Eger - hetente kétszer, 1912
1912-04-24 / 33. szám
1912. április 24. EGER. (33. sz) 3 A Dobó-szobor. A Dobó-szobor alapzatának beton-lapokkal való kirakására 142 koronát folyósított a képviselőtestület. Poros ügyek. A parochia épület kályháit a város kicseréltette, mert a Fügedy János vállalkozó által szállított kályhák, aki viszont Tóth Ágostontól szerezte be azokat, nem voltak megfelelőek. Ebből persze pör keletkezett, mert a vállalkozó nem akarta megfizetni az uj kályhák árát, amely magasabb volt, mint amire ő vállalkozott. A bíróság a port a város javára döntötte el és 284 korona követelés és a pör költségeinek erejéig a vállalkozót elmarasztalta. Most Tóth Ágoston kályhás lépett közbe és arra kérte a várost, hogy ő 200 koronát és a pör költségeit hajlandó kifizetni, azonban 84 koronát engedjen el a város, mert az uj kályhák légfütő köpönyeggel is el vannak látva, ami pedig az ő megrendeléséből hiányzott. A közgyűlés a kérelmet teljesítette. — Az egri kér. munkásbiztosító pénztár 8521 kor. 16 fill, töke és járulékai iránt indított keresetet a város ellen. A közgyűlés ezt tudomásul vette és a város képviseletével Szokoláy Lajos városi tiszti ügyészt bízta meg. A szervezkedési szabályrendelet. Három évvel ezelőtt egy bizottságot küldött ki a közgyűlés a város szervezkedési szabályrendeletének átdolgozására. A bizottság a megbízatásnak eleget tett, azonban tekintettel arra, hogy az uj városi törvény megalkotása és életbeléptetése már csak idő kérdése, és ez a szabályrendeletnek újabb módosítását vonja maga után: ezúttal azt javasolja a közgyűlésnek, hogy az eddigi szervezkedési szabályrendeletet hagyja továbbra is érvényben és csak annyit változtasson rajta, hogy a közgyűlésekről fölveendő jegyzőkönyveket ne a városi jegyzők készítsék, hanem miként a vármegyén is gyakorlatban van, minden előadó a maga ügyét Írásban foglalva, határozat alakjában terjessze elő. Azután az Írnokok nyugdíjigényére nézve is módosítást ajánlott a bizottság; valamint javaslatba hozta, hogy a természetbeni lakást élvező három városi tisztviselő (a polgármester, Deák Mihály rendőr- felügyelő és a városi gazdasági felügyelő) részére fűtést is biztosítson a város. A közgyűlés így határozott. A Deák Ferenc-ut aszfaltja. A Deák Ferenc- ut aszfaltja annyira megrongálódott, hogy annak uj átfektetése vált szükségessé. A szerződés I értelmében erre utasította is a város az utat építő The Neuchatel Asphalte Company Limited vállalkozó céget, ez azonban most arra kérte a várost, hogy a nagyforgalmu úttestet az eddigi 6 méterről 8 méterre szélesítse ki. A közgyűlés ezt nem találta szükségesnek és elrendelte, hogy az eddigi megállapodások szerint a megrongált úttesten 150 méter hosszúságban az aszfaltburkolatot, szedjék föl és fektessék újra, a többit javítsák ki és az egész ke- ramit-utszegélyzetet alakítsák át olyformán, hogy a most fektetett keramit-téglákat végével rakják le. Az igy felhasználandó keramit többletet annak idején megfizeti a város, ha az úttestet így csakugyan megóvják a pusztulástól. Apróbb ügyek. Ezután tudomásul vette a közgyűlés, hogy a város tisztviselői közül többen állást foglaltak el a Borszövetkezetnél, a pénzintézeteknél és egyéb vállalatoknál. Weisz Adolf vállalkozó az emésztőgödrök tisztítási dijának fölemelését kérte. Javaslattétel végett kiadták az ügyet a tanácsnak. A Schich Tamás-féle háznak eladását elhatározták. Elek Józsefné és társai állandó árusok a gyümölcs- piacnak a Knezich-utcából való áthelyezését és a közterületek használatáért fizetendő évi dij mérséklését kérték. Bizottságot küldtek ki az ügy megfontolására. Urbancsik Anna a Kaszinó előtti elárusítóhely visszaadását kéri. A tanácshoz utasították. A Farkasvölgy-utcában közkutat létesített a lakosság. A költségek felét a közgyűlés magára vállalta. A régi szénáskertet árlejtésen adják bérbe. Tudomásul vették, hoay a törvényhatósági bizottság a legeltetési szabályrendeletet jóváhagyta. Az elhagyottá nyilvánított gyermekek gondozási költségeinek megtérítésére vonatkozó belügyminiszteri rendeletet, a költségek számszerű megállapítása végett, kiadták a tanácsnak. Molnár András városi dobost elutasították a drágasági pótlék engedélyezése iránt beadott kérelmével. Kovács Mátyás nyug. plébánost fölvették a város kötelékébe. Korponay Bertalan városi Írnoknak 6 heti szabadságot adtak. Nagy Ignácnak a köztérvételi ügyét junius 8-ra tűzték ki újabb tárgyalásra, özv. Gebhardt Sándornénak pedig megadták a birtokának parcellázására kért engedélyt. A sank-bánya és szemétszállítás. Ez a két ügy ismét élénk vitára szolgáltatott alkalmat, hanem azért minden baj nélkül elintézték mindkettőt. A sankbányát, mely a hatvani I. negyedbeli szénáskert mellett van, az árlejtésen jelentkező egyetlen ajánlattevőnek, Reiner Somának adták bérbe 1 évre azzal a kikötéssel, hogy a kiaknázott sank köbméteréért 6 koronát fizet, a városnak 50 köbméter sankot dij nélkül bocsát rendelkezésére és ezalatt az év alatt legalább 300 köbméter sankot köteles kiaknázui. A szemét-ügy nagy zajjal járt, több felszólalást provokált és végre is csendesen eltemették. A vármegye törvényhatósági bizottsága ugyanis föloldotta a város közgyűlésének legutóbb hozott határozatát, mellyel kimondotta, hogy a szemétszállítási szabályrendeletet nem kívánja módosítani. A közgyűlés — többek hozzászólása után — most is megmaradt ezen határozata mellett, vagyis egy-két szőllős-gazda trágyakupacai miatt, a város lakossága nem juthat hozzá a szemétszállítás terheinek tervbe vett könnyítéséhez. A közgyűlés kevéssel déli 12 óra előtt véget ért. hírek. Eger, 1912. április 23-án. Tájékoztató. Apr. 25. Szt. Márk napja. Buzaszentelés. „ 27. A Polg. Lövésztársulat közgyűlése. „ 27. A Turista-Egyesület kirándulása Szarvaskőre. „ 28. Ipartestületi közgyűlés. „ 28. A Munkás- és Betegsegélyzö közgyűlése. „ 28. Országos vásár Tiszanánán. „ 29—30. Országos vásár Hatvanban. Gyalogay Ferenc kitüntetése. Igénytelen, egyszerű embernek lélekemelő ünneplése folyt le vasárnap délelőtt a főgimnázium tornatermében. Békefi Rémig dr. zirci apát ekkor tűzte Gyalogay Ferenc főgimn. pedellus mellére a koronás királytól nyert ezüst-érdem- keresztet. Az ünnepségen ott volt az egész tanári kar és a tanulóifjúság, de több társadalmi előkelőség is, közöttük Majzik Viktor alispán, clankovics Dezső, kir. tanácsos, polgár- mester, Ficzere József érs. uradalmi főintéző, stb. Az ifjúsági zenekar megnyitó száma után Kassuba Domokos perjel és c. főigazgató nagy pedagógiai érzékkel, de egyszersmind meleg szeretettel rajzolta meg a Gyalogay Ferenc élete- folyását. Meghatóan ecsetelte szenvedéssel teli gyermekkorát: atyjának, mint szabadsághősnek elestét a szenttamási csatában; édes anyjának Mint e rövid meséből is látható, a cselek- vény gyorsan folyó, rövid, változatos; a zeneszámok nem betétek, hanem szerves tartozékai a darabnak, melyek bámulatos változatossággal fejezik ki a hangulatot és viszik előbbre a cselekvényt. Valóban, ilyen gazdag még egy ifjúsági előadás sem volt a tekintetben. És az előkelő színvonaláról ismert ifj. énekkar most is megfelelt a várakozásnak, mert tiszta és határozott éneke, nagy összetanultsága, kifejező ereje pompásan érvényesült. Nagy része volt a darab sikerében a katonai zenekarnak, mely mindent megtett, amit csak tudott. És ez jórészt a Linke Vilmos karmester érdeme, ki bámulatos szorgalommal és türelemmel tanította be a darabot. Az előkelő közönség a közjátékokat is (Erkel: Bánk-bán- fantázia és részlet Császár: Kunok c. operájából) hálás tapsokkal jutalmazta. A darab gyönyörű nyelvezetéről lehetetlen külön meg nem emlékeznünk; kifejező, sok helyen jellemző régies, pompás ritmusú és emellett drámai tömörségű. Aki a nyelv szépségeiben gyönyörködni tud; akinek élvezetet nyújt az erővel teljes és mégis finom stilus: annak olvasásra is sokat ér ez a darab. Kovács Piusnak azonban nemcsak a megírásban van nagy érdeme, hanem az előkészítésben, betanításban és rendezésben is, melynek ezer gondjához a korhű ruhák tervezése, az egész darab kiállítása is járult. Az ő fáradhatatlan és eléggé nem értékelhető munkájával csak a Kalovits Alajos dr. komponáló és hangszerelő munkája vetekedhetik. A rendezésben egyébként hűséges segítőik voltak Mátrai Rudolf és Braun Jácint tanárok. A darab, mint meséjéből is látható, nem csekély feladatot rótt a szereplőkre, de amelynek összesen és egyenkint nagy sikerrel feleltek meg mindannyian. Midőn ezt megállapítjuk és elismerésünket kifejezzük, csak röviden emlékezünk meg a főszereplőkről. És e sóiban nem udvariasságból említjük első helyen Barohetti Etelkát (Podjebrád Katalin), hanem azért, mert ő érte el a legnagyobb sikert. Mintha megváltozott volna a színpad, amikor belépett, annyi kedves báj volt már a megjelenésében, mely csak fokozódott természetes játéka, szelíd éneke által. A tömérdek taps, mely neki méltán szólt, önkénytelenül jött a szivekből. Tróján Alfonz (V. László) szinte bevégzett színész; nem csekély intelligenciával dolgozta ki s a legteljesebb drámai erővel játszotta meg nehéz szerepét. Tráblik Lajos a Hunyadi László szerepében aratott általános sikert és különösen a II. kép melodrámájával ért el nem mindennapi hatást. Rátvay Lászlónak (Vitéz püspök) kis szerepe volt, de sok erőt, méltóságot vitt belé és pompás dikciójával általános feltűnést keltett. Előbb kellett volna említenünk Grimm Miklóst, ki Mátyás rokonszenves személyét alakította szép sikerrel és énekével is nagy hatást ért el. Különösen a Katalinnal, még előbb az imponáló megjelenésű, gyönyörű hangú Galeottoval (Polónyi Lajos) énekelt kettősei voltak nagysikerűek. Pogonyi Antal az udvari bolondnak nehéz szerepét dolgozta ki alaposan és játszotta meg nagyon szépen. Horváth István (Buzlai), Róter Ferenc (Szilágyi), Szalay Károly (Podjebrád), Szöllösy Alfréd (Ciliéi), Kozma Károly (Pálóczi) stb. stb. mind pompásan alakítottak kisebb szerepükben, de elismerés illeti azokat is, akik a legkisebb szerepek megjátszásával járultak a nagy és őszinte sikerhez. És ennek a szívből jövő elismerésnek, mintegy érezve a díszes közönség hangulatát, plasztikus és tanulságos beszédben adott kifejezést a szombati előadás után Békefl Rémig dr. zirci apát, aki vasárnap is végignézte az előadást.
