Eger - hetente kétszer, 1912
1912-06-01 / 44. szám
1912. junius 1. EGER. (44. sz.) 3 tették a kegyelet koszorúját: Eger város közönsége nevében Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester, Gyöngyös város közönsége nevében Kemény János polgármester, az Egri Kaszinó nevében Erlach Sándor dr. igazgató stb. A lélekemelő ünnepséget, mely a legszebb tavaszi verőfényben folyt le (az eső ugyanis még reggel elállt), az Egri Dalkör zárta be a Szózat éneklésével. * Délben a kápolnai vendéglő udvarán fölállított sátor alatt társas-ebéd volt, mely alkalommal Szederkényi Nándor volt országgyűlési képviselő és nyug. főispán, Kolacskovszky Lajos joghallgató, az egri jogász ifjúság alelnöke, Török Kálmán főesperes, országgyűlési képviselő, Maczki Valér dr., az Egri Dalkör ügyvivő elnöke, Erlach Sándor dr. ügyvéd, az Egri Kaszinó igazgatója és mások szebbnél-szebb pohárköszöntőket mondottak, az Egri Dalkör pedig művészi dalokat énekelt. Az ebéd folyamán Erlach Sándor dr., mint az ünneprendező-bizottság elnöke, felolvasta az üdvözlő-táviratokat, közöttük Zichy János gróf, Károly Mihály gróf, Maczki Emil, Malatinszky György és ifj. Erdély Sándor országgyűlési képviselőknek, továbbá Kállay Zoltán dr. v. b. t. t., főispán telegrammjait, akik elfoglaltságuk miatt nem vehettek részt a kegyelet szépen sikerült ünnepén. A hét. Orbán napja szombaton volt és mivel hűvös esőt hozott, rettegtek a gazdák. Szerencsére, bármennyire lehűlt is a levegő két-három napra, nem csinált bajt, mert -|- 7—8 foknál lejebb nem szállott a hőmérő kéneső-oszlopa. A gazdák föllélekzettek, mert. most már remélik, hogy végre mégis csak eljön a — nyár. Egyébként, hogy milyen különös kedvezőtlen ennek az évnek időjárása, azt legjobban bizonyítja az uszoda. Május 8-án megnyitották volna, de — ami emberemlékezet óta meg nem történt — egész májusban uem használta a közönség. Egy-két vakmerő diák-gyermeken kívül alig fordult meg ott az idén valaki. Pedig már, Isten segítségével, júniusban volnánk. Párádon is alig van 16—18 fürdővendég, holott más években ilyenkor százan is voltak. * Bérkocsisok sztrájkja. Ha napilapot vesz az ember a kezébe, bizonyára olvas benne szti ájk- hirt. A tömegsztrájkok mellett megszüntetik a munkát például a pincérek, a cigányzenészek és legnagyobb részüket felkoncolták. Aulich azonban nem vonult be Kápolnára, hanem csapataival az erdőbe húzódott. Erre az osztrákok még két zászlóaljat küldöttek kápolnai hadállásuk megerősítésére, amellyel a vitéz 47-dik zászlóalj már nem tudott megbirkózni, mert közben az eddig is kétes szerepet játszó Zanini zászlóalj emberei tömegesen átpártoltak az ellenséghez. A balszárny parancsnoka Görgey Arthur, délben félegykor ért Guyon hadosztályával a csata színhelyére. Csak ekkor értesült arról, hogy a fővezér őt a jobbszárny megerősítésére küldötte, és mert nem volt a helyén, Klapka hadtestéből Pöltenberg és Dessewffy csapatai egész a kerecsendi magaslatokig húzódtak, ahol elkeseredett harcot vívtak Schlick egész haderejével és a Tárnán, Tófalunál átkelt Colloredo csapataival. Görgey azonnal Verpelétre vágtatott. Félháromra járt az idő. Szomorú kép tárult itt eléje. Dessewffy gyalogosai éppen ekkor kezdték meg a visszavonulást a túlnyomó erő elől és Pergen vértes aandára üldözőbe stb. stb. A sztrájk már valóságos önvédelmi eszköz lesz, amely fittyet hány a törvény paragrafusainak. Ha azt látja valamely — kisebb, vagy nagyobb — testület, hogy jogait megcsorbították, nem a törvényes fórumok előtt keres orvoslást, hanem sztrájkba lép és erőszakkal, „vis maior" utján, védi a maga képzelt, vagy valódi igazát. így tettek az egri bérkocsisok is kedden, amikor a délután 6 órai vonat érkezése előtt mind ott hagyták a vasúti állomást, de nem jelentek meg a város különböző pontjain levő bérkocsi állomásokon sem. Elhatározásuknak az az oka, hogy egy élelmes vállalkozó két vagy három automobilt szerzett és „büdös kocsival“ szállítja az utasokat a vasúttól személyenkint 60 fillérért. De persze úgy, hogy 3—4 utast szed föl. Mivel a bérkocsi ára 1 kor. 40 fillér egy személytől, de meg azonfelül újság is az autotaxi, az után kapkod a közönség. A bérkocsisok igy károsodtak; de helytelen dolog volt, hogy sztrájkba léptek, mert a hatóság még nem intézkedhetett az automobilokról. Szabályrendeletet annál kevésbbé alkothatott, mert hiszen az autotaxival csak kísérletezik a vállalkozója. Helyesebb dolog lett volna a törvényes ut, amely ebben az esetben nem is lett volna talán a — szokásos hosszúságú. A bérkocsis-sztrájk különben évek óta folyton fenyeget a — kápolnai ünnep előtti napokban. A kápolnai ünnep pedig csütörtökön volt. Természetes ennélfogva, hogy a bérkocsisok két nappal előbb léptek sztrájkba, mert a kápolnai ünnepet meg kell tartani és akkor különösen nagy szükség van a bérkocsikra. A bérkocsi-állomások mellett lakók egyébként örültek, hogy egy napig üres volt a „stand," mert — nem kellett hallgatniok a bérkocsisok trágár tréfáit. * A fehér színdarabok átka utolérte a „Papau c. francia vígjátékot is. Második előadásra alig volt közönsége, pedig megérdemelte volna a darab is, meg az előadás is. A finom szellem nem tudott közönséget vonzani. így azután persze hiába küzdünk a piros szinlapos darabok ellen, mert elvégre is a szinigazgatóság nem csupán közművelődési ténykedés, hanem jórészben üzlet is. Éppen ezért nem adathat az igazgatóság olyan darabot, amelynek nincs közönsége; nem adathat még akkor sem, ha a darab kitűnő és a legártatlanabb leány is megnézheti. Jórészt a közönségen múlik, hogy nem mindenben lehetünk megelégedve a műsorral. __________*_____________________ fogta őket. Az ut m»ntén egy félüteg honvéd- ágyú tüzérei kegyetlenül összevagdalva, vérző sebektől boritottan gubbasztottak az ágyús szekereken. A' vértesek fogták el őket. Görgey éppen intézkedni akart, midőn odalovagoltak a Sándor-huszárok és Pászthory Károly százados parancsára kivágták szegényeket a vasasok közül, türörgey ekkor átvette a vezényletet és a szóláti dombhátat védelmezve, vakmerő elszántsággal harcolt, hogy a csatának kedvező fordulatot adjon. Klapka a Schulz hadosztályával Egerszalók felől közeledett és Görgey a gránátosokért küldött, akik Preysz tüzérkapitány ágyúival gyors vágtatással nyomban meg is érkeztek. A nagy siet.tségben egyik ágyú felborult a domboldalon; az osztrák tüzérek ezt látva, minden ágyutüzet oda irányítottak. A magyar gránátosok hirtelen elvágták a hámistrángot, hogy legalább három lovat megmentsenek; a negyedik ló nyakát szegte: azt otthagyták. Görgey azonban észrevette ezt a kis epizódot és az irtózatos golyózáporban odalovagolva, kiadta a rendeletet: Fölemelik a földszinti páholyokat. Régi panaszt orvosolt a szinügyi bizottság, midőn elrendelte, hogy a földszinti páholyokat mintegy 15 cmrel fölemeljék. így legalább jól lehet látni e páholyokból, nem úgy, mint eddig. Nagyon helyes az az intézkedés is, hogy a padlózatot már most feljebb emelik, mig a mellvédet s az elválasztó rabitz-falakat majd a nyári szünidőben. Erre az intézkedésre is el lehet mondani, hogy: debuisset pridem. * Az autotaxi díjszabása, amily olcsó helyben, oly drága a vidékre. Helyben, magánháztól a vasutig, vagy vissza 3 személyig 2 kor. Érkező vonathoz magánháztól és vissza 3 kor., negyedóránkénti használat 2 korona. Vidékre 50 K-ig á 80 fill., 50—100 K á 75 fill., 100-on felül 70 fill. Egy óráig díjtalanul várakozik; második óra 2'50 K, minden további óra 3 K 50 fillér. Egy példa jobban megvilágítja a drágaságát. Párádra Egerből kerekszámban 40 Km az ut; oda és vissza80 Km. Ennek 60 korona a díja. Ha most már, mondjuk, 5 órát tölt ott, ezért kell fizetni 13 koronát. Ez összesen 73 korona; ha azonban például 8 óráig várakozik 83 K 50 fillér a díja. Ez bizony sok egy kissé! HÍREK. Eger, 1912. május 30-án. Tájékoztató. Junius 1. Gyermek-nap Egerben. „ 2. Szentháromság vasárnapja. „ 2. Az Egri Polgári Dalkör hangversenye. „ 2. Folklorisztikai előadás. „ 3. A közigazgatási bizottság ülése. „ 3. Hónapos állatvásár, Egerben. „ 3. írásbeli képesítő vizsgálatok az érs. tanító-képzőben. „ 3—4. Gyakorlati és szóbeli osztály-képesítő a rk. tanítónőképzőben. „ 3. A hatvani főszolgabíró tárgyalási napja Ecséden. „ 3—4. Országos vásár Hatvanban. „ 5. Katonai utóállítás Egerben. „ 6. Az Egri Dalkör nyári mulatsága. „ 6. Űrnap. „ 8. Eger város közgyűlése. „ 9. Országos vásár Füzesabonyban. „ 10. Hevesvármegye közgyűlése. „ 10. Befejező Írásbeli képesítő-vizsgálat a rk. tanítónőképzőben. „ 12. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Adácson. „ 12. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Tiszanánán. „ 13, 14. Osztályképesítő az érs. tanító-képzőben. „ 14. Országos vásár Makiáron. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Verpeléten. „ 15. A hevesi főszolgabíró tárgyalási napja Erdőtelken. „ 15, Gyakorlati tanítás az érs. tanító-képzőben. „ 15, 17, 18. Szóbeli érettségi a főreáliskolában. — Az ágyúnak nem szabad itt maradnia!.. Pászthory huszár-századosnak kellett kezességet vállalnia az ágyú elviteléért és csak igy lehetett rábírni Görgeyt, hogy távozzék a szörnyű ágyútüzből. Az ágyút meg is mentették a Sándor-huszárok. Hanem ekkor a kápolnai csata is véget ért. Délután 3 órakor ugyanis Dembinski elrendelte az általános visszavonulást és a magyar hadak, a mindkét részről késő estig tartó heves ágyu-csata födözete alatt elvonultak Ke- recsend, Makiár és Füzesabony irányában. Windisch-Grätz nem merte üldözni a ma- gyarokat és mégis azt jelentette Olmützbe, hogy: „ A lázadócsordákat szétverte; legnagyobb részét megsemmisítette és csak a maradék menekült a Tiszán keresztül“. . . Ez a jelentés (és nem a véres, győzelem nélkül való kápolnai csata) volt az okozója a március 4-én Olmützben kiadott kényszer-alkotmánynak, amelyet a debreczeni detronizá- lás, majd a muszka-betörés követett...
