Eger - hetente kétszer, 1912
1912-05-08 / 37. szám
2 0EGER. (37. sz.) 1912. május 8. tár elől, hogy szabaddá tegyék a pályát. Ez, leszámítva az egyéb kellemetlenségeket, tetemes idő és pénzveszteséget jelentett a szállítóknak és a kereskedőknek. A bajon egyelőre úgy segítenek, bogy pályatesten levő csonkavágányt meghosszabbítják és mint uj sínpárt bekapcsolják a közlekedési vonalba. így a tolatások nem akadályozzák a teherforgalmat. Az uj átalakításra nézve szombaton, május hó 4-én, volt a közigazgatási bejárás, melyen az Államvasutakat Ney vasúti és hajózási főfelügyelő és Marssó Károly miskolczi üzletvezető, Hevesvármegyét Hellebronth Géza, Vass János dr. és Légmán Imre főmérnök, Eger városát pedig Hanák Gyula főjegyző és Bárány Géza városi mérnök képviselték. Városi ügyek. — Eger város közgyűlése. — Eger város képviselőtestülete szombaton, május hó 4-én, délelőtt 10 órakor Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester elnöklésével közgyűlést tartott és alig egy óra leforgása alatt letárgyalta az egész napirendet. Az igaz, hogy könnyen tehette: mert a tárgya is kevés volt, a képviselők érdeklődése sem értékelhető sokkal többre ennél (éppen a negyedrésze volt jelen a népes testületnek!) és talán egyedül csak Tóth Csepregi Ferencnek volt hosszú az idő, aki ugyanis mindjárt a napirend előtt érdeklődött a régi szénáskert bérletének ügye iránt, de csak a közgyűlés végén kapott reá megnyugtató feleletet, mert a közgyűlés elejéről a gazdasági ügyek előadója, Biyer Henrik tanácsos is hiányzott. A közgyűlésről tudósítónk a következőket jelenti: A föreáliskola fönntartás! költségei. A vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratot intézett a városhoz, amelyben tudatja, hogy az állami főreáliskola fönntartási költségeihez fizetendő évi 4000 K hozzájárulást a most folyó 1912. évtől kezdve elengedi; a múltra nézve azonban a még fennálló 20,000 K befizetését elrendeli. A város köszönetét szavazott a miniszternek a város terheinek könnyítéséért, egyben pedig megbízta a tanácsot, hogy a 20,000 K tartozás elengedését újból kérelmezze. A Vöröskut-utca csatornázása. A városi mérnök terve és költségvetése szerint a Vöröskut-utca csatornázása 5480 K-ha kerül, amelyből a lakosság terhére 2906 K 90 fillér esik. Az érdekeltek persze ezt sokalják és igy visszavonták a csatornázás iránt beadott kérelmüket. A közgyűlés ezt tudomásul vette és az ügy fölött napirendre tért. Malom-bérlet. Kakuk Ignác, a városi alsó malom bérlője, bérletének meghosszabbítását kéri, mert mintegy 13,000 K költséggel restaurálni óhajtja a malom fölszerelését. A közgyűlés, — minthogy a bérlő most sem terjesztett be részletes költségvetést a beruházásokról, — egy bizottságot küldött ki az ügy megvizsgálására. A piaci szabályrendelet. Az élelmi cikkek vásárlásával iparszerüen foglalkozó egyének vásárlásának korlátozására vonatkozó városi szabályrendeletet a belügyminiszter jóváhagyta, azonban némi módosítással. A tilalmi időt a miniszter a vásár megkezdésének első két órájára szorította, holott ez a mi viszonyainknak (ahol a vásár már hajnalban kezdődik) nem megfelelő. A közgyűlés nem is hirdette ki a szabályrendeletet, hanem fölir a belügyminiszterhez, hogy az eredeti szövegezést hagyja jóvá, vagyis, hogy az elővásárlás tilalma a nyári hónapokban reggel 7, télen pedig 8 óráig tartson. A Siketnémák intézete. A Hevesvármegyei Siketnéma-iutézet uj otthont kap. A közgyűlés a Vásártéren 850 Q öl területet engedett át az emberbaráti intézménynek örök tulajdonul, 465 O öl területet pedig azzal a kikötéssel, hogy arra a város a tulajdon jogát föntartja, érette, a tulajdonjog elismeréséül, évenkint 1 drb. 20 koronás aranyat köteles fizetni a városnak az intézet, továbbá a város tanácsa által kijelölendő két siketnéma gyermeket teljesen ingyenes ellátásban részesít és az intézet felügyelőbizotfságában két taggal képviselteti magát a város. Építkezések, telekügyek. A polgári iskola építésének költségeire az utolsó részletet folyósította a közgyűlés; a Balázs Istvánnal köztérvétel ügyben kötött adásvételi szerződést elfogadta ; az eger-putnoki vasút részéről a Dió- fakut-utcában és a lövelde felé vezető ut mentén megvásárolt közterületek vételárát négy- szögölenkint 5 K-ról 3 K-ra szállította le; ugyanezzel a vasúttal szerződést kötött, hogy az alsó malom vizvezető árkának betöméséből eredő károkért, mig a malom meg nem szűnik, évenkint 50 K kártérítést fizet a városnak, mely összeg azonban 1914. év végéig a malom mostani bérlőjét, Kakuk Ignácot illeti; végül pedig különféle köztérvételi ügyek újabb tárgyalására junius hó 8-át tűzte ki határidőül. Kérvények. Néhány segély, azután fizetésemelés, előleg és illetőségi ügyben beadott kérvényt intézett még el a képviselőtestület, melyek közül fölemlítjük, hogy a városi becsüsöket elutasította fizetésemelés iránt való kérelmükkel, az állami főreáliskolának pedig a Pécsett tartandó ifjúsági tornaverseny költségeire 200 koronát megszavazott. HÍREK. ~~ Eger, 1912. május 7-éu. Tájékoztató. Május 13. A közigazgatási bizottság ülése. „ 13. Pétervásárai főszolgabíró tárgyalási napja Bükkszenterzsébeten. „ 13—15. Keresztjáró napok. „ 13—15. írásbeli érettségi a föreáliskolában. „ 14. Gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Karácsondon. n 15. Országos vásár Pótervásárán. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Kápolnán. „ 16. Áldozócsütörtök. „ 17., 18., 20. írásbeli érettségi a főgimnáziumban. „ 17. A hevesi főszolgabíró tárgyalási napja Kiskörén. „ 19—20. Országos vásár Gyöngyösön. „ 20. Katonai utóállitás Hatvanban. „ 21. A háziezred ünnepe. (Asperni csata 1809.) „ 22. Hevesm. és Egervid. Nőegylet közgyűlése. „ 25. Jogakadómiai Kor majálisa. „ 26. Pünkösd vasárnapja. „ 27. Pünkösd hétfője. „ 27. Országos vásár Poroszlón. „ 28—31. Osztályképesítő vizsgálatok az érs. tanítóképzőben. Személyi hír. Dombóvári Révy Ferenc, áll. felsőbb leányiskolái főigazgató és a felsőbb leányiskolák miniszteri biztosa, tegnap este Egerbe érkezett. A miniszteri biztos ma és holnap látogatja az angolkisasszonyok rk. felsőbb leányiskoláját. Kinevezés. A belügyminiszter Hegedűs Zoltán dr. tiszafüredi kir. járásbirósági joggyakornokot a m. kir. határrendőrséghez fizetés-nélküli segédfogalmazóvá nevezte ki és a sósmezői ki- rendeltséghez helyezte. — Az igazságügyminiszter Moravánszky István tiszafüredi járásbirósági dijnokot a szolnoki törvényszékhez Írnokká nevezte ki. Halálozás. Czillieh János nyugalmazott kir. pénzügyigazgató, hétfőn, május hó 6 án, hosszú szeuvedés után, élete 61-ik évében meghalt. A boldogult a kilencvenes évek elején az egri kir. pénzügyigazgatóság élén állott és nyuga- lombavonultával teljesen visszavonult életet élt. Temetése kedden délután ment végbe nagy részvét mellett. Az „EGER“ tárcája. Az arlesi nö. Az út mentén, mely a malomból a faluba visz, majorság áll: fákkal beültetett tágas udvar, hátterében a ház. Ez a ház valódi pro- vánszi minta-épület: vörös cseréptetővel, hosz- szú, sötétszinű homlokzat szabálytalanul elhelyezett ablakokkal; a gabonapadlás ormán a szélkakas, a zsákok felvonására való csiga. És a réseken keresztül kikandikálnak a barna szénakötegek. Mi tűnt föl nekem ezen a házon? Miért szorult el az én szivem mindig zárt kapujának láttára ? Nem tudtam volna megmondani és mégis borzongás futott rajtam végig, ahányszor csak elmentem mellette. Túlságos nagy volt körülötte a csend... Soha kutya nem u?atott, ha valaki elhaladt a kapu előtt; még a gyöngytyúkok is némán, hangtalanul menekültek ... A ház belsejéből sem hallatszott semmiféle hang, még egy öszvér kolompja sem... Cs<k a fehér ablakfüggönyök és a kéményből fölszálló füst tanúskodtak róla, hogy laknak a házban. Tegnap délben, a faluból visszajövet, a major kerítésfalán át kihajló faágak árnyékában haladtam. Az országúton néma, szótalan béresek raktak szénát egy hatalmas szekérre. A kapu ezúttal nyitva volt. Elmenőben betekintettem az udvarba és ennek hátterében nagy kőasztalra könyökölve, fejét kezében nyugtatva, magastermetü, hófehérhaju aggastyánt láttam túlságosan rövid mellényben és rongyos nadrágban. Megállottám. A béresek egyike halkan igy szólt hozzám: — Szt! Ez az ur... Ilyen, amióta a fia szerencsétlenül járt... E pillanatban egy asszony és egy kis fiú haladt el mellettünk, mindkettő fekete ruhában, nagy, aranymetszésü imakönyvvel a kezükben. Bementek a majorba. A béres folytatta: — ... az úrnő és a kisebbik fia. A miséről jönnek. Naponkint elmennek a templomba, mióta a nagyobbik fiú öngyilkos lett... Oh uram, minő nyomorúság! Az apa még mindig a halott ruháját viseli. Nem lehet rábírni, hogy levesse ... Gyi, kis paripám! A szekér lassan megindult. Kíváncsiságtól ösztönözve, megkértem a bérest, hogy engedjen föl maga mellé a szekerére. Ott, az illatos széna tetején tudtam meg az egész szomorú történetet... * Jeannak hívták; pompás, húszéves fiú volt; erényes, mint egy leány, nyílt, őszinte arcvonásokkal. Mivel szép volt, minden asszony megfordult utána; de neki csak egyetlen egy forgott az eszében — egy kis arlesi nő, bársonyban és csipkében, akivel egyszer, nem tudom hol, megismerkedett. A majorban eleinte nem szívesen látták ezt az ismeretséget; a leányt kacérnak ismerték és a szülei jövevények voltak. De Jean görcsösen ragaszkodott hozzá, így szólt: — Meghalok, ha nem kapom feleségül. Bizonyára hittek e kijelentés komolyságában, mert a család elhatározta, hogy aratás után összeadják őket. Egy vasárnap a család éppen befejezte ebédjét az udvaron. Majdnem olyan volt, mint egy mennyegzői lakoma. A menyasszony nem volt ugyan jelen, de egész ebéd alatt csak az ő egészségére ittak . .. Ekkor megjelent az ajtóban egy férfi és remegő hangon Estéve mestert kérdezte, — őt magát. Az öreg fölemelkedett és kilépett a ház elé. — Mester, szólt a férfi, ön a gyermekét oda akarja adni egy rossz személynek. Amit mondok, azt be is bizonyítom ... A szülők mindent tudnak; ide is ígérték nekem a leányt, de amióta jegyben jár az ön fiával, a szülők is, a leány is kiadták az utamat, ügy vélem mégis, hogy mindezek után nem lehet a más feleségévé . . — Jól van! — szólt Estéve mester, miután végig olvasta a leány leveleit. Lépjen he és igyék meg egy pohár muskotályt. A férfi így felelt: — Köszönöm! A bánatom nagyobb szomorúságomnál.
