Eger - hetente kétszer, 1912

1912-08-10 / 64. szám

1912. augusztus 10. EGER. (64. sz.) 3 ják bemutatni, betiltotta annak a számnak az előadását. Más alkalommal a Haverda Mária filmjét tette indexre . . . Szomorú dolog, hogy a magyar film-ipar ilyen tárgyakat is kihasznál és még szomorúbb, hogy — bizonyára sok helyen — elő is adhatja a pénzsovár vállalkozó szellemtfMég szerencse, hogy akadnak olyan erélyes tisztviselők, mint Zaleszki Imre, akik keresztülhúzzák az erköl­csök kárára üzérkedőknek piszkos számítását és nem engedik terjedni a mételyt. És avval igazán nem kell törődnie a hat­vani járás érdemes főbirájának, hogy ezért megabcúgolta az illető mozi törzsközönsége. Nem; még áz sem lesz baj, ha az „Est“ ír majd ellene hasábos förmedvényt a „jogtalanul és brutálisan legázolt szent szabadság“ ne­vében . . . Bizonyára többet ér a jók helyeslése, mint az eltévelyedettek tapsa. * Expressz-automobil-vállalat kezdette meg mű­ködését e héten városunkban. Ugyanaz a vál­lalat ez, amelynek egyik kocsija első próba- utján halálra gázolta a szerencsétlen Horánszky Kálmánt. Pedig akkor még nem volt iparenge­délye sem! Vájjon milyen mértékben űzi majd a másvilágra-szállítást ezután, hogy ipar- engedélye is van. Annyi bizonyos, hogy közbiztonsági szem­pontból egyáltalán nem örülhetünk az automo­bil forgalmi-vállalatoknak. * V. Ferdinand Egerben. A Budapesti Hírlap szerdán tárcát közölt V. Ferdinándról. Az ér­dekes cikk Írója, Eöttövényi Nagy Olivér, Ségur Cabanac gróf emlékiratainak nyomán megemlíti, hogy V. Ferdinándot és testvéreit a győztes napóleoni hadak elől 1797-ben Budára, 1805- ben pedig Kassára vitték, — azt azonban nem említi, hogy az akkori trónörökös Egerben is volt egyideig mostoha anyjával és testvéreivel. A királyi család, tehát V. Ferdinánd is, továbbá a Magyar Szent Korona 1809. junius 16-tól szeptember 20-ig volt Egerben. * V. Ferdinánd ünneplése Egerben. Ha már a ko­rán lemondott magyar királyról, illetve az ő egri tartózkodásáról esett szó, említsük föl ez­zel az alaalommal, hogy mint a „Honmüvész11 1836. évi április 24-diki számában közli: „Egerben, a’ casinoi társaság fels. fejedel­münk születése napjára, vagy is április 19-ke estéjére alattvalói hűségének bizonyságául tánc- mulatságot rendelt., ’s a’ nagy ünnepet követ­klasszicizmus fenséges nyugalmával nem igen férnek össze, — tartózkodik. Legjobban szereti a felsorolásokat, a kifejezések értelmének variá­lását, az eszmék árnyalatainak egymás mellé állítását, a párhuzamokat, s mindez nála leg­többször fokozással jár együtt. Például: „Ez a Mt... az élet mestere, üdyösségünk útmuta­tója, bűneink kiirtója, erények termékeny szülője és gon­dozója.“ (1904. okt. 26.). „Az emberért alkotott yalláserkölesi magasabb vi­lágrendnek kettős alapja van: látható és láthatatlan, ideiglenes és örök, véges és végtelen, természetes és termé­szetfeletti, kegyelem és szabadakarat.“ (1904. okt. 26.). „Isten a földet a természet fiainak adta, de nem egyébért, mint hogy . . . sáfárkodjanak rajta és sáfársá- gukról egykor a teremtőnek, a legfőbb kormányzónak, a legbölcsebb'törvényhozónak, az örök-éber gondviselőnek, a csalhatatlan bírónak számot adjanak.“ (1888. okt. 23.) „A katholikus Mt.. . a nemzeteket élteti, erőben tartja, férfikoruk kifejlettségének erőteljességére emeli s első ifjúságuk virulását is visszavarázsolhatja.“ (1893. okt. 26.) Arra is van eset Samassa Józsefnél, hogy kezményeiben is dicsőíteni kívánólag a’ bál tiszta jövedelmi hasznát Eger város utszáinak kivilágosítására szentelendi. Melly czélra nézve a’ casinoi részvényesek (tagok) is, kik külön­ben báljaiban díjmentesek, önszántukból beme­neti díjat fizettek.“ Nem érdektelen a sikerült táncmulatságról szóló tudósítás sem, melyet a „Honmüvész" má­jus elsején megjelent száma K. M. árjegyzés­sel így közöl: Casinoi bál Egerben. — Felséges cs. kir. apóst, fejdelmünk születésnapját az egri casinoi egye­sület kitünőleg abban dicsőité, hogy az akkori nap estéjére rendelt tánczvigalom tiszta jöve­delmét (valamint báljelentésében eleve hirlé) Eger városának lámpák általi világositására tüzte-ki; és e’ szent czélt méltányolva a’casi­noi részvényesek is, kik különben báljaikba díjmentesen szoknak járni, báldijt fizettek, ’s a’ bemenők még azon felül is adakoztak. Di­csérő említést érdemel, hogy a’ város világosí- tására még ollyanok is nevezetes summákkal áldoztak, kik egyébiránt a’ tánczvigalomra el nem jövének. A’ casinoi nagy terem díszes népséggel igen telve lön; 542 bilét kelt-el, és a’ költséget a’ jövedelemből lehúzván, 767 fo­rintot 30 krt fordíthat a’ társaság Eger vilá- gositásának megkezdésére. 0 cs. kir. fölségé- nek Balkay által olajban festett képe a’ terem fenn-helyén oszlopos alkotmány közepett szá­mos mécs által világosítva diszelge; mellé két oldalról hat zászló vala tűzve, ’s előtte festett korlát virágokkal, fölötte magyar koronánk országunk czimerével ’s több hadi jellel mutat- kozék illy versekkel alatta: Nyoloz század viharin túl fénylő kincse Magyarnak, Szent koronánk, őrizd viharoktól édes atyádat 0 felsége képe alatt pedig Heves-Szolnok vármegye és Eger városa czimerei között ezen sorok látszának : FERDINAND, buzgó Magyarok szerelnie, Legdicsőbb élő jutalom hazánknak, Légy sokáig fenn, delelő világu Nagy nap egünkön! A’ Gyöngyösön tanyázó dsidás ezrednek némelly Egriekkel egyesült hangászai muzsikája mellett a’ csinnal öltözködött szépnem és ifjú­ság világos reggelig tánczola. Megjegyezzük még, hogy a’ hangászkarou eddig kitűzni szo­kott deutsch, galopp ,és cotillon czimek helyett most keringő, sebeslejtő, ’s bokortáncz czimek látszának megvilágositva. (N. B. A „keringő“, „sebeslejtő“ és „bo­kortánc“ szavakra vonatkozóan jegyzi meg *) alatt Makáry volt egri tanár, aki nem volt híve a mindenáron való magyarosításnak: páthosza szinte látnoki erőre emelkedik, így például mikor jövőbe néző bölcs lelke aggo­dalmainak ilyen megrendítő szavakban ad ki­fejezést; „A világ beteg, veszélyesebben beteg, mintsem gondolnók. Európa vulkánon áll; a végzetes kitörést meghozhatja minden nap — és nem ugyan tűz —, de vórpatakok árasztják el a föld színét, gyászt, pusztulást borítva mindenre.“ (1888. okt. 23.) * Nem folytatom tovább; — nem mintha té­telemet kimerítettem, vagy anyagomból kifogy­tam volna, hanem mert nem akarok továbbra is visszaélni az olvasók szives türelmével. Kü­lönben is most látott napvilágot Egyesületünk kiadásában Samassa József beszédeinek hatal­mas gyűjteménye, amely ékesebben szól önma­gáért, mintsem hogy rászorulna az én gyarló magasztalásomra. Ha akadnak majd az én mé­lyen tisztelt hallgatóim között, akik szavaim nyomán a bölcs gondolatok eme nagyértékü tárházának nemcsak felületes átlapozgatására, „Kétes előttem, ha nyerünk-e ama gyer­mekes tisztáskodással, melly közttünk elannyira harapoz, hogy a’ hónapok Roma által sanctio- nált neveinek sem hagyhat békét. Legyen mód­jával a’ nyelvbővítés, és valljuk-meg, hogy ide­gen szókra is van szükségünk, mint minden nemzetnek, melly magát önzőleg elszigetelni nem akarja.“) * Uj vasút vármegyénkben. A budapesti lapok közgazdasági rovatában a következő kommüniké jelent meg egy Gyöngyösön tartott vasutügyi gyűlésről: Három város egy vasutért. Hatvan, Gyön­gyös és Eger város küldöttei vasárnap Gyön­gyösön együttes értekezletet tartottak, hogy Budapestet a kassa—oderbergi vonallal úgy kössék össze, hogy a mostani hosszú ut rövi- debb legyen. Gyöngyös város polgármestere e tárgyban hirdetményt tett közzé, amelyben többek között a következőket mondja: „Az összeköttetés könnyen elérhető, ha Hatvan, Gyöngyös, Saár, Yisonta, Márkáz, Do- moszló, Szentmarja, Sírok, Szajla, Terpes, Fü­zes, Szék, Pétervásár, Lelesz, Szentdomonkos, Nádasd, Járdánháza, Arié, Csépány és Ózd közt egy uj vasúti vonal létesíttetnék, mely a már létező ózd—bánréve—dobsinai vonallal csatla­kozik és Dobsináról az ott tervbe vett, szintén uj vonalon Poprádfelkánál a kassa—oderbergi vonalat érinti. E vonalnak ki kell épülnie, mert rentábilis és a Tátra s a kassa—oderbergi vo­nalat mintegy 130 kilométerrel közelebb hozza Budapesthez, mint az most Kassán ái, elérhető. Előmunkálati engedélyt nyertek a Gyöngyös— Ózd közti vonal létesítéséhez és ugyanazt kér­ték a Gyöngyös—Hatvan közti vonal engedé­lyezéséhez is. Egy másik érdekeltség mozgal­mat indított a dobsina—poprádfelkai vonal létesítése tárgyában s még egy más érdekelt­ség, hogy a gyöngyös—ózdi vonal Szentmáriá- ról kiindulva, Egerrel és Miskolczczal köttes­sék össze. Indítsanak tehát a kérvényezők oly mozgalmat, hogy a vasút létesítésébe fekte­tendő tőke tisztes kamatot biztosítson és egy­ben a talaj értékének és jövedelmezőségének is hatalmas fokozója legyen. Az útvonal men­tén lakó érdekeltségen tehát a sor, hogy valaha a nevezett vonal létesíttessék.“ A „három város“ között ott szerepel Eger is, de bizony két esetben reánk nézve nagy kárral s csak egy esetben némi haszonnal. Reméljük, hogy Eger város közönsége — il­letve iparos- és kereskedő-világa — nem en­gedi, hogy végkép kihúzzák alóla a gyékényt. Elég volt egyszer; most is arról koldulunk! de beható tanulmányozására serkennek, akkor egyrészt nagyon gazdagon meg lesz jutalmazva az én igyekezetem, másrészt önmaguk is bősé­ges jutalmát fogják elvenni szellemi munkájok- nak. Mert hogy munkát, kitartó, fáradságos munkát kíván a dolog, akárcsak a nagy ma­gasságok és mélységek bejárása, kutatása: az bizonyos. Abban az értékes gyűjteményben egy végtelenül gazdag szellem adja át magát min­denestül kortársainak és az utókornak. Arra lesz majdan hivatva, hogy tanúskodjék: „Nem hal meg az, ki milliókra költi Dús élte kincsét, ámbár napja mul.“ De adja a Mindenek Ura, hogy erre a tanuságtételre még soká ne legyen szükség. Mielőtt Samassa József nemes lénye „lerázván azt, ami benne földi, egy éltető eszmévé“ fino­mulna, legyen még hosszú időn át önmaga tanúja nagy eszméi gyújtó, éltető, erősítő és fentartó hatásának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom