Eger - hetente kétszer, 1912
1912-04-20 / 32. szám
2 EGER (32. sz.) 1912. április 20. perben kiegyezés iránt s ezzel kapcsolatban a t. ügyész jelentése a pör eredményéről. A szervezkedési szabályrendelet módosítására kiküldött bizottság üléséről fölvett jegyzőkönyv. Elek Józsefoé és társai állandó árusok kérelme a gyümölcspiac áthelyezése és a közterületek használatáért kirótt évi bérnek mérséklése iránt. A Schich Tamásné-féle hagyatéki ház értékesítése. Weisz Adolf egri lakos vállalkozó kérelme az emésztögödrök tisztítási díjának felemelése iránt. Okolicsányi Lajos v. képviselő, bizottsági elnök jelentése a régi szénáskerti földbérlet ügyében. A legeltetési szabályrendelet és a szemétszállítási szabályrendelet ügye. A belügyminiszter rendelete az elhagyottá nyilvánított gyermekek gondozási költségeinek megtérítése tárgyában. Az egri kér. munkásbiztosító által Eger város alperes ellen 8521 K 16 fill, tőke és jár. iránt indított rendes kereset bejelentése. A Hatvani I. negyedi szénáskert melletti sankbánya bérbeadása. A választók névjegyzéke. Hevesvármegye középponti választmánya f. hó 15-én ülést tartott Egerben, az alispán hivatalos helyiségében és az országgyűlési képviselőválasztók 1913. évi ideiglenes névjegyzékét állította össze. Az ülésen Majzik Viktor alispán elnökölt. nyoma sincs annak, hogy az intézet számadásaiban szereplő 10,000 korona alapítási költséget mire költötték el, mikor beruházási költség címén külön 3260 kor. 56 fillér szerepel. Az első sikkasztás 1874-ben történt. Két váltónak összesen 260 K kamata nem folyt be a pénztárba. A következő, 1875. évben már 8 váltónak összesen 1325 K 76 fillér kamata tűnt el, míg 1876-ban 1059 K 40 fillér kamatot és 1920 K tőkét, vagyis összesen 2979 K 40 fillért sikkasztott csak a váltóknál a lelketlen sáfár. Ebben az évben már a forgótőkéhez arányított jövedelme is csökkent az intézetnek. És ettől az esztendőtől kezdve az intézet mérlegei is egytől-egyig hamisak! Ha már belementünk a bukott bank ügyeinek részletezésébe, ide iktatjuk sorba az intézet hamis mérlegeinek végösszegeit, és mindjárt melléje illesztjük a szakértők által egybeállított korrektúrát is. így könnyebb az összehasonlítás. íme: A bank mérlege A szakértők mérlege Év végösszeg nyereség végösszeg egyenleg frt. kr. frt. kr. írt. kr. írt. kr. 1876 170316-18 4250 36 164470 85 3937-67 nyereség 1877 234444-42 3951 03 231505-72 5352-81 1878 252303-96 4514-52 251104-57 5498-26 1879 274071 98 3750 — 267717-63 1014-17 veszteség 1880 330782-38 4661-72 334537-64 10593-32 1881 383321-32 4600-31 393744-46 18643 85 1882 445913-77 5368*23 466165-53 29540 55 „ 1883 422553-87 4502-91 461743-02 38242‘39 1884 407331-23 3762'46 443587 97 47236-34 1885 363978-81 6250-- 408995-88 57821-55 1886 374255-81 6750-— 429098 34 66000 35 1887 410997 59 7682 86 483980.03 87081-31 1888 419937-54 7692-73 499170--59 100879 32 1889 421076-18 7686-07 514957-55 116046 92 1890 437319 16 7737’69 541779-33 126273-22 1891 471728-37 8056 56 589317-81 140386-17 1892 488072-18 7633 34 623608-27 156911 70 1893 565270-85 7942-92 71113Q-02 170010 52 1894 568172-52 8287-38 757602.67 239351-84 1895* 600809-84 4331-87 811077-48 314536 24 1896 56788313 6250-— 816428-96 325763'45 1897 563321-92 7500— 82629666 33370969 „ ' 1898 630736-10 7500 - 903777-94 345516-62 * Ä részvény alaptőke 50.000 írttal 125,000 frtra fölemeltetett. 1899-ről már nem állította össze a mérleget Éliássy Ferenc, hanem ehelyett, három nappal a közgyűlés előtt (1900. február 28-án reggel) főbelőtte magát. A szakértők azonban megállapították ennek az esztendőnek az üzleti eredményét is. A mérleg teher-lapja 868781 A végtelen pör. — Az „Éliá8sy-banku összeomlása. — (A legújabb Ítélet.) III. Általánosságban elmondottuk már, hogy a vagyonbukott Egri Kereskedelmi és Iparhitelintézet üzleti könyveit és számadásait az alapítástól, tehát az első tollvonástól kezdve úgy kezelte Éliássy Ferenc, (aki a banknak 1873. aug. 24-től kezdve könyvelője volt), hogy azok alapul szolgálhassanak a tervszerű és rendszeres sikkasztások palástolására. Hogy ez sikerült neki, annak a jele, hogy a könyvelésben és a bank vezetésében egyedül ő volt a szakértő az intézetnél és így módjában volt a bank ügyeit már a kezdet kezdetén úgy bebonyolítani, hogy az ellenőrzés csaknem lehetetlenné vált, és a zavarosban akként halászni, amint azt bűnös szeszélye, vagy érdekei kívánták. A vizsgálat már az alakulási év négy hónapjáról gyanús dolgokat talált. így például frt 63 krajcárral zárul, míg a vagyon csak 444791 frt 61 kr., vagyis a veszteség 423,990 frt 02 kr. Éliássy halálakoi-, — mint cikksorozatunk első közleményében részletesen feltüntettük — a bukásba sodort pénzintézet összes vagyona 795159 kor. 95 fillér volt, mig a teher nem kevesebb mint 1,616,577 kor. 95 fillérre rúgott. A hiány tehát 851,418 korona, amellyel szemben Éliássynak mintegy 80,000 korona értékű magánvagyona állott, amelyre az egri kir. törvényszék elrendelte a csődöt. Ámde ez persze hogy kevés volt a betevők 1.010,314 K 69 fillér összegű követeléseinek, a visszleszámítolt váltók 357,343 K 26 fillér és a részvényesek által befizetett 248,920 K. alaptőke értékének biztosítására. Ezért Babo- csay Sándor tömeggondnok kérelme folytán, az egri kir. törvényszék vizsgáló bírája az összes legutolsó évi, és a három éven belül volt igazgató- sági és felügyelőbizottsági tagok vagyonára elrendelte a fenyítő zárlatot. Hogy pedig a bukott banknál 659,161 K 44 fillér erejéig érdekelt váltó-adósok anyagi érdekeit megvédjék, vagyis, hogy a lejáratkor egész összegükben készpénzben kifizetendő váltók az érdekelteket anyagi romlásba ne döntsék, az összes egri pénzintézetek segítségére siettek a szorongatott közönségnek. Azokat a váltókat, amelyek egyes budapesti pénzintézeteknél visszleszámítolás végett voltak elhelyezve, közös megegyezéssel, szintén a helybeli pénzintézetek bonyolították le. És ennek a szép, emberbaráti és igazán humánus eljárásnak köszönhető, hogy a nagy bank-bukás az egri közönséget nem döntötte a teljes anyagi romlásba. Az adósok ugyanis újabb hitelre találtak, tehát nem kellett tönkremen- niök; a hitelezők is hozzájuthattak követeléseikhez és így kockáztatott vagyonuk egy részéhez, tehát csupán csak a bank igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagjain vágott hatalmas eret — a vagyoni felelősség elvénél fogva — a kifosztott pénzintézet összeomlása. Minden kis hetilapot, melynek csak 3—400 előfizetője van, legalább is két-háromezer ember olvas. Ha rossz ez a lap: 2—3000 embert ront minden száma; ha jó: ugyanannyit oktat és nevel. És ha ezer példányban jelennék meg, már 6—8000 I embert tudna javítani. hogy magunk szedhessük diónkat; nem akarjuk azt munka és fáradság nélkül elfogadni egy ráncos anyóka kosarából. Ezzel az én példabeszéd-költőm el akart távozni; de én erősen megragadtam és azt mondottam neki: — Ön nagyon rossz parabolát választott, hogy az igazságot szemléltesse. A dió nem életszükséglet, az igazság azonban az. Azért inkább ... a kenyérrel hasonlítsuk össze. Dióra nincs önnek mindennap szüksége, de kenyérre mindennap szüksége van. A diót teljesen nélkülözheti, a kenyeret azonban nem. A kenyeret épp* oly kevéssé nélkülözheti, mint a világosságot, a levegőt, a vizet és mindazokat a tényezőket, amelyekhez létünk alatt annyira hozzászoktunk, hogy többé már nem is gondolunk reájok, nem is szólva arról, hogy ... nem is köszönjük meg. Pedig ezek a dolgok — a világosság, a levegő, a víz — tisztára ajándékok. Mindennap itt vannak; csak használnunk kell azokat. Ingyen kaphatók; nem kell érettük dolgoznunk. Itt voltak mielőtt születtünk és itt lesznek halálunk után is. És mindezek alkotják azt, amelyet én elemi értelemben az ember kenyerének mondok, és. amely mindennapi életünknek nélkülözhetetlen alapj a... Azt joggal kívánhatta, hogy önmaga szedhesse a diókat. A rozs-, vagy búzakenyeret azok kezéből veszi naponként, akik a búzát learatták, a gabonát megőrölték, a kenyeret megsütötték. És a világosságot, a levegőt, a napfényt, sőt magát az életet, naponkint teljesen ingyen kapja és mindeme dolgokat aggodalom nélkül használja, jóllehet sem nem dolgozik érettük, sem legkisebb része sincsen azoknak naponkint való létrehozásában vagy fönntartásában . . . ... Miért -áll tehát szembe az igazsággal olyan előkelőén, olyan elutasítóan ? Az igazság is a naphoz és levegőhöz hasonlóan jut önnek. Inkább maga akarja azt megtalálni, — mondja ön. De mást jelent-e ez, mint azt, hogy a tévedések különfélesége önnek kedvesebb, mint az egyetlen igazság és hogy ön inkább az emberi vélemények kuszáit cserjésében akar diót szedni, mintsem az élet Urától elfogadja az élet kenyerét? Mert csak az alázatosság nem tartja méltóságán alulinak, hogy az igazsággal táplálkozzék . .. ... Barátom, nagyon rossz dolgunk lenne, ha a napot minden reggel meg kellene gyújtanunk és a levegőt a napi szükséglethez mindig elő kellene állítanunk. Szerencsénkre azonban, itt van a nap, itt van a levegő és itt van az — igazság... . . . Mindazonáltal csak egyre kérem önt: legyen következetes! Önmaga szedje dióját, önmaga süsse kenyerét is! Sőt menjen még tovább: minden reggel új nap születik, amelynek világosságát nem ön teremtette. Mit akar ön az olyan napfénnyel, amely létünket megvilágítja, de amely talán nem az igazi? Hagyja, hogy a tömeg örüljön annak és dolgozzék, amig a nap süt; ön azonban tartsa magát vissza előkelőén. Vonakodjék elfogadni ezt a felülről jövő adományt, ezt a mennyei világosságot, amely minden más élőlénynek mindennapi kenyere. Maradjon otthon, amig a nap a föld felett uralkodik és zárja el házát ablaktáblákkal; csak olyan fény mellett dolgozzék, amelyet az ön ügyessége hozott létre. Ha ezt megtette, akkor ismét vitatkozhatunk példabeszédekkel ... Ekként beszéltem én az emberáradatban azzal az emberrel, aki engem föltartőztatott és aki erre rosszalóan nézett reám, azután elment. Eközben azt mondotta, hogy én nagyon vaskosan fogom föl az eszményi kérdéseket... Jörgensen után.
