Eger - hetente kétszer, 1912

1912-07-27 / 60. szám

1912. Julius 27. EGER. (60. sz.) 3 mának — a társadalom szociális fejlődésének biztosítéka, tehát egyenesen elsőrendű állami érdek: ezt sem vonja kétségbe senki. Maga az állam és az állam hatalmának végrehajtója, a miniszter sem. Zichy János gróf levele a bizonyság erre. HÍREK. Eger, 1912. julius 26-án. Tájékoztató. Julius 29. Országos vásár Apcon. Aug. 3. A Polg. Lövésztársulat nyári mulatsága. „ 4. Országos vásár Tiszanánán. „ 5. Pótvásár Kápolnán. „ 5. Hónapos állatvásár Egerben. „ 5. A hatvani főszolgabíró tárgyalási napja Apozon. „ 5—6. Országos vásár Pásztón. „ 7. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Ti­szaszőllősön. „ 8—9. Országos vásár Tiszafüreden. „ 12. A közigazgatási bizottság ülése. „ 12. Apétervásárai főszolgabíró tárgy, napjaRecskeu. „ 13. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Gyöngyöspüspökiben. „ 15. Nagyboldogasszony. József főherceg távirata Samassa bíboroshoz: ügy családom, mint ma­gam nevében igaz benső üdvkivánata- inkat küldöm Eminenciádnak e ritka szép jubileumához. Kérjük a Minden­hatót, hogy áldását küldje Emineneiádra e szent napon, mely áldásnak része azon tudat is kell hogy legyen, amely- lyel hosszú, fáradhatlan buzgalommal átküzdött papi, püspöki és érseki pá­lyájára visszatekintve, annak dús gyü­mölcseit lelki megnyugvással, örömmel szemlélheti, híveinek igaz meleg sze- retetétől kisérve, mely a gyémántjubi­leum legszebb gyémántja. Eminenciád­nak igaz hive: József főherceg. Aranymise. Pászthy Gyula, jászladányi plébá­nos, f. hó 25-én mutatta be aranymiséjét az Ur­nák a saját tetemes költségén, Thury Gyula festő­művész által művésziesen kifestett plébániai templomban. Manuduktora Török Kálmán pré­post, főesperes volt, A bíboros főpásztor meleg­hangú üdvözlő-irattal örvendeztette meg derék papjának e szép napját s az érdemes jubilánst hívei, barátai, tisztelői sok-sok üdvözléssel halmozták el. A szerencsét kívánók közt egyik első volt az Egri Egyházmegyei Irodalmi Egyesület. Szent Apna-bucsú. Ma, julius 26-án, volt a búcsú az Irgalmas-nővérek templomában. Reg­gel 8 órakor ünnepi misét pontifikáit Demkó György dr. prépost-kanonok s utána az ezrekre menő hívők seregének körmenetét vezette. Délután Kiszely Imre intézeti lelkiatya végezte a szertartást és vezette a körmenetet. Halálozás. Részvéttel adjuk a hírt, hogy Szendrői Török István kistályai lelkész és Bor- sodmegye bizottsági tagja élete 61-ik, áldozó­papságának 36-ik évében, folyó hó 25-én (csü­törtökön) reggel 1U9 órakor, alig négy napig tartó rövid szenvedés és a haldoklók szentsé­geinek ájtatos felvétele után meghalt. A bol­dogult hült tetemei szombaton d. u. 7a5 óra­kor fognak a kistályai sírkertben nyugalomra helyeztetni. Nagylelkű adomány. A következő sorok köz­lésére kérettünk fel: A sarudi anyaegyházhoz tartozó ujlőrincfalvi fiókegyház részére építendő uj templom javára Ngs és Főtiszt. Csekó Gábor prépost, egri kanonok ur egyezer koronát ke­gyeskedett adományozni, amely, fejedelmi ado­mányért, hívei nevében is hálás köszönetét mond Újhelyi Lajos sarudi plébános. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Káplány Dóra kézdivásárbelyi állami polgári leányiskolái helyettes tanítónőt, hasonló minőségben, a gyöngyösi állami polgári leány­iskolához helyezte át. Samassa bíbornok Erzsébet-alapítványa. Sa­massa József dr. bíbornok-érsek által boldogult Erzsébet királyné emlékére tett 5000 koronás alapi: vány kamatai f. évi szeptember hó 10-én, a királyné halálának évforduló napján, fognak kiosztatni. Pályázhatnak valláskülönbség nél­kül Egerben lakó szegénysorsu özvegy nők; előnyben részesüluek azok, kiknek gondozásra szoruló kiskorú gyermekei vannak. Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester felhívja mind­azokat, akik ezen alapítvány kamataiban része­sülni kívánnak, hogy írásbeli kérvényeik mel­lőzésével f. évi szeptember 8-ig nála, vagy helyettesénél a hivatalos órák alatt jelent­kezzenek.“ A kápolnai pótvásár. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter megengedte, hogy Kápolna községben több elmaradt országos vásár helyett f. évi augusztus hó 5-én pótvásár tartassék. Higiénikus tehenészet Hatvanban. A „Köz­telekéből olvassuk: Bármennyire fejlődött is az utolsó években hazai tejgazdaságunk, a bak­tériummentes tej előállítására, — melynek pedig nagy a jelentősége úgy a gyermeknevelés, mint azoknak a szempontjából, akik tejkurát hasz­nálnak, — nálunk még nagyon kevés történt. Mindössze néhány gazdaságban foglalkoznak pasztőrizált és sterilizált tej előállításával, va­lamint tuberkulózistól mentes tehenek tenyész­tésével és az ebből eredő tej forgalomba ho­zatalával. Mindez igen helyes ugyan, de a tej iránt támasztott egészségügyi közgzükségletet távolról sem elégíti ki, mert a felmelegített, illetve felforralt, tehát pasztőrizált, illetve ste­rilizált tejben ugyan elpusztul az emberi szer­vezetre káros baktériumok nagy része, azon­ban ezzel a tej összetétele is annyira megvál­tozik, hogy a nyers tej összetételétől lényege­sen különbözik s igy azokat, akik egészség- ügyi okokból a nyers tej élvezetére vannak utalva, ki nem elégítheti. Viszont a gondos tuberkulinozás sem elégítheti ki azok igényeit, akik nyers tejet fogyasztanak, mert az ilyen tehenészetekben is az istállókban, nyílt edé­nyekbe fejik a tejet, nyílt edényekbe gyűjtik össze, a levegő hozzájárulásának kitett módon hütik, úgy, hogy a tejbe, mely kitűnő baktérium­hordozó, a kezelés^ alkalmával számos káros baktérium juthat. Éppen ezért kiváló fontos­sággal bir Hatvány József báró kezdeménye­zése, aki a hatvani minta-uradalomban 200,000 koronát meghaladó költséggel 200 tehénből álló speciálisan higiénikus tehenészet felállítá­sát tervezi, melyben a tuberkulinnal oltott nem reagáló tehenek olyan istállókba kerülnek, melyeknek összes alkotórészei vasbetonból és olajfestékkel bevont vasból készülnek és amely­ben a tehenek naponta kétszer, vagyis a fejés előtt szublimátoldattal lesznek megmosva; a fejést pedig olyan szerkezetű fejőgépekkel esz­közük, melyek lehetővé teszik, hogy a tej le­vegővel és emberi kézzel való minden érintke­zés nélkül közvetlenül a higiénikus elzáróké­szülékkel felszerelt palackokba kerülhessen. Újszülöttek. Eger városában a lefolyt hé­ten (julius hó 19—25-ig) a következő születési esetek történtek: Lovasy Dezső kir. törvény- széki írnok László, Király Bernát földműves Rozália, Szoboszlai Szabó Bálint géplakatos Mária, Kelemen Pál földműves Erzsébet, Tóth Bertalan napszámos Anna, Erős István föld­műves György, Bőgős István ácsmester Irén, Heltovics Zsigmond cipész-mester Zsigmond, Adamcsik János molnár-mester Magdolna, Pon- grácz Pál városi hajdú István, Kovács Bernát napszámos Sándor, Genge János máv. munkás Béla, Groszmann Vilmos kereskedő Sándor, Gál Bernát földműves Bernát, Szeredi Antal földműves Mária nevű gyermeke. Eljegyzési tábla. Kocsis Nándor asztalos­segéd és Molnár Julianna egri, Balog Imre földműves és Bóta Terézia dohánygyári mun­kásnő egri lakosok, — jegyesek. Házasságot kötöttek. Kovács Mihály nap­számos és Búzás Mária napszámosnő egri, Kovács János gépész-esztergályos arlói és Mat- kulcsik Irén hajadon egri, Csabai Ferenc szabó­mester és Rácz Margit hajadon egri, Győri József takarékpénztári tisztviselő és Tóth Mar­git hajadon egri, Silber Mózes kereskedő és Kohn Mária hajadon egri lakosok. Halottak névsora. Gyenge Bertalan 4 éves, Bóta Józsefné szül. Mezei Rozália 25 éves, Győrfy Rozália 24 napos, Regnics József kő­műves-segéd 72 éves, Berényi Ervin 10 hónapos, Groszman Pál beton munkás 42 éves, Kis Erzsé­bet 5 hónapos, Koncz András földműves 76 éves, Vadász Sándor 5 hónapos, Győrfi Julianna 27 napos, Rada Irma 5 hónapos, özv. Jónás Jánosné Rácz Apolló 43 éves, Kréti András 20 hónapos, Schvarcz Erzsébet 8 hónapos, Ur- bán László 28 napos korában. Rövid hírek. Eger város vízvezetéke. A belügy­miniszter Eger város vízvezetékének terveit és költségvetését jóváhagyta, miután a miniszter kiküldött szakközege is kedvezőn nyilatkozott a vízvezeték táplálására szolgáló felsőtárkányi és bervavölgyi forrásokról. Az építési terveze­ten a vízvezetéki csövek átmérőjét kisebbre vették, ami a költségeket is jóval lejebb szál­lítja. — Turista kirándulás Párádra. A „Természet- barátok Turista-egyesülete“ vasárnap (julius 28.) kirándul a parádi fürdőbe. A kirándulás gyalog történik és ezért szombaton este 10 órakor már elindulnak Egerből, az Eszterházy- téren gyülekező turisták. — A füzesabonyi villany- világítás. Füzesabony községen kiviil most már az ottani vasüti állomást is bekapcsolták a villamos vezetékbe és szerdától kezdve teljes üzemben szolgáltatja a világító-áramot a fü­zesabonyiaknak az egri villany-gyár. — A pa­rádi fürdöszezón. A parádi vastimsós gyógyfür­dőt julius 20-ig összesen 920 fürdő-vendég ke­reste föl. Az átutazó vendégek száma az utolsó 10 nap alatt 250 volt. Az egri iskolák. — Az idei Értesítők. — 5. Az érs. jogliceum. Az egri érseki főiskola jog- és államtudo­mányi karának Évkönyve 54 oldalon számol be az 1911—1912-dik iskolai évről. Az Évkönyv első közleménye két levél. Az egyik a jog- és államtudományi kar üdvözlő felirata Szmrecsányi Lajos érseki koadjutorhoz, abból az alkalomból, hogy 0 felsége, a király, a bíbornok-érsek mellé, utódlási joggal, segéd­püspökké nevezte ki; a másik pedig Szmrecsányi Lajos érseki koadjutornak erre adott válasza. A nagy nyilvánosságot főként ez a második levél érdekelheti, mert ez több az udvarias vá­lasznál: olyan okirat, amely a mi dicső múltú jogliceumunknak jövőjére is kihatással van. Kiemeljük belőle az idevonatkozó részt: „Abban kétségkívül teljesen egyetértünk (t. i. a tanári kar és a jövő egri érseke) és egyfor­mán érezünk, hogy a vezetésük alatt álló ér­seki intézetre is oly fény árad második meg­alapítójának és hatalmas védőjének főpásztori és hazafiúi erényeiből, mely a Gondviselés kü­lönösebb kedvezései nélkül pótlást nem nyer­het ; s ennélfogva velem együtt az intézet leg­főbb érdekének tekintik azt, hogy e fény vál­tozatlan tartóssággal soká ragyogjon az inté­zet fölött. Ha mégis az én kineveztetésemnek a jövőre kiható jelentőségét is tekintetbe ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom