Eger - hetente kétszer, 1912
1912-01-24 / 7. szám
2 EGER. (7. sz.) 1912. január 24. a nemzeti liberálisok, akik csak 64 kerületben küzdenek. Eddig ismét szereztek 7 mandátumot s így létszámuk 71. A nemzeti liberális és a haladó néppárt, a gesztenye-kaparás közben jórészt elkallódott. Majdnem azt lehet mondani: volt — nincs. A szociáldemokrata párt ellenben olyan létszámot nyert már eddig is, aminőt remélni sem mert. Nem kitűnő példa-e ez a Justh- pártnak ? Eger város parlamentje. — A képviselőtestület közgyűlése. — Eger város képviselőtestülete szombaton, január hó 20-án, délelőtt 11 órakor tartotta ebben az évben első közgyűlését Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester elnöklete alatt. A közgyűlés rövid volt, bár a napirendre 39 tárgy volt kitűzve. De hát a mi díszes közgyűlési termünknek olyan rossz a fűtőkészüléke, hogy lehetetlen bemelegíteni azt és így a közügyek sorsát gyors tempóban kénytelenek elintézni — télvíz idején — a prémes télikabátokba burkolódzó képviselők. Ezúttal alig egy óra leforgása alatt végeztek a napirenddel. Déli tizenkét órakor már üres volt a közgyűlési terem és a városatyák odahaza, a jól fütött szobákban melengették átfázott tagjaikat. A közgyűlésről tudósítónk a következőket jelenti: Évnegyedes jelentések. Eger város közállapotára vonatkozó szokásos évnegyedes jelentések felolvasásával kezdődött a közgyűlés. A polgármester jelentéséből kiemeljük, hogy a város területén a ragadós betegségek, —• melyek miatt karácsony előtt az összes iskolákat bezárták, — most már szűnőfélben vannak. Egyébként az év utolsó negyedében a ragadós bajokban történt megbetegülések számaránya a következő : kanyaró 208 (meghalt 5), vöriieny 127 (meghalt 16), tifusz 25, difíeritisz 6 (meghalt 1), bárányhimlő 2. Az 1911. év folyamán a ragadós betegségek pusztításairól a következő számadatok tanúskodnak: Kanyaróban 677 betegülés történt (27-en meghaltak); vör- henyben 317 betegülés, 49 halálesettel; tifusz 61 betegülés, 7 halálesettel; difteritisz 18 eset (5 meghalt); bárányhimlő 13 eset; szamárhurut 10 eset (1 meghalt); vérhas 1 eset. A folyamatban levő fontosabb közügyek közül a füzesabonyi villamos vezeték építése a befejezéshez közeledik ; ámde az Államvasutak igazgatósága a füzesabonyi vasúti állomás villamosberendezésével még mindig késlekedik, úgy, hogy ha ez ideje-korán el nem készül, Eger város a villamos-üzem bevételeihez fűzött számításaiban nagyot csalódik. A berendezkedést persze megsürgették. A fürdők és közvágóhíd építési terve és költségvetése még mindig nem készült el és így az ügyek előkészítésére kiküldött bizottság érdemleges javaslatot sem tehet. A vízvezeték tervei még szintén nem készültek el. Néhány részlettervet kell még kidolgozni és akkor az összes műszaki munkálatokat fölküldhetik fölülbirálás végett a belügyminisztérium műszaki osztályához. — A rendőrkapitány jelentése szerint a város közrendészeti állapota a múlt, évben a következő volt: kihágási följelentés 834 esetben történt; a följelentettek száma 1808, kik közül 1384 a jogerősen elitéltek száma; 44 esetben a büntetés végrehajtását felfüggesztették. A bűnügyek aktaszáma 560; tűzeset (a kémériytüze- ket nem számítva)”,18 volt; öngyilkosság 1 esetben, véletlen szerencsétlenségből eredő halálozás 2 esetben történt. A rendőrség 51 igazolási jegyet, 560 cselédkönyvet és 5947 uj járlatot állított ki; az átírt járlatok száma 3334. Eltoloncolfak a város területéről 55 egyént; politikai jogainak gyakorlásától 8 egyént függesztettek föl; kivándorolt a város területéről 7, visszavándorolt 12 egyén. A közgyűlés a jelentéseket tudomásul vette. A zirci apát köszönőlevele. Békefi Rémig dr. zirci apát a város üdvözlő-iratát meleg hangú levélben köszönte meg. A közgyűlés tudomásul vette. Az elhagyott gyermekek segély alapja. Az alispán rendeletére a gyámpénztári tartalék-alap 1901 és 1902. évi jövedelmeiből egy részt az elhagyott gyermekek segélyalapjának engedett át a közgyűlés. Szerződés. A városi rendőrlegénység ruházatának és fölszerelésének szállítására a Bauer H. céggel kötött szerződést elfogadták. A zeneiskola. A Meiszner Imre-féle zenekonzervatórium segítésére vonatkozó közgyűlési határozatot a vármegye törvényhatósági bizottsága föloldotta. Az állandó választmány erre nézve azt javasolta, hogy a közgyűlés vegye tudomásul a vármegye föloldó határozatát és egyúttal térjen napirendre a zenekonzervatórium segélyezése felett. Hanem a zenekultúra ügyét vegye kezébe maga a város. Állítson föl a város — és pedig államsegély igénybevételével — városi zene-iskolát A kérdés tanulmányozásával és előkészítésével bízza meg a képviselőtestület a város tanácsát. A közgyűlés az állandó választmány javaslatát, elfogadta. Uj hidak. A kövezetvám-bizottság javaslatára a közgyűlés elrendelte, hogy a Farkas- völgyi-, valamint a két Szálát összekötő rozoga fahidakat vasbeton-hidakkal cseréljék ki. A költséget erre a Homok-utca kiépítésénél történt megtakarításokból veszik. — A Káptalanutcai kőhíd átépítése is szóba került. A város ugyanis a vármegyét kérte föl az átépítésre, mert a hid a vármegye tulajdona; a vármegye pedig a városra hárítja a költségeket, mert a híd a város területén átvonuló vármegyei közutakkal együtt a város kezelésébe ment át. A közgyűlés újból fölír a vármegyéhez ebben az ügyben, hogy a kezelési jog és tulajdonjog kérdését tisztázza. Az ügy egyébként nem olyan sürgős, hogy az átépítés költségeiről már most kellene gondoskodni. A vár-állomás kibővítése. A kereskedelemügyi miniszter leiratban értesíti a város közönségét, hogy az „Eger-vár“ állomást az eger-put- noki vasúttársaság uj váróhelyiséggel kibővíti. A közgyűlés ezt tudomásul vette. Az államsegély. A belügyminiszter a városok segítésére szánt harmadik millióból Eger városának — tudvalévőén — csak 5000 koronát utalványozott a várt 12,500 korona helyett. A közgyűlés ezt a pénzt az útépítési kölcsön törlesztésére fordítja; egyben fölír a belügyminiszterhez, hogy tekintettel Eger város súlyos anyagi viszonyaira, a legutóbb megállapított szétosztási kulcsot változtassa meg. Bérletek, A városházán, árlejtés utján, évi 1000 koronáért bérbe adták Polátsik Jenő lavön, melyre talán egy egri hős fektette haldokló fejét: sehonnai naplopók huszonegyez- nek; azon a résen, ahol valamikor szakállas ágyú mutogatta halálthozó torkát: ma paréj és dudva kandikál elő. Igen, eliramlik minden, mint a folyó viz. Van azonban a kát. egyházban egy el- mulhatatlan, egy változhatatlan, egy inconcus- sum aliquid, ami ennek az egyháznak erőssége volt mindenha; ez: a szeretet és az engedelmesség. Az organizmus tagjai a szívtől, a flóra egyedei a naptól, a gyermekek atyjuktól el nem vonatkozhatnak. A középpont, a fő, a vezető felé való gravitálás egyéni szempontból élettani szükséglet, a szellem-vérségi kapcsok alapján lélektani szükséglet, a hierarchikus szervezet helyes és eredményes funkcionálása szempontjából pedig kötelesség. Ez a szükséglet, ez a szeretet, ez a kötelesség hajtott engem Egerbe, a „tudomány városa“ felé. A francia szemében Páris nem város, hanem világ, mert lángelmék lobognak benne; Tucsev russzofil álmaiban Oroszországot ésszel föl nem éred; Oroszországban hinned kell! Valami ilyesfajta az én szememben Eger. Nem vágtat ez a város előre a modernség és uj kultúra csillaga alatt, amely kétesértékü rohanásnak kínos velejáróját Rousseaun és Tolsztojon kívül mások isNmeglátják már, hanem megmarad a tudomány ősi fészkének nemes konzervativizmusban, mégis fiatalon és életerősen, mint akinek semmi része a XX. század vétkeiben. Ez a város, mely mint világitó Fárosz emelkedik a Bükk és Mátra tövében, messze vidékre terjeszti az igazi műveltség, a vallásoság és tudomány sugarait, ezer és ezer hű fiat nevelve az egyháznak és a magyar hazának... Nos és ebben a városban lakik a mi vigiláló, éberen vigyázó, imádkozó, bámulatos eréllyel és bölcseséggel kormányzó büszkeségünk : az egri bíboros pátriárcha. Valamikor Cadix-ból egy római csak azért ment Rómába, hogy Liviuszt láthassa. Én is érsek-látni mentem Egerbe, de mire odaértem, társasághoz jutottam. Egyszerre négyünket fogott el a vágy, hogy hódolatunkat fejezzük ki az eminenciás urnái. Régi vágyunk volt ez, mégis lassan mentünk, elgondolkozva, telve reménnyel, találgatással. Mi lesz, hogy lesz! ? Hisz amint a rendkívüli természeti tünemények látása megzavarja, kizökkenti, megakasztja a gondolkodást, és valami misztikus megbénításra vezet: úgy roppan össze a zseni hatása alatt minden együgyű nekilendülés, vagy előre kigondolt terv. A kérdőjelek őserdeje vibrált mind a négyünk szeme előtt.. . Egerben majdnem semmi sem változott. A vonatok még mindig elfogódottan közlekednek, az állomás is a régi. (Újra meszelték ugyan, de még így sem imponál senkinek.) A Deák F.-ut végéről bontakozik ki az igazi Eger: a székesegyház, érseki rezidencia, a Káptalan-sor, amikor kicsiben végig viharzik szivünkön minden, amit Bougaud irt, midőn szeme elé tárult Róma perspektívája. Az érseki palotában is minden a régi, még a szeretet is. Láttunk itt embereket, akik megfeszített idegekkel dolgoznak — és mégis jó- kedvüek; akik szúrják, vágják, aprítják, intézik az aktákat egymásután úgy, mint Kinizsi Kenyérmezőnél a törököket — és mégis találnak időt és alkalmat, hogy az amolyan „kár- rier-csinálók“-ban is bizalmat és szeretetet ébresszenek. Bejelentettek, s az eminenciás fogadott bennünket. Annak az érzése, hogy olyan férfiú előtt jelenünk meg, akinek neve ország-világ előtt fogalom ; aki sok-sok ember földi sorsát tartja erős kezében; aki lelkiekben vezér; aki fő; aki pásztor: a félelem bizonyos nemével töltött el mindnyájunkat. De ebben a félelemben sok
