igazgatón kívül Kiss Alajos, Csepreghy Gyula, Demeczky Lajos, Fekecs Sándor, Gáspár István, László Lehel, Pilis Béla, Simesó József, Skultéthy Béla, Szabó Vilmos, Vadász Lajos, Vétek Sándor óraadókból és Korom Pál (rk.), Tóth István (ref.) és Kertész Ignác (izr.) hitoktatókból állott.

A szorgalmas, jómagaviseletü és a rajzolásban kellő eredményt tanúsító tanulók meg- jutalmazására az idén 549 koronát fordítottak.

—szky.