Eger - hetente kétszer, 1912

1912-07-17 / 57. szám

1912. julius 17. EGER. (57. az.) 3 hosszabbította. A középponti bizottság a meg­hosszabbítást azért határozta el, mert a wieni rendezőség a tömeges jelentkezések nagy tor­lódása folytán azokat csakis e hosszabb idő alatt tudja elintézni. A nemzetközi eucharisztikus kongresszus ügyében meleghangú buzdító kör­levelet bocsájtott ki tegnap Szmrecsányi Lajos koadjutor-érsek. Nyári mulatságot rendez augusztus hónap 3-án (szombaton) a Polgári Lövésztársulat, sa­ját helyiségeiben. A mulatságra legközelebb már szétküldik a meghívókat. A Dite és Fia tánctanfolyamát serényen látogatják a tanulók. Az első „dupla óra“ is megvolt már szombaton sok „haladó“ részvéte­lével. A tanfolyam záróvizsgálata, más szóval a nagy-próba, augusztus első napjaiban lesz. Keresztény-szociális Földbérlő Bank. A Ke­resztény-szociális Szövetség már évek óta olyan gazdasági tevékenységet fejt ki, amely legbiz­tosabb orvosszere az égető társadalmi kérdé­seknek. Mig sokan csak elméletben foglalkoz­nak a szocializmussal s a messze jövőben re­mélik annak eljövetelét és győzelmes téifogla­lását, addig ez a Szövetség csendben, de nagy kitartással foglalja vissza a talajt, amelyet ki­húztak a keresztény Magyarország lába alól. Fölvetette a kisbérietek intézményének eszméjét. Nemcsak hirdette ezt, hanem ahol tér és alka­lom kínálkozott rá, meg is valósította. Több keresztény-szociális egyesület már évek óta élvezi a kisbérietek áldásos segítő voltát. Eme közgazdasági, szociális tevékenység terén nem áll ugyan egyedül a Keresztény-szociális Or­szágos Szövetség, mert az újabban alakult ál­lami altruista bank is, meg a hitelszövetkeze­tek is kultiválják, de egyik sem oly sikerrel és szociális szempontból oly áldásosán, mint épen a keresztény-szociális szervezetek. A ke­resztény-szociális középpont, engedve a minden oldalról jövő kívánságoknak s tekintve a munka óriási fontosságát, egy keresztény-szociális föidbériö bankot alapított, amelynek alaptőkéjét a keresz­tény-szociális szervezetek és férfiak hozzák össze oly célból, hogy az ügynek hatalmas lendü­letet adjanak, A Keresztény-szociális Földbérlők Bankja ez év Junius 30-án megalakult és meg is kezdte működését. — Az érdeklődőknek bővebb felvilágosítást nyújt a Keresztény-szo­ciális Földbérlő Központ (Budapest Vili. Má- ria-u. 11 sz.) Nagylelkű adomány. Az Egri Keresztény Iparoskor tervbe vette, hogy az ősszel Uránia- előadások tartásával isr iparkodik tagjainak is­meretkörét tágítani. Értesült erről egy messze idegenbe szakadt földink, Zochor Dezső müncheni optikus, aki a vetítőgéphez 4 darab lencsét küldött ajándékba a Kér. Iparoskor elnökségé­nek, körülbelül 400 korona értékben. Zochor Dezső, aki egri polgári családból származott és mintegy 20 éve lakik külföldön, evvel is ki akarta fejezni szülővárosának polgáraihoz való ragaszkodását és tetemesen megkönnyítette a Kér. Iparoskor kulturális törekvésének meg­valósítását. Cégtörzskönyv. Az egri kir. törvényszék­nél, junius hó folyamán a következő cégbe­jegyzések történtek: Graefl Jenő tiszafüredi Villanytelepe és Hengermalma Tiszafüred, (túl. Graefl Jenő poroszlói lakos, cégvezetők Kohl- mann Lajos takarékpénztári igazgató és Tury Imre ügyvezető-könyvelő, tiszafüredi lakosok); Asbest fedő palagyár Részvénytársaság Hat­van, (alakult 1912. évi május hó 27 én, tar­tama 50 év, alaptőkéje 200,000 korona, mely 2000 drb. 100 K névértékű részvényre oszlik); Egri Kereskedelmi Részvénytársaság Eger, (ala­kult 1912. évi március hó 10-én, tartama ha­tározatlan idő, alaptőkéje 400.000 koronából áll, mely 1000 drb. 400 korona névértékű rész­vényre oszlik); „Kanczler-féle divatáruház“ Tiszafüred, (cégiül. Kanczler Emánuelné szül. Grosz Frida, tiszafüredi lakos, rőfös- és divat­áru üzlet); Gazdák Téglagyára Részvénytár­saság Tiszafüred, (alakult 1912. március 31-én, tartama 25 év, alaptőkéje 100.000 K, mely 1000 drb. 100 korona névértékű részvényre oszlik); Tiszanánai Takarékpénztár r.-t. Tisza- nána, alakult 1912. március 17-én, tartama 50 év, alaptőkéje 110.000 koroua, mely 1100 drb. 100 koronás részvényre oszlik. — Törültetett a következő cég: Tiszanánai Kölcsönös Se- gélyző Egyesület mint szövetkezet, Tíszanána. Rövid hírek. A gyöngyös-ózdi vasút. A keres­kedelemügyi miniszter a gyöngyös-ózdi vasút­vonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. — Parád-fiirdö vendégei. Parád-fürdőn a vendégek száma 759. Az utolsó tíz nap alatt ezenfelül még 300 átutazó vendég is fölkereste a kies fürdőhelyet. Apró krónikák. Munkás-sors. Gyöngyösről je­lentik, hogy az ottani téglagyárban Radios György 16 éves munkást elkapta a teljes üzem­ben levő gép és az egyik lábát térdben lesza­kította. — Vér a kút körűi. Véres verekedés volt szombaton a főreáliskola előtt levő vízvezetéki kutnál. Két gyerek hajbakapott egymással amiatt, hogy az egyik vizet kért a másiktól és ez nem adott. Elek Miklós 10 éves gyerek ugyanis vizet akart vinni a Vereskut-utcába, azonban eléje állott Légrádi János hasonló korú gyerek és minden áron inni akart a kannájá­ból. Elek persze ellökte az erőszakoskodót, mire ez formális verekedést kezdett, és végtére is előrántott bicskájával leszúrta Elek Miklóst. A súlyosan megsérült gyereket a mentők a kórházba szállították, Légrádit pedig a rend­őrök vették pártfogásuk alá. — A szurdokpüspökii szenzáció. A pásztói csendőrséghez szolgálat­tételre beosztott katona őrjáraton volt a minap csendőrtársával és estefelé a szurdokpüspökii határban levő pincepataki kőbányánál kissé lepihentek. Eközben a katona fegyvere elsült és a golyó az ott dolgozó bányamunkások kö­zül Molnár Jánost a karján megsebezte. A se­besült munkás előbb a pásztói Margit kórházba, utóbb pedig Budapestre, a Rókus-kórházba ke­rült. Most már gyógyulóban van. És a szen­záció? kérdik olvasóink; hát kérjük szeretet­tel ez nem nálunk, hanem a Napban van. Eb­ből az eseményből csak ott tudtak szenzációt kovácsolni. — A kripták fosztogatói. Élénk emlé­kezetében van még olvasóinknak az a kegyet­len vandalizmus, amellyel Gyöngyösön a Szent- ferencrendiek sírboltját és a temetőben néhány más kriptát kifosztott öt éretlen suhanc A tet­tesek már elnyerték méltó jutalmukat sötét bűnükért, mert az egri törvényszék Szikorát 2 évi, Lehotait 6 hónapi, Horváthot 1 évi bör­tönre, Karagyorgyevicset nyolc napi elzárásra, Skolikot pedig javító intézetbe való interná­lásra Ítélte. — Halálos lórugás. Hevesen egy Mezei István nevű földműves fiút agyonrugott a ló. Azonnal meghalt, — Automobil szerencsét­lenség. Vasárnap délután a felnémeti ország­úton az egri automobil-társaság egyik kocsija összeütközött Galovics Sándor Mária-ntcai la­kos kocsijával. Nagyobb szerencsétlenség mind­azonáltal nem történt, mert a sofför idejekorán fékezett és igy Galovics kocsijában nem esett kár, hanem az automobil megrongálódott. Az egri iskolák. — Az idei Értesítők. — 3. A kát. főgimnázium, A ciszterci rend egri kát. főgimnáziumá­nak értesítője az idén is fölemelkedett arra a színvonalra, ahol a statisztikai adatok szol­gáltatásán kívül, egyébként is helyet foglal­hat a magyar kultur-históriában. Az értesítőt, mely az illusztris tanintézet állapotát vázolja az 1911—1912-dik iskolai évben, Kassuba Domokos c. tankerületi kir. fő­igazgató, a főgimnázium igazgatója állította össze. Két pompás és jól sikerült arckép díszíti az idei értesítőt. Az egyik a kegyelet virága: Vajda Ödön elhunyt zirci apát arcképe; a másik a kiváltságos ciszterci rend örömének hirdetője: Békefl Rémig dr. uj zirci apát arcamása. Mind­két képhez irodalmi értékű életrajzot írtak, Madarász Flóris dr. egri és Bitter Illés dr. pécsi főgimnáziumi tanárok. Az első Vajda Ödön, az utóbbi Békefl Rémig dr. pályafutását mél­tatja az egybehordott bőséges adatoknak ked­ves, vonzó nyelven való feldolgozásával. Az értesítő többi része kizáróan az egri főgimnázium kultur-munkájával számol be. A sorrendben az első: a főgimnáziumban elhelye­zett orsz. meteorologiai fiókintézet észleleteinek táblázatos áttekintése az 1911. évről, melyet a megfigyelő, Mátrai Rudolf tanár közöl. Majd a főgimnázium 1911/1912. tanévi állapot-rajza következik, mely szerint az intézetnek tanári kara, Kassuba Domokos igazgatóval élén, Ko- vách Demjén, Szalay Gábor, Mátrai Rudolf, Madarász Flóris dr., Nagy Béni dr., Perényi Kandid, Rónai Lajos, Kürti Menyhért dr., Rád- ványi Teofil dr., Unger Barnabás dr., Pölöskei Kornél, Kovács Pius dr., Rédei Gerő, Braun Jácint, Bartók Egyed dr. és Farkas Alberik ciszt. rendi, továbbá Simcsó József, Breznay Imre, Turtsányi Gyula dr. kir. tanácsos és Ka- lovits Alajos dr. világi tanárokból állott. A más vallásu tanulókat az illető hitfelekezetek lelkészei (Tóth István ref. lelkész, Schweiger Lázár dr. rabbi és Reisz Dániel rabbihelyettes) részesítették vallás-oktatásban. — Az intézet a középiskolai tantervben megszabott tananya­got az utasításokban előirt tanmenet alapján minden osztályban és minden tantárgyból el­végezte; éppen ezért a végzett tananyag fel­sorolását mellőzve, csupán a tankönyveknek, az egyes osztályokban tanító tanárok nevének, a rendkívüli tanulmányoknak és a felsőbb osz­tályokban készített Írásbeli dolgozatok tételei­nek felsorolására szorítkozik az értesítő. — Az intézet könyvtárai és szertárai az idén is je­lentékenyen gyarapodtak. (A tanári könyvtár 7330 művet 13,797 kötetben; az ifjúsági könyv­tár 2225 művet 4166 kötetben számlál.) Az ifjúsági segélyző-könyvtárnak Rédei Gerő ta­nár volt az elnöke. Az iskolai év végén 2278 drb. tankönyv és 3257 kor. 33 fillér készpénz áll a humánus intézmény rendelkezésére. — Az intézet kebelében fennálló Vitkovics-önkép- zőkörnek az idén 83 működő 32 pártoló, ösz- szesen 115 tagja volt és a kör tagjai Madarász Flóris dr. tanár-elnök vezetésével, az alakuló és zárógyűlésen kívül 11 rendes, 1 rendkívüli és két díszgyűlést tartottak, melyeken a beér­kezett pályaművek (94 drb.) bírálatait olvasták föl (198 drb.), szavaltak, szabadelőadásokat tartottak, felolvastak a növendékek, sőt mun­kásságuk az idén a festésre és rajzra is kiter­jedt. — A Zenekörnek, melynek Radványi Teo­fil dr. helyett az idén Braun Jácint tanár volt a vezetője és Herovics Antal a karnagya, 29 működő és 59 pártoló tagja volt. A kör pártoló tagjai részére 5 házi hangversenyt és 2 rend­kívüli gyűlést tartott; azonkívül az intézet kegyura tiszteletére is rendezett hangversenyt; résztvett az önképzőkörnek az aradi vértanuk és március 15-dike emlékére tartott díszgyűlé­sein és közreműködött Vajda Ödön apát em­lékére rendezett gyászünnepségen, a Gyalogay Ferenc intézeti pedellus királyi kitüntetése alkalmával rendezett ünnepségen és az intézet

Next

/
Oldalképek
Tartalom