Eger - hetente kétszer, 1912
1912-06-08 / 46. szám
1912. jmrius 8. EGER. (46. sz.) 3 Aki az énekelt szöveggel együtt a dallamot is lejegyzi, az első sor fölé jegyzendő esetleg a pontos metronom-jelzés, minden esetben a dallam jellegének megállapítása (lassan, an- dalogva, — gyorsan, peregve stb.) és a lelőhely. A lejegyző utaljon továbbá az énekes önkényes oktáv-ugrásaira, feltűnőbb esetekben pedig a szöveg erőszakolt ütem-beosztására is. A szöveg alatt jelzendő az énekes neve, faluja és vármegyéje, bevándorlás esetén az illetőségi helye. A lehetőségig megállapítandó, hogy a szöveg és a dallam szigorúan összetartozik-e, s hogy erre a dallamra még mi mindent szokás ott énekelni. Fonográfot a vidéki szövetségeknek esetről- esetre a Magyar Nemzeti Muzeum néprajzi osztálya kölcsönöz, sőt hozzá hengereket is ad, ha azokat teleénekeltetve visszakapja. Ha gyűjtés közben régi, vagy néprajzi tekintetben érdekes hangszerre bukkanunk, a hangszer rövid ismertetésével kapcsolatban e leletről és a megszerzés módozatairól a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztálya értesítendő. — Fényképfölvételekből elegendő egy levonat mellékelése, hátlapján a kelettel, a helységnek, a vármegyének, a tárgy nevének és méretének megjelölésével. A gyűjtés anyaga legfőbb vázlatban : A) Népköltés, népnyelv, népzene (misztériumok, balladák, dalok, verses levelek, találós mesék, ráolvasások, mesék, legendák, mondák, közmondások, szólásmódok, gyökeres mondások, tájnyelvi emlékek, népzene, kézirati és ponyvairodalmi emlékek). B) Néphit, babonás szokások (születés, gyermekkor, legény és leány, házasság, családi élet, élelmezés, lakás és ruházat, foglalkozások, egészség és betegség, halál, táltoskodás stb. köréhez tartozó néphit, babona, hagyomány, azután a jeles napok, állat- és növényvilág, elemek, ég és levegőég, mitikus lények), mint ezeket különben — egy levelezőlapon bejelentett kívánságra — a Nemz. Muzeum Néprajzi osztályánál megkapható Tájékoztató részletesen felsorolja. Hisszük, hogy a Bükk- és Mátra-vidék gazdag néphagyományából sokat megment a Folklore-Fellows magyarországi osztálya, e tárgyban kitűzött pályakérdéseivel. A fiatalságot pedig nem tudjuk eléggé serkenteni erre a nemes, hazafias munkára. HÍREK. Eger, 1912. junius 7-én. Tájékoztató. Junius 8. A koronázás évfordulója. „ 8—25. Alapvizsgálatok a jogakadémián. „ 8. Eger város közgyűlése. „ 9. Az Egri Kaszinó közgyűlése. „ 9. Országos vásár Füzesabonyban. „ 10. Hetesvármegye közgyűlése. „ 10. Befejező írásbeli képesítő-vizsgálat a rk. tanítónőképzőben. „ 12. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Adácson. „ 12. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Tiszanánán. „ 13, 14. Osztályképesítő az érs. tanító-képzőben. „ 14. Országos vásár Makiáron. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Verpeléten. „ 15. A hevesi főszolgabíró tárgyalási napja Erdőtelken. „ 15. Gyakorlati tanítás az érs. tanító-képzőben. „ 15, 17, 18. Szóbeli érettségi a főreáliskolában. „ 16. A Kér. Iparoskor negyedszázados jubileuma. „ 17—19. Szóbeli zárókópesítő az érs. tanítóképző-intézetben. „ 17. Pétervásárai főszolgabíró tárgyalási napja Bátorban. „ 19., 20. Magánvizsgálatok az egri áll. polgári leányiskolában. „ 19., 20., 21., 22. Szóbeli érettségi a főgimnáziumban. „ 20. Katonai utóállitás Hatvanban. „ 20., 21., 22. Osztályképesítö a rk. tanítónőképezdében. „ 23. Te Deum az érs. tanítóképzőben. „ 23. Te Deum az összes állami elemi iskolákban. „ 24., 25., 26. Szóbeli záróképesítő a rk. tanítónöképezdóben. „ 24., 25. Országos vásár Pásztón. „ 27., 28. Gyakorlati tanítás a rk. tanítónőképezdében, „ 29. Péter és Pál ünnepe. „ 29. Te Deum a főgimnáziumban. A föreáliskola tanulmány-utja. Az egri m. kir. állami főreáliskola idei ta- nulmány-utjának főcélja hazánk úgyszólván legszebb fekvésű s egyik legfontosabb ipari és kereskedelmi, történelmi emlékekben is gazdag városának, Brassónak megtekintése, honnan a környéken több kirándulást tesznek, bejárva néhány természeti szépségeiről hires helyet, mint a Bálványos, Torjai-barlang, Szent Anna-tó, Tusnád-fürdő, Predeal, (esetleg Sinaja) és tanulmányozva a vidék, különösen a Hétfalusi csángók életét, ami etnografiailag is értékes, utbaejtik az erdélyi kultur-élet középpontját, Kolozsvárt, valamint a történelmi múltját tekintve hazánk egyik legnevezetesebb, és ma már az Alföldnek egyik legjelentékenyebb városát, Nagyváradot is. Az indulás Egerből junius 22-ikén, szombaton este 6 ó. 39 perckor történik Szolnokon, Aradon, Tövisen át Brassóba. Aradtól kezdve a Maros völgyén haladva a táj festői szépsége mellett Sólymos (Mária-Radna) majd Déva lovagvárak kötik le a figyelmet, innen Piskiig a Retyezát és Érczhegység fenséges panorámája gyönyörködtet, majd az alkenyéri állomásnál a történelmien emlékezetes kenyérmezőre nyílik kilátás. Nem kevésbbé élvezetes lesz az ut látnivalókban Tövistől Brassóig; igy Kőhalomnak festői sziklavára, a mögötte látható fogarasi havasok, a szeszélyesen kanyargó Olt völgyének havasai. Kijutva a Bar- caságra, egészen Brassóig a Bucses, Csukás elragadó szépségeit élvezhetik. Brassóba vasárnap, 23-án, este 7 óra 56 perckor érkeznek. Másnap a város nevetessé- geit tekintik meg; köztük a XIV. század végén épült csúcsíves fekete szász templomot, melynek műkincsekben rendkívül becses kincstára, keleti szőnyegei, régi egyházi ruhái, keresztelő kútja stb. hiresek; azután az 1420-ban épült városházát, a XVI. századból fennmaradt árucsarnokot a polgárszegi cifra, belül gazdagon díszített Szent-Miklós templomot (1512). Majd a Felső-Sétatéren át, honnan a régies színezetű városra elragadó kilátás nyílik, fölmennek a Czenk-tetőre a milleniumi emlékhez. Itt párját ritkító kép tárul a szemlélő elé. Szabad szemmel beláthatni Brassóvárme- gyének majdnem összes hegységeit, a havasi vizeket és magát a várost teljes pompájában. Még aznap este felé kirándulnak a brassóiak kedves nyaralójába, Noába. (Ind. 6 óra 5 perckor érk. 6 óra 32 perckor; vissza ind. 7 óra 38 perckor, érk. 8 óra 6 perckor). Kedden, 25-ikén, reggel 6 óra 47 perckor Hétfaluba utaznak és megnézik a csáúgók néprajzi szempontokból sok érdekes látnivalót nyújtó községei közül Hosszufalut (a népiskolával kapcsolatos fafaragászati ipariskola) Cser- nátfalut (1848-iki szabadságharcban elesett csángók emléke) és Türköst (a római sáncok). Visszaérkezés Brassóba délelőtt 10 óra 12 perckor, de még a délelőtt folyamán továbbutazás Predealra és onnan a kirándulók egyik részével a román királyi család nyaralójába, Sinajába. (Indulás 11 óra 5 perckor). Az ut a szebbnél szebb tájképeket nyújtó tömösi völgyön visz át, hol Alsó-Tömöst elhagyva, a magyar Thermopylét érintik, majd gyönyörű hegyszorosok közt merész kanyarulatokkal alagutakon át Predealra érnek. A sinajai kirándulók megtekintik a Bucsecs déli lejtőjén a gyönyörű Peles völgyben fekvő üdülőhelyét és a költő román királynénak, Carmen Sylvának, kedvenc lakóhelyét. Szerdán, 26-án hajnalban 5 óra 31 perckor Sepszi-Bükszádra indulnak a kirándulók (1765-ből való üveggyár) honnan gyalog a páratlan fekvésű Szt. Anna-tó, Torjai Büdös barlang, a regényes Bálványosvár megtekintése után Tusnádfürdőre érkeznek. A fürdőről hosz- szabb pihenő után délután 1 óra 55 perckor Kolozsvárra utaznak, hová másnap hajnalban 4 óra 20 perckor érkeznek meg. Itt délelőtt folyamán megtekintik a város nevezetességeit (Erdélyi Muzeum, Technológiai Iparmuzeum, Egyetemi Könyvtár, a XIV. századból való Szt. Mihály templom, Báthory ház, Mátyás király szülőháza, Nemzeti Szinház, Mátyás szobra stb. majd a Fellegvár) Kolozsvárról 12 órakor Nagyváradra mennek, hol a városban tett séta után éjjeli nyugalomra térnek, Pénteken (28-án) reggel 8 óra 41 perckor Szolnokon át haza, Egerbe utaznak, és a délután 6 órai vonattal érkeznek meg. A kirándulókat Baranyó Ernő és Takács Andor tanárok vezetik. Űrnap. A nyár fönséges ünnepe, az Űrnap, melyet a legméltóságosabb OitáriszeDtség szerzésének emlékére rendelt a kát. egyház, csütörtökön ment végbe nagy pompával és egyházi dísszel. A szentmisét és körmenetet, a hívők ezreitől környezve, zágoni Debreczeni János apátkanonok tartotta. A hagyományos szokás szerint, vasárnap a ciszterciek templomából indul a körmenet és a szentferencrendiek, az angol- kisasszonyok, a Líceum és Blazsejovszky Ferenc apát-kanonok lakásának kapujában felállított lomb-kápolnákhoz vonul. A koronázás évfordulója. Junius hó 8-án negyvenötödik évfordulója lesz annak, hogy ősz királyunkat, I. Ferenc Józsefet Magyarország apostoli királyává koronázták. A bíróság köréből. Az igazságügyminiszter Cservény István egri törvényszéki jegyzőt önálló működési körrel ruházta föl, Terhes Tivadar dr. gyöngyösi kir. járásbirósági jegyzőt pedig a gyöngyösi járásbíróság mellett alkalmazott ügyészségi megbízottnak állandó helyettesévé nevezte ki. Szmrecsányi Lajos köszönőlevele. Közöltük legutóbb annak az üdvözlő iratnak szövegét, melyet a Hevesmegyei és Egervidéki jót. Nőegylet közgyűlése intézett Szmrecsányi Lajoshoz koadjutorrá és cyrrói érsekké történt kinevezése alkalmából. Ez üdvözlést május 27-diki kelettel, Mednyánszky Sándornéhoz, mint az egyesület alelnökéhez intézett levelében'köszönte meg a főpásztor, ki a többek között így ír: „. . A hála és öröm forrása nem az a meg nem érdemelt elismerés, melyet a túláradó jóság a múltra nézve nyilvánítani kegyes; hanem egyedül az, amit a megtisztelő figyelemből a múltra nézve merítek, midőn a sok sebből vérző társadalom bajait megérteni tudó s azokon segíteni mindig kész melegszívű Őrangyalok karát, a jótékony Nőegylet lelkes hölgyeit, feladataim körében munkatársakul bírhatni reményiem, kiknek részéről bizalomteljesen el kell várnom, hogy ha kineveztetésem alkalmából rokonszenvök nyilvánításával megtisztelni kegyesek, tényleges működésem idején sem vonják meg tőlem nagybecsű támogatásukat; ki viszont örömet fogok találni nemes céljaik előmozdításában . . .“ A főpásztor levele nagy örömet keltett az egyesület vezetőségének körében. Jegyzőválasztás. Jelenszky Ferencnek, Vá- mosgyörk község aranyérdemkeresztes jegyzőjének, utódjául Jelenszky Kálmánt, a nyugalomba vonult jegyző fiát, egyhangúlag választotta meg a községi képviselőtestület. * Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik felejthetetlen halottunk, — özv. Kobza Antalné szül. Balázsovics Anna, — halála alkalmából nagy és mély bánatunkat részvétükkel enyhíteni szívesek voltak, ez utón is hálás köszönetét mondunk. — A gyászoló család.
