Eger - hetente kétszer, 1912
1912-05-22 / 41. szám
2 EGER. (41. sz.) 1912. május 22. módosításával közönségünk javára és érdekében tenni akarunk. Nem térnénk vissza erre a tárgyra, vagy legalább most még nem, ha egy másik módosításról, a korcsmák, sörházak és pálinkamérésekröl 1896-ban alkotott szabályrendeletnek módosításáról is szó nem esnék. De hát ezt nem illesztették belé a fogadók, vendéglők, kávéházak és kávémérések szabályrendeletébe; külön dolgozták ki, és így nekünk is külön kell foglalkoznunk vele. Kell ? Igen! Mert, elismerjük: ebben a szabályrendelet-tervezetben is igen sok a jó szándék, a közönség kizsákmányolásának meggát- lására, a titkos prostitúció megakadályozására és a hazárd játékok lehetetlenné tételére irányuló törekvés, hanem hát belékerült ide is az a bizonyos záródra kitolására vonatkozó paragrafus, aminek sem itt, sem ott nem lenne helye. E paragrafusnak azonban itt nem 9, hanem 7. §. a numerusa. Ide iktatjuk: 7. §. Korcsmák és sörházak reggeli 5 órától éjjeli 1 óráig tarthatók nyitva és azokban a zenélés éjjeli 12 óráig szabad. Éjjeli 1 órától reggeli 5 óráig az üzleti helyiségekben vendégeket megtűrni, azokat kiszolgálni, vagy vendégeknek ott időzni, még zárt ajtók mellett sem szabad. Ezen időn túl az üzlet nyitvatarthatá- sára és azenélhetésre külön hatósági engedély szükséges. Hatósági engedély hivatalos órák alatt a rendőrkapitánynál, hivatalos órákon túl este 9 óráig a városházában lakó rendőr- tisztviselőnél, este 9 órán túl a zenélési idő, illetően a záróra idejéig azon rendőrőrszoba őrparancsnokánál, amelynek területéhez az üzlet tartozik, — vagy pedig bármely, ugyanabban a kerületben szolgálatot teljesítő rendőrnél nyerhető ki. Minden közszolgálatban álló rendőr tartozik az engedélyt megadó és a díj lefizetését nyugtázó szelvényt a kérelmezőnek átadni. Ha azonban abban a korcsmahelyiségben, vagy sorházban, amelyre nézve a zenélési idő, vagy a záróra meghosszabbítása kéretik, a kérelem idejét megelőző 12 órán belül súlyosabb kihágás, vétség, vagy bűntett követtetett el, az engedély nem adható ki. Minden egyes engedély után a kérelmező a város házi pénztára javára 5 korona engedélyezési díjat tartozik fizetni. ügy a város közházában lakó rendőrtisztviselő, valamint minden egyes, esti 9 órától éjjeli 1 óráig szolgálatban álló rendőr és minden őrszoba parancsnoka az engedélyezést mikor egyszer, elég bolondul, önhöz fordultam azért az ötven aranyért, melyre hirtelenében szükségem volt. Vallja meg őszintén, ön kalandornőnek tart azóta . . . — Heléne, Heléne! szólt a férfi. Nem szép öntől, hogy engem ily rossznak tart. Az asszony csábító mosollyal hajolt feléje. — Igaza van! Magam sem hittem ezt egy percig sem; bár elmaradása feljogosított volna. A férfi hosszan nézte a szép nőt és lelkében mindjobban megérlelődött a bizonyosság, hogy szive mélyéből szereti ezt az asszonyt és hogy nélküle nem tudna élni. — Heléne, szólt, nézze én szeretem önt. Én tudnám egy egyszerű módját annak, hogyan rendezzük ezt az üzleti ügyet . . . Legyen a feleségem. A szobában az alkony szürkülete derengett. — A felesége? szólt halkan az asszony. Szegény barátom, ön tudja, hogy én hogyan gondolkozom effelől. Azután, hogy őszinte legyek, semmi kedvem férjhezmenni! — Heléne, ne hagyjon szenvedni! — kö- nyörgött Róbert. Ám az asszony hajthatatlan maradt, és a férfi halálos szomorúsággal emelkedett föl. feltüntető és a díj lefizetését tanúsító szelvénykönyvvel látandó el, melynek egyik példánya a füzetben marad és a kérelmező által aláírandó, másik példánya pedig a díj lefizetése ellenében, a kiadó névaláírásával ellátva, a kérelmezőnek átadandó. Az engedélyt kiadó az engedély kiadását követő napon a lefizetett díj átadása mellett, a rendőrkapitánynak írásbeli jelentést tartozik tenni. Rendőrkapitány a kiadott eugedélyekről nyilvántartást vezet, a befolyó díjakat ha- vonkint a v. tanácsnak beterjeszti. Amint látjuk, ez a paragrafus csaknem szó- szerint megegyezik ikertestvérével, a múlt alkalommal idézett 9. §-sal; csak éppen a külön engedély díja más: ott 10, itt 5 korona. (Ez is érdekes jelenség!) Szerencsére a legveszedelmesebb bűnbarlangok, a pálinkamérések záróórájára nézve külön szakasz rendelkezik. És pedig a 14. §., melynek szövege a következő: 14. §. Pálinkamérések esti 9 órakor bezárandók és április hó 1-től szeptember hó 30 napjáig reggel 4 óra előtt, október hó 1-ső napjától március hó 31-ig reggel 6 óra előtt nem nyithatók ki. Ezen rendelkezésektől esetenként sem engedélyezhető eltérés. Hanem hát, mit ér ez a csekélyke kivétel, mikor a fogadókban, vendéglőkben, kávéházakban és kávémérésekbeu 10—10 koronáért, korcsmákban és sorházakban pedig 5—5 koronáért, hatósági engedéllyel, a záróórán túl, akár reggelig mulathat bárki, akinek erre kedve és pénze van. Másütt arra törekszenek a hatóságok, hogy a népet visszatartsák a korcsmázástól, és főleg vasár- és ünnepnapokon a korcsmák zárvatartá- sát sürgetik, nehogy a nép az egész heti keresményét eligya. Nálunk — úgy látszik — fordítva áll a dolog. Eger város a mulatozási idő és alkalom megtoldásával kecsegteti a könnyelműeket, és pénzért akarja árulni a szabadalmat a züllésre, romlásra és pusztulásra!... Erre bizonyára nem gondolt a szabályrendelet-tervezetek módosításának szövegezője. Hát gondoljanak rá azok, akik a város önkormányzati jogát gyakorolják és akiknek megbízatásukból folyó kötelessége a nép javát előmozdítani: gondoljanak rá a város képviselői. Van a korcsmák, sörházak és pálinkamérések szabályrendeletének egy paragrafusa, a 9. §. (Ez is 9. §.; jó omen!) mely azt mondja: — Tehát Isten önnel, Heléne! És az asszony egyetlen szóval, egyetlen tekintettel sem tartotta vissza. ♦ Az utcán Robert Darquilliéres belevetette magát egy bérkocsiba és keresztül-kasul vitette magát az utcákon... Mit volt mit tennie, hol találjon vigasztalást mély fájdalmára? Végre elhatározta, hogy nagy utazást tesz, hogy elfeledje Helénet. Hazahajtatott, hogy azonnal csomagoltasson. Mikor belépett a szobájába, várakozva ott találta Helénet egy karosszékben. — Hogyan? ön itt? — kérdezte örvendő meglepetéssel. Heléne felemelkedett és egy csomó kék bankjegyet tartott eléje. — Kedves barátom, én önt távozni engedtem egyetlen búcsúszó nélkül. . . Ez igazán nem volt szép tőlem... De jóvá akarom tenni... Eszembe jutott az ötven arany, amely boldogtalanságunk oka volt. . . — Nos? — Nos, amint ön látja! Visszahoztam önnek! „A záróórák járvány, vagy közveszély idején a rendőrhatóság által megszorithatók.“ . . . Kezdjék mindjárt ezzel a megszorítással a dolgot; mert bizony, bizony járványnak is, meg közveszedelemnek is nagyon beillik a manapság dívó — alkoholizmus. Azután meg veszedelmes játék az üzérkedés a könnyelműséggel. ( A) HÍREK. Eger, 1912. május 21-éu. Tájékoztató. Május 24—25. Osztályképesítö vizsgálatok a rk. tanítónő- képzőben. „ 26. Pünkösd vasárnapja. „ 27. Pünkösd hétfője. „ 27. A Jogakadómiai Kör majálisa. „ 27. Országos vásár Poroszlón. „ 28—31. Osztályképesítő vizsgálatok az érs. tanítóképzőben. „ 30. Honvéd ünnep, Kápolnán. Junius 1. Gyermek-nap Egerben. „ 2. Szentháromság vasárnapja. r 3. A közigazgatási bizottság ülése. „ 3. Hóuapos állatvásár, Egerben. „ 3. írásbeli képesítő vizsgálatok az érs. tanító-képzőben. „ 3—4. Gyakorlati és szóbeli osztály-képesítő a rk. tanítónöképzőben. n 3. A hatvani főszolgabíró tárgyalási napja Ecséden. „ 3—4. Országos vásár Hatvanban. „ 5. Katonai utóállítás Egerben. „ 6. Űrnap. „ 8. Eger város közgyűlése. „ 9. Országos vásár Füzesabonyban. „ 10. Hevesvármegye közgyűlése. „ 10. Befejező írásbeli képesítő-vizsgálat a rk. tanítónőképzőben. „ 12. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Adácson. n 12. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Tisza- nánán. „ 13, 14. Osztályképesítő az érs. tanító-képzőben. „ 14. Országos vásár Makiáron. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Verpeléten. „ 15. A hevesi főszolgabíró tárgyalási napja Erdőtelken. „ 15. Gyakorlati tanítás az érs. tanító-képzőben. „ 15, 17, 18. Szóbeli érettségi a főreáliskolában. Az Egri Dalkör matinéja. A többszörösen koszorús Egri Dalkör, harminc éves pályafutására a koronát készül ráilleszteni. A Budapesten tartandó idei dalünnepen a „Király-díj“-ra pályázik. Hogy meg is kapja, nem rajtuk múlik. Készültsége, intelligenciája meg van hozzá. A múltja, szerzett babérai, régi dicsősége egyenesen predesztinálják erre. A vasárnapi matiné művészi programmja is arról tanúskodik, hogy a hangok birodalmában nemcsak otthonos, hanem virtuóz az Egri Dalkör és a Királydíjhoz nem is kell más csak — virtuózitás. A vasárnapi matiné, melynek programmja során — az Orsz. Dalegyesület előírása szerint — az országos dalünnep összdarabjait mutatta be a Dalkör, pompásan sikerült. Sajnos azonban, ez a siker csak a művészi értékre és így az erkölcsi eredményre vonatkoztatható. Az anyagi siker meglehetős mostoha, mert a közönség nem igen volt kiváncsi a Dalkör hangversenyére és — távol maradt a matinétól. (Az igaz, hogy a matinére a pártoló-tagoK szelvénye érvénytelen volt és így a közönség javarésze ezen a címen maradt el.) A műsor mindvégig lekötötte a hallgató közönség figyelmét és igazán művészi színvonalon állott. A dalünnep össz-darabjai (Régi emlékek,‘„Régi magyar nóták és Erkel: Taka- rodó-ja) nagy hatást értek el. Igen szép volt a hangversenynek első száma, melyben Barthos Károly remek bariton szólója kitünően érvényesült és nagy tetszést aratott. A matinénak egyetlen zene-számát Arnóthfalvy Relli perfekt zongora-játéka képezte. A fiatal művésznőt nem kell külön bemutatnunk műértő közönségünknek. Ismerjük az ő bámulatos technikáját, tudását, virtuozitását. Amit ezen a matinén produkált, méltán sorakozik eddigi sikereihez és bőven rászolgált hálás hallgatóinak elismerésére és arra a tapsviharra, mely az utolsó akkordok elhangzását követte.
