Eger - hetente kétszer, 1912
1912-07-24 / 59. szám
1912. julius 24. EGER. (59. sz.) Fömagasságu és Fötisztelendö Bibornok-Érsek! Valóságos belső titkos tanácsos url Krisztusban legkegyesebb urunk és atyánk! Az egri érseki papnevelőintézet elüljárói és a hittudományi főiskola tanárai hódolatteljes tisztelettel ünnepelnek Eminenciád pap- pá-szenteltetésének hatvanadik évfordulója alkalmából s a gondjaikra és nevelésükre bi- zott növendékekkel együtt lelkes örömmel sorakoznak gyémántmisés oltára körül, hogy hálát mondjanak az isteni Gondviselésnek azon felette ritka és csak keveseknek jutott kiváló kegyelmekért, melyekben kegyelmes Főpásztorunkat és Atyánkat, Eminenciádat és Eminenciád hazafias és apostoli buzgó munkásságban töltött élete által hazánkat, egyházunkat, de főleg egri egyházmegyénket részesíteni kegyeskedett. Eminenciádnak az egyház dicsőségét és a Szentlélek által bölcs vezetésére bízott lelkek üdvét munkáló főpásztori tevékenységében, — mely által egyházmegyénkben négy évtizeden át a krisztusi hitet és a keresztény erkölcsöket sértetlenül tisztán fenntartotta, a fegyelem erejét és rendezettségét megőrizte, az elemi és felsőbb oktatást ren- ( szte s a nemes szívét és fenkölt gondolko- 5 isát legkiválóbban jellemző s nevét örökre { dottá tevő fejedelmi alapítványaival a kö- t lességteljesítésben kimerült és betegségtől 1 sújtott „munkatársairól“ nagylelkűen gönci »skodott, — mindig szemefénye volt pap- i ivelőintézete, híven főpásztori beköszöntő- j hez: „A papnevelés ügyét minden dolgom é ! elfoglaltságom között elsőnek ismerendem“. Élete „legfényesebb korszakának“ teli ntvén a tanári széken, tanuló ifjak között e töltött éveket, papnövendékeink iránt érzett a yai szeretetéből és gondos éber figyelmé- 1 >1 kifolyólag nemcsak személyesen intézett e minden anyagi, szellemi- és lelkinevelési n ;yet, hanem a teológiai tanrend átalakítása s uj tanszékek alapítása által minél maga- s bb teológiai képzettség megszerzésére mó- c d nyújtott papnövendékeinek; gyakran je- 1 nt meg az előadásokon, a szeminárium c aládias összejövetelein, hithűségének és b mulatraméltó nagy tudásának sugaraival tanárt és tanítványt hitbuzgóságra, munkára, ernyedetlen kitartásra lelkesítve. Valóban el lehet mondani, hogy amint a gyermek Sámuel a buzgó Héli környezetében nőtt fel Isten prófétájává, épp úgy az egri egyházmegye papjai is Eminenciád gondos szemei előtt fejlődtek ki Krisztus titkainak sáfáraivá. A Gondviselés erényei, szeplőtelen, áldásdús élete jutalmául, mint egykor a jámbor Tóbiásnak vagy hithű Eleazárnak, a legmagasabb kort engedte megérni Eminenciád- nak, hogy már itt a földön boldoggá tegyék alkotásainak virulása és elért eredményei. Isten kifogyhatatlan irgalmasságába vetett bizodalommal esdeklünk Eminenciád gyé- mántos áldozata alkalmából, hogy a Gondviselés csodás testi és szellemi erejének zavartalan birtokában még sokáig tartsa meg a mi jó Atyánkat, hogy erényeinek példája után indulva, tanítása által felvilágosítva s lelkesítő szavai által felbuzdúlva, Krisztusban legkegyelmesebb Atyánkhoz méltó munkásai legyünk s ugyanily munkásokat neveljünk annak az eszmének, melynek megvalósítására Eminenciád egész életén át törekedett : a fiainak önzetlen kötelességteljesítése által felvirágoztatott s a vallásos élet áldásai által boldoggá tett magyar hazának. Szent bíborát alázatos tisztelettel csókolva, főpásztori áldásáért esdve, mély hódolattal vagyunk, Eminenciádnak Egerben, 1912., julius hó 23-án, Krisztusban engedelmes fiai: Demkó György dr., s. k. prépost, rektor-kanonok, főiskolai igazgató. Amlrus István dr. s. k. Halászy Caesar dr., s. k. c. k monok, papnevelöinté- teol. tanár, ze i alkormányzó, teol. ^ JánQS d k tanar. , , . teol. tanar. Ivái ovich Emil dr. a. k. m jsMn ^ s> k papt evelomtézeti ielkngazg. ^ ^ fan('(r Ba sy Arthur dr s. k. Turtsány7GyuZdr. s. k. kxr. tanácsos, Hevesvárme.- B tZSlk Pál dr. S. k. gye tiszti főorvosa, a közpa\ nevelőintézeti tanúim. egészségtan tanára. /< lügyelő, teol. tanár. Remek kivitelű a Jogakadémiai Kar feli] ata kávébarna bőrbe kötve, a Papnyugdíjo intézet feliratának táblájához hasonló préselt részekkel. Középütt a Hit, a Tudomány és Igazságszolgáltatás jelképei vesznek körül egy nyitott könyvet, melynek lapjaira a következő határjelző számok vannak vésve: 1852 — 1912. és 1873—1912. Maga a szöveg nyomtatott alakú fekete betűkből van, hellyel-közzel pedig piros betűkből és így hangzik: Fömagasságú és Fötisztelendö Bibornok-Érsek! A Szent-lstván Jeles Rend Nagykeresztes Lovagja! Valóságos Belső Titkos Tanácsos Úr! Hódolva Tisztelt Kegy urunk! Az Egri Érseki Jogakadémia Tanárkara alattvalói hűséggel és hódoló tisztelettel üdvözli Eminenciádat gyémánt-miséje (1852. julius 23— 1912. julius 23.) és érsekségének negyvenedik évbe lépő fordulója (1873. junius 18— 1912. junius 18.) felette ritka és örvendetes alkalmából. Főmagasságod: élő részlet Magyarország történeleméből. Csaknem teljes évszázadot fog át: e vergődő álladalom legválságosabb fordulataiban véve részt, mint tényekkel ható, megható tanú és tanulság. Főmagasságod Isten kedvező kegyelméből csodálatos szellem-testi épségben érte meg gyémánt-miséje és érseki kormányzata negyvenedik évre fordult időpontjait. Ez mind kiváltságos kegyelme az Úrnak : Eminenciád összhangos, szépséges életének jutalma. Szépséges élet, mert következetes. Felül és kívül állva minden pártcsoporton: ragaszkodik egységes huzamban egyházat és hazát éltető elveihez, melyek evangéliumi forrásokból merítvék. Az egri egyházmegye egyezerkilenc esztendő (1009.) óta áll fenn: hű mása, kitevő részeseképpen Magyarország borújának és derűjének ; mely váltakozó jelenségek a szerint minősülnek, a mint a történelem vastörvénye szerint: a köz, egyetemes szabad akaratából, közeledik az örök igazságokhoz, vagy távolodik azoktól. Alfa és Omega; ez alapjegyek között: a vajúdó, egymással és között tömörülő, hol szétfutó, újra meg egyesülő betűsor. Végelemzésben, a keresztény-kazedék, tehát a köz javára hasznosítja, hálásan ünnepelve azok által egyszersmind a szó hivatott mesterét, aki, „mint égi Mestere, -tüzet bó csátott ezekben a földre, ő sem akarva mást, mint hogy felgyűl adjon s égjen ez a tűz: az Isten, a haza lángoló szeretete.“ * Mert színigazság ám az Egri Egyházmegyei Irodalmi Egyesületnek az az indoklása is, amelyet e két kötetes irodalmi kincs kiadása mellett érvül fölhoz (mintha bizony érvekre szorulna a nemes cselekedet 1), hogy tudniillik „Ma, midőn a vallás, a haza szilárd alapjai ellen dúl az ostrom, midőn a zűrzavaros irányzatok, határozatlan törekvések tanácstalanságából megérthető és megdöbbentő bizonyossággal egyedül a rombolás szenvedélye bontakozik ki: a tisztán látó s a jövő mélyébe tekintő kivételes nagy szellemnek e beszédei legalább is oly időszerűek, mint voltak, amikor az egész hazában figyelmet keltve elhangzottak.“ A pompás kiállítású két kötet pedig, melyekben rég elhangzott igék váltak testté, kezdje meg rendeltetésének diadal-utját, hogy az Igék — mibennünk lakozzanak! . . . . meit annak, aki minden szavát elmondotta, a mi jyémántmisés bíbornokunknak is „Hosszú, nehéz volt útja — oh nehéz — Amelyet végig küzde gondtele, De oh amerre járt, amerre kelt A Szentlélek malasztja volt vele! Az Üdvözítő szent igéje ajkán, Szivében égi szeretet... így járt az ifjúság előtt a pályán, Melyet tudása vezetett.“ Nem foglalkozunk egyenkint az immár köz- kinccsé vált szónoki remekekkel. Mesteri mű valí .mennyi és mesterien jellemzik bíboros alkotójuknak fenkölt lelkületét, „mert azokban nagjr tudás biztos Ítélettel, a hagyomány hű megbecsülése az uj idők helyes megértésével pár isul; a meggyőződés tiszteletreméltó bátorság l az egyház és haza mindenek felett való szeietetéből meríti igazát és erejét. Mindannyi szói oki alkotás csodás fegyelmezettséget tükröz a képzelet berkeibe el nem kalandozik, csal: az értelem uralmának hódol. Szemünk élőt; mindaz, amiben a komoly szónoki művek igaz i szégsége s írójuk személyes nagysága áll.“ Az Egyházmegyei Irodalmi Egyesület igazán nagyot művelt akkor, midőn e szózatok mes izevilágító szövétnekét mintegy tartóba heljezte s ekként a kortársak és a jövő nemiem ése. (Elnöki megnyitó a főrendiház pénzügy bizottságának 1904. márc. 21. ülésén.) Az írzsébet-templom alapkövének letétele alkat iából. (1904. máj. 18). Beszéd az egri érsek ég száz éves jubileumakor. (1904. aug. 7.) Yál sz Szabolcsvármegye küldöttségének. (Nyir- egy áza, 1904. aug. 20.) Korunk tévedései. (Pa i nyugd. intézet 1904. okt. 26-iki ülésén). Bes éd Szmrecsányi Lajos püspökké szentelése alk Imából. (1905. apr. 30). Köszöntő Ő Szentség re és a pápai nunciusra. (Bécs, 1905. dec. 17.' Az államok alapja. (A vándortárlat egri mej nyitásakor Apponyi Albert gróf kultuszmi- nisí ,er tiszteletére adott diszebéden. (1906 szept. 19/ A tanítók fizetésrendezéséről. (A főrendiház 1907. máj. 10. ülésén). A kox-onázás negyven dik évfordulója alkalmával, a budavári koron zó templomban, Őfelsége, a király jelenléti >en elmondott beszéd. (1907. jun. 8.) Válasz az Igri Egyházmegyei Irodalmi Egyesület üd- vöz ésére. (1908. szept. 30.) Záróbeszéd. (Papi nyu jd. intézet 1908. okt. 27. ülésén). Beszéd a fő Láptalanhoz és a központi papsághoz. (1909. okt 26.) A kormány és a társadalom (Zichy Ján s gróf egri képviselőjelölt üdvözlése. 1910. apr 24.) Amint látjuk, félszázad tükre így is — szei lelvényekben — ez az illusztris gyűjtemény,