Eger - hetente kétszer, 1912
1912-07-24 / 59. szám
8. EGER. (59. sz.) 1912. julius 24. van: teszem ezt nem csupán hivatali állásomból kifolyólag; de mint Főmagasságod tisztelője, mint hazafi és mint hithű katholi- kus, azon hő fohásszal: adja a Mindenható, hogy Főmagasságod fenkölt hivatását, hívei és tisztelői örömére, egészségben és jól megérdemelt lelki örömök között, még hosszú éveken át betölthesse. Fogadja Főmagasságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1912. julius 20. , Zichy. * Az egyházmegyei papság, mely igen nagy számban volt képviselve, nagyobbrészt a délután folyamán utazott vissza a vidékre a lobogódíszes Egerből. Beszédes számok. Eger, 1912. július 23. Ma, amikor nemcsak Egerben és a nagy- kiterjedésű egyházmegyében egyaránt ünnepelnek az egyháziak és világiak, hanem országszerte foglalkoznak a Samassa József dr. bibor- nok-érsek személyével, nem lesz érdektelen az alábbi kimutatás, mely hiteles számadatokat nyújt az egri gyémántmisés bibornok-érsek áldozatkészségéről. Az eddigelé rejtett számok vakító fényt vetnek a csöndben, zajtalanul áldozó és jótékonykodó főpásztor áldozatos szivére, melyért nem az emberek elismerését, kedvezését várja. Ő maga mondja (1878. szept. 15.): „Hogyha — mivel a Szentirás szerint egy pohár friss víz sem marad jutalom nélkül — a felebaráti szeretetnek ama pohár vizéért, melyet szerencsétlen véreimnek s híveimnek nyújtottam, nekem valami jutalmam lehet: ez nem az emberek elismerése és kedvezése; semmi az emberi dicsőségből, mely érdemeim fölött, de egyszersmind vágyaim alatt is áll. Tetteimnek elve legyen tetteimnek jutalma ..." És valóban, az egri gyémántmisés főpásztor sokat, nagyon sokat adott a szükölködők- nek, a gyámolításra szorultaknak. Fölemelte az elhagyottakat; táplálta az éhezőket. Segítette, istápolta mindazt, ami szép, ami jó, ami nemes. Föltétien bőkezű pártfogóra talált benne a Haza éppen úgy, mint az Egyház, a tudomány éppen úgy, mint a művészet. Áldozatkészsége, szinte erején felül hetedfél millió koronánál többet juttatott az egyházi, hazafias, közművelődési, tudományos és emberbaráti célok nemes oltárára. Az egri püspökség 1804-ben érsekséggé emeltetvén, s ekkor belőle a kassai és szatmári egyházmegyék kihasíttatván, az egri érseki birtok mostani javadalmasa az egykori javadalomnak csak töredékét bírja. Míg a felosztás előtt az egri püspöki javadalom az ország első javadalmai közé tartozott, ma, mint érsekség, azok sorában, a hivatalos összeírás szerint, a 13-ik helyet foglalja el s a széltében alkalmazott belterjes, gondos kezelés mellett nyújthatja csak az eszközöket arra, hogy a régi időkből átháramlott, a jelen időkben azonban jogosultsággal nem biró hírének megfelelve, a keresztény művelődés és a jótékonyság gazdag forrásának legyen tekinthető. A javadalom korlátozott volta azonban nem bénítja meg a javadalmas önmegtagadó áldozatkészségét. Bizonyítékok a számösszegek, melyek a Samassa József dr. bibornok-érsek kormányzatának 39 éve alatt vezetett okmányolt számadásokból híven kivonva, azon áldozatoknak pénzbeli mennyiségét tüntetik fel, melyek nem esnek abba a sorba, hol a balkéz nem tudta, mit művel a jobb. 1. Általános egyházi célokra.............................. 563,356 k. 30 f. 2. Egyházmegyei célokra, templomok építésére, felszerelésére, iskolák, plébániai, kántortanítói, tanítói épületek emelésére, fentartá- sára, — önállóan, vagy más források pótlásául .... 2,385,551 k. 42 f. 3. Lelkészek, segédlelkészek anyagi helyzetének javítására, munkaképtelenségük esetében gyámolításukra....................................681,510 k. — f. 4. Tanárok, tanítók ellátására, iskolák, nevelőintézetek segélyezésére, neveltetési és taníttatási célokra: 1,573,209 k. 62 f. 5. Az élet és családfeuttartás súlyos gondjaival küzdőknek rangjuk szerint való kisebb-nagyobb támogatására, állandósított segélyezések címén, városoknak, csapások esetén első segélyül: 424,772 k-. — f. 6. Állami, társadalmi fontosabb célok előmozdítására, a sajtó és irodalom gyámolítására .................... 898,643 k. 66 f. Ö sszegezés: I. összeg: 563,356 k. 30 f. II. összeg: 2,385,551 k. 42 f. III. összeg: 681,510 k. — f. IV. összeg: 1,573,209 k. 62 f. V. összeg: 424,772 k. — f. VI. összeg: 898,643 k. 66 f. Végösszeg: 6,527,043 k. — f. Ebből az egyházmegye szorosabb értelemben veti céljaira (a 2., 3. és 4. számú tételek ösz- szege) .............................. 4,540,271 k. 04 f. A viszonyok ismerete mellett tudnia kell mindenkinek, hogy az áldozatoknak e számösszegei, melyeknek hitelessége okmányokkal könnyen kimutatható, csakis azon első sorban figyelembe vett elv alapján voltak ily arányban előállíthatok, hogy az egyházi javadalmas a rendelkezésére jutott anyagi javakat lelkiismeretben köteles annak az egyháznak juttatni, amelytől azokat nyerte. Ezek elmondása azzal az általánosan elterjedt tévedéssel szemben látszott szükségesnek, mintha az egri érsekség az ország nagyobb javadalmai közt anyagi helyzete szempontjából most is az elsők között volna, holott ellenkezőleg e tekintetben köztük a 13-ik helyet foglalja el. * Az egri bibornok-érsek jubileuma alkalmából egy napilap, a jubilánsról szólva, egye^ bek között azt állítja, hogy sokat tett, de Egerért nem tett semmit. Ha ezt úgy kell érteni, hogy nem építette ki a várost, akkor legföljebb azt lehetne reá mondani, hogy az iró kissé mégis túlságos szélesre terjeszti ki az egri érsek feladatait. Minden más értelmezés mellett meg kellett volna előbb hallgatnia az egrieket, akkor tévedését belátva, máskép irt volna. Itt Egerben mindenki tudja, hogy a jogakadémiát senki más, hanem az érsek tartja fenn káptalanéval együtt. A többi kultúrintézmények, melyek az ő fónhatósága alatt állnak, mind az ő áldozataiból élnek, pl. az országban párját alig találó leánynevelöintézet; ilyen továbbá a tanítóképző, a katolikus elemi iskolák stb. Egerben mindenki tudja, hogy a törvényszék Samassa érsek hathatós közbenjárására maradt Egerben, melyhez a városnak házat és telket adott úgy, hogy annak árát az érseki törzs- vagyonnak megfizette. Egerben mindenki tudja, hogy az árvíz utáni pusztulás jórészt az érsek áldozataival tűnt el. Egerben mindenki tudja azt, hogy midőn a szölövész pusztulással fenyegette a lakosságot, az érsek anyagi segítségével folyt éveken át a mentő munka s ebben a várost egy uj épület átengedésével is támogatta. Kis utánjárással könnyű lett volna megtudnia a tudósítónak, hogy a város fejlesztése érdekében az érseki fürdő átadása folyamatban van, hogy egy nagy beltelek, melynek az épen nem jóakaratu író csak düledező falait látta, jó ideje a város terjeszkedésére van szánva s nem az érseken múlik, hogy annak felhasználása akadályokba ütközik. Sok alkalommal fejezte ki a város képviselete háláját a bibornok-érsek, mint jótevője előtt s hogy ezt az újságíró nem tudja, csak azt bizonyítja, hogy gyakran írnak ma emberek felületesen és készületlenül a viszonyok felől. Ezt különben az is bizonyítja, hogy a cikk írója az Eszterházy egri püspöktől épített Líceumot megtette cikkében „református“ Líceumnak. Csak hevenyészve, nagyjában adjuk azokat a számokat, amelyek a Samassa József dr. jóindulatát bizonyítják Eger iránt. Adott ugyanis a jubiláns egri érsek Eger város ügyeinek támogatásához alkalmi esetekben: Az egri dolog- és menházra 18.500 kor. 1878-iki árvízkárosultaknak . 9.400 kor. Az Oroszlán-vendéglő megváltása címén a törzsvagyonnak ....................................... 14.600 kor. A Korona-vendéglőért hasonlókép a törzsvagyonnak . . 17.446 kor. A szőlőfelűjításra Ösztöndíjakban ........ 23.948 kor. A Hevesmegyei és Egervidéki Nőegylet árvaházára . . . 10.000 kor. Borkiállítási költségekre. . 2.000 kor. Dobó-szoborra mintegy . . 10.000 kor. Ezenkívül a szegényeknek rendes és rendkívüli segélyekben hetenkint százakat osztanak ki az érsek-udvarban évek hosszú sora óta. Ha mindezekhez vesszük azokat a hatalmas összegeket, amelyekkel az egri iskolák fenntartásához járul, igazán csak a tájékozatlanság, vagy a rosszakarat mondhatja, hogy Samassa József dr. Egerért semmit sem tett. A tények és számok — mást mondanak. És hitelesen mondják! Városi ügyek. — Eger város rendkívüli közgyűlése. — Egerváros képviselőtestülete szombaton délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester elnöklete alatt, és alig egy óra leforgása alatt több igen fontos ügyet intézett el, úgyszólván — vita nélkül. Napirend előtt az elnöklő polgármesternek volt sürgős előterjesztése. Arra kérte a képviselőtestület tagjait, hogy a bíbornok-ér- sek gyémánt-miséje alkalmával testületileg vonuljanak a főszékesegyházba és ezért kedden (július 23) reggel 9 óra előtt a polgármesteri hivatalban gyülekezzenek. Az előterjesztést helyeslőén vették tudomásul. Következett a napirend.
