Eger - hetente kétszer, 1912
1912-05-29 / 43. szám
4 EGER. (43. sz.) 1912. május 29. Egy derék honvódtisztröl. A Kassán megjelenő „Felvidéki Újság“ pünkösdvasárnapi számából olvassuk ezt a bennünket, egrieket közelebbről érdeklő hirt: A III. honvédkerület önkéntes iskolája tegnap, pénteken, véget ért. Az önkéntesek ma szétoszlanak és bevonulnak a századhoz gyakorlati szolgálatra. Az iskola befejeztével az önkéntesek meghatottan vettek búcsút oktató tisztjüktől: Pillér I.'tván honvédhadnagytól, aki Egerből vezényeltetett az önkéntes iskolába. Hogy önkéntesei mennyire ragaszkodtak hozzá, legjobban mutatja az, hogy pénteken este az „Európádban tartott bucsu- vacsorán egy remekmívű ezüst cigerettatárcá- val lepték meg, amelyen ez a felírás volt: „Őszinte szeretetünk és hálánk jeléül.“ Ezenfelül egy fényképalbumot is adtak át szeretett hadnagyuknak emlékül, aki jó katonává tudta őket kiképezni szép szóval, szeretettel, de a mellett mindig katonai szigorral. Szívesen Írjuk meg ezt a hirt, mely azt mutatja, hogy a modern katonai szolgálat csakis jó hatással van ifjainkra, mert nem idegeníti el őket attól a katonai szolgálattól, amely legtöbbjére olyan jó nevelőhatással van. Legyen is a katonaságnak minél több Pillér Istvánja! Érdekes nyári mulatság. Koszorús Dalkörünk tervezi ezt. A mulatság eltérő lenne a megszokott, már-már lejárt, sablonos mulatságoktól. A szokásos zenekarok és egyéb részleteken kivül ugyanis újabb mulattató részletek is lesznek. Ilyen lesz például a szépségverseny, melyen a legszebb parasztleányok és menyecskék dijakat kapnak; táncosverseny, melyen a legjobb férfi- és nő táncosok kapnak dijat. Lesz továbbá virágvásár, melyen egri urhölgyek árusítják a virágokat. Gondoskodva lesz azonban arról, nehogy a közönség a legcsekélyebb zsarolásnak is legyen kitéve. Inkább „jux“ számába megy a dolog. Lesz nagy hangverseny is, melyen a Dalkör katonazene kísérettel ad elő néhány nagyszabású kart. Különben a legközelebb megjelenendő plakátok kimerítő tudósítást adnak a mulatságról. Mi csak előre akarjuk fölhívni a közönség figyelmét, mert nem kisebb dologról van szó, mint arról, vájjon e/mehet-e majd a Dalkör Budapestre, hogy versenyezzen a Király-díjért? így városunk dicsőségének és jó hírnevének gyarapításáról van szó. Reméljük, hogy művelt közönségünkben nem fog csalódni a rendezőség. A mulatság junius 6-án, illetve kedvezőtlen idő esetén a rá következő vasárnap (9 ének) délutánján lesz. A főgimn. Vitkovics-Önkópzőköre folyó hó 25-én tartotta évzáró gyűlését, melynek során Madarász Flóris dr. tanár-elnök a kitartó munkaszeretetre buzdította a kör tagjait megnyitó beszédében. Azután Pókainét (Illyés Bálint) szavalta Grimm Miklós VII. o. t., a komoly szavalati verseny nyertese (I drb. arany); majd a Szvorényi-érdemeit méltató pályadíjat nyert műből mondott el részletet, a mű szerzője Szöllössy Alfréd VIII. o. t. Arany János A bajusz c. költeményét Pogonyi Antal VI. o. t., a vig szavalati verseny győztese (1 drb. arany) szavalta el. A titkári jelentés meghallgatása után végül a jutalmak kiosztása következett. — Munkásságuk alapján jutalmat nyertek, és pedig 7—7 drb. 10 koronás aranyat: Vukics Árkád és Alpáry Imre VIII. o. t. magyar irodalmi tárgyú dolgozatával; Anczenberger Lukács VIII. o. t. természettudományi dolgozatával, és egy drb. 10 koronás aranyat magyar irodalmi tárgyú dolgozatával; Szabados Kelemen VII. o. t. szép műfordításával; Lázár János VIII. o. t. „Irodalmunk kapcsolata az egyetemes és nemzeti művelődéssel“ c. dolgozatával; éllek Jenő VI. o. t. sikerült elbeszélésével; Melcher László VIII. o. t. legkiválóbb írásbeli és szóbeli bírálataival; ‘ Szalay Károly VIII. o. t. a jegyzőkönyvek sok gonddal járó szorgalmas készítéséért; Grimm Miklós VII. o. t. a legsikerültebb komoly szavalattal és Pogonyi Antal VI. o. t. a legsikerültebb víg szavalattal. — B. e. Szvorényi József volt tanítványainak alapítványából 4 drb. 10 koronás aranyat nyert Szöllössy Alfréd, „Emlékbeszéd Szvorényi Józsefről“ c. pályamunkájával; 3 drb. körmöci aranyjutalomban részesült Do- minák János VI. o .t. Schiller „Die Bürgschaft“ c. költeményének sikerült lefordításáért; végül az Emke adományából 10—10 korona jutalomban részesültek: Mendik Arisztid és Szöllössy Alfréd VIII. o. tanulók a nemzetiségi kérdéssel foglalkozó pályatételek legsikerültebb kidolgozásával. Rövid hírek. Az automobil-verseny. A Magyar Automobil Klub által junius 5—9-én rendezendő országos „kiskocsiverseny“ vezetősége már véglegesen megalakult és megállapították, hogy a versenyező menetben 40—50 kocsi vesz részt. A versenyező kocsikat — melyek tudvalévőén az első napon Hatvan—Gyöngyös—Párád— Egerbakta—Eger—Füzesabony útvonalon Hevesvármegyén át robognak, — a sportbizottság 12 tagja kiséri és három kivatalos sajtókocsi a fővárosi nagy lapok képviselőivel. — Állat-díjazások. A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület junius hó 2-án Felsőtárkány községben, junius 9-én pedig Tiszaörsön tenyész-szarvas- marlia díjazást rendez, melyre a nyugati és hazai tájfajta tenyész-állatok felhajthatok. A díjazás mindkét helyen délelőtt 10 órakor kezdődik. Apró krónikák. Lakás-fosztogatók. Gyöngyösön ismeretlen tettesek betörtek Dvorszky György lakására és mig a gazda és házinépe távol volt, a lakást kifosztották. — A vonat kerekei alatt. A vámosgyörki vasúti állomáson végzetes szerencsétlenség történt. Egyik éjjeli vonatról leesett egy Varga András nevű adácsi legény, akit a vonat kerekei elgázoltak. A boldogtalan legényt halálos sérüléseivel Budapestre szállították. Színház. „A böregér.“ Pénteken este telt háza volt ennek a Strauss-félerégi jó operettnek. Ez élénk bizonysága annak, hogy ezek a darabok nem olyan tiszavirág-életüek, mint a mai operett- termékeknek kilenc-tized része. Sajnos, az operett-személyzet túlságos nagy elfoglaltsága miatt az előadás nem volt olyan színvonalú, aminőt Palágyinál megszoktunk; a zenekar is sokat botlott és úgy ezen, mint az énekkaron meglátszott az alapos próba hiánya. Mindamellett sokat kacagott a közönség a darab egészséges komikumán, melyet sok jóakarattal iparkodtak érvényre juttatni a szereplők: Ernyei— Rosalinda, Batizfalvy—Adél, Szalma—Eisenstein, Bá- iori—Frosch, Rátkal—Frank stb. Hamlet dán királyfi tragédiája, pedig olyan jól ismeri mindenki, úgyszólván telt házat vonzott szombat este. Hiába, Shakespere ereje nem múlt és — hozzátehetjük — Palágyi általában véve nagy gondot fordít a Shakespere-darabok előadására, ami föltétlenül nagy érdem. A szereplőknek sohasem kell a szavakat keresniük a brítt óriás gondolatokkal terhes mondásainak kifejezésére, a szerepet jól tudják s a körülményekhez képest a kiállításban is törekszenek a lehető legjobbra. A rendezésnél nem követték az újabban divatos (hat képes) összevonást, hanem jobbára alkalmazkodtak az Arany fordításában érvényesülő beosztáshoz, amelyen ugyan itt-ott lehetett volna segíteni. Mint bán- tóbb apró hibát az Ofelia temetésének jelenetét említjük meg, amidőn a papnak karrikaturáját adta Bombái. Albában és vörös stólával jelenik meg, balkézzel veti a keresztet és pár szónyi szerepét akadozva, zsidós dialektussal motyogja el. Igazán kár az ilyen értékes előadásnak színvonalát leszállítani az efféle alakításokkal, amelyek nem első ízben mutatkoznak a rendezők részéről. Az előadás elsőrangú volt, ami főkép az Oláh Ferenc érdeme. Teljes alapossággal és nagy megértéssel dolgozta ki a dán királyfi szerepét és Hamlet-problémájának felfogásában teljes egységet mutatott. A kételkedő, a fölháborodó, a tépelődő, a tettektől iszonyodó, az elkeseredett, a bosszúállásra be nem rendezkedett, de végül mégis csak elszánt Hamlet lelkiváltozásait oly művészi tapintattal érzéki- tette, hogy minden felvonás titán kétszer-há- romszor hívták a lámpák elé. Egész megjelenése, játéka, mozgása — mind Hamlet volt, ki a többi szereplőt is magával ragadta volna, ha ugyan legnagyobbrészt magukban véve is nem tudtak volna fölemelkedni a Shakespere színvonalára. Sinkó Giziben sok kedvesség, nagy ambíció és tehetség van, de mintha nem lett volna elég erő az Ofeliájában; Dózsa Claudiu- sával itt-ott nem értünk egyet; Niczkyné a Gertrud szerepében fejtett ki elég drámai erőt. Doktor és Bátori sírásói nem úgy hatottsk, ahogyan, felfogásunk szerint, hatniok kellene. Ezek azonban csekélyebb jelentőségű dolgok, amelyek keveset vontak le az estnek szokatlan nagy sikeréből és Oláh Ferencnek nagy fáradsággal kivívott dicsőségéből. Üdvöske. Vasárnap este ismét régi emlékeket elevenített fel a direkció. Az Olivette lakodalmának és 34 más operettnek szerzőjétől mutatta be az Üdvöské-f, mely harminc évvel ezelőtt volt kasszadarab. A kedves zenéjü operettre zsúfolt ház jött össze, aminek nagyon örülünk, mert ez csak uövelheti az igazgatóságban a régi, értékes darabok reprizei iránt a hajlandóságot. Örömünk persze akkor lenne teljes, ha a zenekar több időt fordíthatna a próbákra, mert bizony vasárnap este is sok volt a kifogásolni való. Ez persze meglátszott néha az énekeseken is. Ernyei Bettinája sokat nyert eleven játéka, szép éneke által, B. Mikes Margit mereven, hidegen játszik és egyébként szép hangját sehogy sem tudta értékesíteni. Egyáltalán nem volt hatásos Fiametta, legfeljebb megjelenésében. Szalma Sándor sikerült Pippója mellett meg kell említenünk Rátkait (Lorán) és Bátorit (Rokkó), kik karrikatura- szerepeikkel állandó derültségben tartották a közönséget. Vasárnap délután a Lengyel menyecske, hétfőn a Kis szökevény ment, este pedig a Leányvásár negyedszer; mind zsúfolt ház előtt. Műsor: Szerdán . . . Élőhalott. Színmű. Csütörtökön . . Bob herceg. Operett. Pénteken . . . Princz. Szerelmi komédia. Szombaton . . A kis gróf. Operett. Vasárnap (bérletszünetben) Rablólovag. Színmű. Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki líceumi nyomda irdetések m jutányos áron im felvétetnek a w kiadóhivatalban. Eger, 1912. Az érseki líceum könyvnyomdája.
