Eger - hetente kétszer, 1912

1912-01-17 / 5. szám

1912. január 17.

EGER. (5. sz)

3

Mit szóljunk a bemutatott képekről? Egy részük ismeretlen művészek karrikaturaszerü rajzai után készült, minden archaeológiai és helyrajzi ismeret nélkül. Legsikerültebbek voltak a Leinweber Róbert müncheni festő reprodukciói, amelyeket ez a művész a berlini Paletta-társaság utján képes levelezőlapokon hozott forgalomba s pár fillérért minden könyvesboltban kaphatók. Laubadiére hatalmas vászna, amely a párisi Salon 1909-ki tárlatán oly nagy feltűnést keltett, keresztény és nem zsidó vértanúk kivégeztetését mutatja be. A szerző ezt egész önkényesen illesztette be a zsidók történetébe.

A mozgóképek igazán színesek és elevenek voltak, de ez nem a szerző érdeme. S igazán nem tudjuk megérteni, hogyan került Szemirámisz mesebeli assziriai királynő sorsa a zsidónép históriájába? Athália királynő mozgalmas filmje is a mozgókép-ipar remeke ugyan, de csak hajánál fogva rántották bele a „régészeti tanulmány“ keretébe.

Hogy az ékíratokban „tömérdek magyar szó található“; hogy a nagy Michelngelo Mózesének eredetije a bécsi Belvedereben van; hogy a zsidóság és magyarság valamikor a Kauká- zus-vidékén kereszteződött; hogy Jozsue Jerikó ostrománál megállította a napot az égen; hogy Spalding (a forráskutató porosz őrnagy) és Tü- köryné a csodatevő Mózes-sel állanak egy nívón ; hogy Kolumbus a spanyolországi zsidóüldözésnek lehet hálás Amerika fölfedezéséért; hogy Neró cirkuszában zsidó vértanuk ezrei ontották vérüket; hogy Jób története Babylonban játszik stb. stb: — ezt a nagy közönségnek mind Király Pál tanulmányából kellett először meghallania. Az meg egyenesen bántóan nevetséges volt, ahogyan elbánt a szerző a középkori és újkori zsidóság történetével.

Ismertetésünket azzal zárjuk, hogy a katonazenekar dicséretreméltó munkát végzett — s ez ismét nem a szerző érdeme; a zsidóság négyezer esztendős története pedig érdemesebb feldolgozást érdemelt volna.

Kovács Pius dr.

HÍREK.

Eger, 1912. január 16-án.

Tájékoztató.

Január 17—18. Behatások a jogakadémián.

„ 19. Országos vásár Makiáron.

„ 20. Eger város közgyűlése.

„ 20. Katonai utóállítás Hatvanban.

„ 21—22. Országos vásár Hevesen.

„ 21. Ismeretterj. előadás a föreáliskolában.

„ 23. Előadások kezdete a jogakadémián.

„ 27. Ménvizsgálat Tiszafüreden.

„ 28—29. Országos vásár Gyöngyösön.

„ 29. Ménvizsgálat Gyöngyösön és Hatvanban.

„ 30. Ménvizsgálat Hevesen.

„ 31. Mén vizsgálat Egerben és Pétervásárán.

Február 1. Az Úri Banda hangversenye.

„ 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe.

„ 3. A Gyermekszanatórium díszhangversenye.

„ 4. A Kér. Iparoskor Polgári-bálja.

„ 4. Országos vásár Poroszlón.

„ 5. Hónapos állatvásár Egerben.

„ 5. Katonai utóállítás Egerben.

„ 5—6. Országos vásár Hatvanban.

„ 6. Katonai felülvizsgálat Egerben.

„ 12. A közigazgatási bizottság ülése.

„ 17. Tüzoltó-bál.

„ 18. Országos vásár Tiszanánán.

„ 20. Katönai utóállítás Hatvanban.

„ 21. Hamvazó-szerda.

A Kér. Iparoskor közgyűlése.

— Huszonöt év határán. —

A Kér. Iparoskor vasárnap délután tartotta meg XXVI. évi rendes közgyűlését, amikor a nagy számmal megjelent tagok csaknem szinül- tig megtöltötték a Kör nagytermét. Károly János, a Kör tevékeny elnöke, hatásos megnyitó beszédet mondott, melyben visszapillantott a

Kör 25 éves múltjára s tényekkel bizonyította be, hogy az eltelt negyedszázadra büszkeséggel tekinthet vissza az Iparoskor, mert a 25 évvel ezelőtt kijelölt célt: az iparos polgárság szellemi és anyagi érdekeinek előmozdítását, mindenkor lelkes buzgalommal törekedett valóra váltani. És elmondhatjuk immár, hogy nem eredménytelenül.

A lelkes éljenzéssel fogadott megnyitó beszéd után a múlt évi zárószámadást és a jövő évi költségelőirányzatót tárgyalta és fogadta el a közgyűlés. A zárószámadás tárgyalásánál kellemes hatást keltett a közgyűlés előtt az a körülmény, hogy Zichy János gróf, vall.- és közokt. miniszter és Eger város országgyűlési képviselője 300 kor. államsegélyt engedélyezett a Kör részére, tekintettel a Kér. Iparoskor kulturális tevékenységére, melyet ismeretterjesztő előadásaival és a Polg. Dalkör utján kifejt.

Azután Gáspár István, a Kör titkára, terjesztette be évi jelentését a választmány múlt évi működéséről. Majd az alapszabályok 16. §- áoak megfelelően a választmány kiegészítésére került a sor. Uj választmányi tagok lettek: Kozsik Endre, Luspay Kálmán, Morandy Béla, Szilágyi József és Koripszky Sándor; póttagok: Fügedy József, Petrik József, Wilhelm Lőrinc, Saáry Ráfael és Bajnok Jakab.

Az indítványok során az elnök terjesztette elő a választmány javaslatát arra nézve, hogy a Kör ünnepelje meg fennállásának 25 éves évfordulóját. Kimondotta a közgyűlés, hogy az évfordulót f. év május hó 27-én, pünkösd hétfőjén, akként ünnepli meg, hogy délelőtt ünne- pies hálaadó istenitiszteleten vesz részt, amelyen a Polgári Dalkör fog énekelni, utána díszközgyűlés lesz, délután pedig nagy népmulatság az Érsekkertben.

Majd Eichbrunn József, a Kör alelnöke, emlékezett meg szép beszédben Markasoly Vilmos érdemeiről aki már fennállása, vagyis 25 év óta kezelte a Kör pénztárát lelkiismeretes pontossággal és a Kör iránt való lelkes szeretettel. Indítványára kimondotta a közgyűlés, hogy Markasoly Vilmos arcképét közadakozásból megfesteti a Kör számára s e célra a jelenlevők rögtön összeadtak 100 koronát.

Azután a Kör elnöke indítványozta, hogy tekintettel arra, hogy a Kör 1887—1995, tehát 18 éves történetét már megírták (lapunk szerkesztője írta meg) s miután a kellő számú példányok még meg is vannak, irattassék meg az utolsó 7 év története is és a Kör minden tagjának díjtalanul küldessék meg. Az indítványt a közgyűlés elfogadja s az utolsó 7 év történetének a megírására szintén Breznay Imrét, a Kör dísztagját kéri fel.

A közgyűlés az elnök éltetésével végződött.

Kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az Orsz. Közokt. Tanács újabb, 1911. évi október 1-től 1916. évi szeptember 30-ig terjedő öt évi időszakának tartamára, Kassuba Domokos c. főigazgatót, az egri cisztercitarendi főgimnázium igazgatóját, a tanács tagjává nevezte ki. — Ezzel kapcsolatban jelentjük, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter Papp Vilmos, Czapek József, Laskody István és Szabó Margit sarudi róm. kát. tanítókat a Sarudon szervezett állami elemi iskolához rendes tanítókká nevezte ki.

Iparhatósági megbízottak. Eger város tanácsa az iparhatósági megbízottaknak 1912. évre történt kijelölését a következőkben vette tudomásul: elnök: Benvenuthy Béla. Az iparlajstromok ellenőrzésére: ifj. Oláh János, Lukács Ferenc, Bi^^^dor, Berényi János, Vieszt János; AÍtoűhelyékS látogatására: Bár- [=o !T! I

dós Árpád, Bobkó Emil, Szabó Ferenc, Blaskó Márton, Lengyel Géza; az iskolák látogatására : Benvenuthy Béla, Rapcsák Sándor, Klein Jenő, Molnár Ferenc és Erős József jelöltettek ki, mig a gyárak vizsgálatára Kerekes Istvánt, Szakácsi Miklóst, Groszman Jenőt, Rónay Hajnalt és ifj. Antalfi Pált rendelték ki.

A gyöngyösiek kegyelete. Kemény János gyöngyösi polgármester fia, Ödön, volt m. kir. csendőrhadnagy, messze idegenben, Kolozsvárott, halt meg és ott is temették el. Gyöngyös város képviselőtestülete és társadalma — hogy polgármestere iránt való ragaszkodását kifejezze,— most exhumáltatja a Kemény Ödön földi maradványait s hazahozatja Gyöngyösre, hol e hónap 20-án helyezik el végleges örök nyugalomra a város által adományozott dísz-sírhelyben, egyúttal pedig síremléket is állít neki. A gyöngyösieknek eme kegyeletes ténye útmutatás lehet sok városnak, ahol az érdemeket igen gyakran nézik kétszer-homoru lencsén, a becsülést alig adják meg a legkiválóbbaknak is, nemhogy az apa érdemeit a fiában jutalmaznák.

Előadás Széchenyi István grófról. A főreáliskola érdemes tanári kara farsangi ismeret- terjesztő előadásainak sorozatát érdekes tárgy- gyal nyitotta meg vasárnap Klauber Frigyes tanár, ki Széchenyi István grófról, a legnagyobb magyarról értekezett. Az újabban folyton erősödő Széchenyi-kultusz egész könyvtárt teremtett már a legnagyobb magyarról s igy a nagyszámban összegyűlt közönség nem várhatott újat, legföljebb újszerű csoportosítást és megvilágítást. És ebből a szempontból sikeresen oldotta meg az előadó (könnyűnek látszó, de valójában igen nehéz) feladatát. Széchenyi korának találó rajzát adta keret gyanánt és ebbe illesztette be a nagy férfiú élettörténetét, sikerült vonásokkal ecsetelvén a hatásokat, amelyeket Széchenyire gyakorolt a kor s amelyekkel viszont Széchenyi volt korára. A Hitel, Világ és Stádium ismertetése és e könyvek eredménye (Beöthy Zsolt, Gyulay Pál, különösen pedig Beöthy Ákos nyomán)] mindvégig lekötötte a hallgatóság figyelmét. Szerencsés gondolat volt beszőni az előadásba a Seilern Crescentia emlékezetét s a nagy kortársaknak (Kossuth, Wesselényi stb.) viszonyát Széchenyihez. Az előadás végső része találó lélekrajzot adott Széchenyiről és rámutatott azokra a lelki kiválóságokra, amelyek Széchenyit minden idők nagy emberei között is a legelsők közé emelik, amelyek vezéri szerepre predesztinálták és a modern Magyarország megteremtőjévé tették ót. A lendületesen befejezett, érdekes és szép felolvasást lelkesedve tapsolta meg a közönség.

A Katolikus Legényegylet farsangi mulatsága vasárnap este volt saját helyiségeiben. A sikerült, kedélyes táncmulatság előtt érdekes műsorban gyönyörködött a közönség. Több számmal szerepelt az egyesületi dalárda, volt azután több szavalat, magán-ének, két dialog stb.

Községi választások. A megejtett községi választások alkalmából uj községi bírók lettek a hevesi járáshoz tartozó községekre nézve: Atány, Kruspor József; Boconád, Csordás István; Erdőtelek, Batki József; Erk, Gulyás István; Heves, Nagy András; Hevesvezekény, Ragó László; Kisköre, Oláh János; Kömlő, Kis Sámuel; Pély, Varró Joachim; Tarnabod, Koszka Pál; Tárnáméra, Suri Ferenc; Tarna- örs, Sánta József; Tarnaszentmiklós, Gulyás József; Tarnazsadány, Nagy János és Zaránk Juhász János.

A menyasszonyok és özvegyek alapítványa.

Köztudomás szerint a néh. Lancelotti Ede által tett jótékony célú alapítvány kamataiban