Eger - hetente kétszer, 1912
1912-03-27 / 25. szám
2 EGER. (25. sz.) 1912. március 27. Aljegyzők: ifj. Eötvös József, Petró Kálmán dr., Prehoffer István, Schweng Ede és Szabó Szilárd. A vidéki szervezetek helyi elnökei: Gyöngyös: Török Kálmán, Hatvan: Odray Coelestin, Heves: Puchlin Kázmér, Pétervásár: Farkas Gyula és Tiszafüred: Fábry Dezső. Helyi titkárok: Gyöngyös: Radványi Jenő, Hatvan: Szele Gábor dr., Heves: Finta Dezső, Pétervásár: Kozák Miklós és Tiszafüred: Budai Pál. Ezután az egyesület alapszabály-tervezetét olvasta fel Maxincsák Gyula dr., amelyet Kóczián Gyulának, egri kir. ügyésznek, helyesbítő módosításával a közgyűlés elfogadott és igy az Egri Kát. Patronázs-Egyesület véglegesen megalakult. Maxintsák Gyula dr. beszéde, mely ezután következett, a közönség feszült és osztatlan figyelmében részesült. A régi igazságszolgáltatás büntető megtorlásával szembe állította a modern igazságszolgáltatás javító törekvéseit, amelyek, a Patronázs-Egyesületek közreműködésével, a megtérő bűnösöket ismét visszavezetik a társadalomba, jóllehet különben ártó ellenségeivé lennének. A mindvégig lelkes hangon tartott, magasan szárnyaló beszédet megéljenezték, mire elnök az alakuló közgyűlést bezárta. Hevesvármegye közgyűlése. Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága ma, kedden délelőtt tártotta idei tavaszi'rendes közgyűlését Kállay Zoltán dr., valóságos belső titkos tanácsos, főispán elnöklete alatt. A közgyűlés csöndesnek és nyugodtnak indult, mint a szép tavaszi idő, azonban viharossá lett, mint a megszokott — tavaszi idő. Hanem a vihar magját ezúttal nem a politika vetette el. Sőt: olyan nyugodtan és olyan egyetértőén a pártok politikai kérdést még nem intéztek el vármegyénk gyűlésiemében, mint éppen most. A vihar okozói ezúttal azok a kérdések voltak, amelyek eddig polgárjogot nem nyertek a törvényhatósági bizottság tanácskozásaiban, t. i. a felekezetiségi kérdés és az osztályelleni harc. Az elnöklő főispán tapintatos magatartása és a közgyűlés túlnyomó többségének tisztult Ízlése azonban az előidézett viharokat megfosztotta a romboló menykövektől. És igy ártalmatlan műriharrá devalválódott az egész vihar-história. A közgyűlést — mint máskor is szokásban volt — pártértekezletek előzték meg. Ezeken a pártértekezleteken született meg a politikai béke. Ami a viharokat illeti, ezek meglepetésszerüek voltak; a pártoknak nem volt semmi részük benne. Úgy jöttek és kerekedtek, mint a telivér tavaszi viharok általában szoktak — a semmiből. Az igaz, hogy az ilyen viharoknak az eredménye sem egyéb a semminél. A délelőtt 10 órakor megnyitott közgyűlést a szokásos évnegyedes' jelentések felolvasása vezette be, majd kitűzték a nyári közgyűlés határidejét és áttértek a miniszteri leiratok tárgyalására. Az elhagyott gyermekek segítése. A belügyminiszter az elhagyott gyermekek segély-alapjából 9300 koronát utalványozott, amelyből a közgyűlés Eger városának 7400 koronát, Pász- tónak 700, Tiszaigarnak 580, Erdőkövesdnek 450, Rózsaszentmártonnak 120 és Gyöngyös- tarjánnak 50 koronát folyósított a számla-ösz- szegük arányában. UJ nagyközség, Dormánd község önálló nagyközséggé kíván alakulni, mert Besenyőtelek község felmondotta a közöttük fennálló körjegyzői intézményt. A belügyminiszter érdeklődött, hogy Füzesabonnyal nem lehetne-e nek- szusba hozni Dormándot. Minthogy ez ellen Füzesabony is tiltakozik, a törvényhatósági bizottság Dormándnak nagyközséggé való átalakítását javasolja. Az épülő megyei utak. A kereskedelemügyi miniszter feloldotta a vármegyének az uj megyei utak építésére vonatkozó határozatát. A közgyűlés a tervezetet kiadta az alispánnak megfelelő átdolgoztatás és újabb intézkedés végett. Beniczky György’javaslatára az egereseim ut kiépítése is napirendre kerül. Zárószámadások. A vármegye háztartási alapjának 1911. évi zárószámadása, az egyéb vármegyei és községi pénzalapok számadásaival együtt elfogadtattak. Föliratok, átiratok. Több vármegye és törvényhatósági joggal felruházott város különféle ügyekben átirt Hevesvármegye közönségéhez. Az átiratok egy részét tudomásul vette, más részét hasonló fölirattal pártolta a közgyűlés. Arad és Komárom szab. kir. városoknak a mai politikai helyzet tisztázása, különösen a nemzet ujoncmegajánlási jogának sértetlen fenntartása ügyében ke.lt átiratára a közgyűlés egyhangúan, tehát a vármegyei ellenzék hozzájárulásával is, a következő határozatot hozta: „A törvényhatósági bizottság az állandó választmány javaslatára a maga részéről is elítéli és erélyesen visszautasítja a hívatlan tényezőknek tisztán magyar közjogi kérdésbe történt és a magyar politikai élet súlyos válságát felidézett illetéktelen beavatkozását, e kérdést pártkereteken felülállónak és a nemzet egyetemes ügyének tekintve, elismerését és bizalmát fejezi ki a magyar állam és országgyűlés mindazon tényezői iránt párt különbség nélkül, kik a nemzet ujoncmegajánlási jogának s az 1888: XVIII. t.-c.-ben őfelségére ruházott fejedelmi jog tartalmának értelmezésében, a magyar nemzeti álláspont sértetlen fentartása és érvényesülése érdekében buzgól- kodtak és e tényezők hasonló irányú működéséhez a jövőre nézve is készséggel és bizalommal ajánlja föl támogatását. Ezen határozatát az országgyűlés képviselőházához és a m. kir. kormány elnökéhez felirat kíséretében fölterjeszti.“ A viharok. Az első vihar a Buday József hagyatékából emelendő tiszafüredi polgári fiúiskola körül kerekedett. A község képviselő- testületének egyhangú határozatát Diószegi Mihály ref. lelkész azért kívánta visszaadatni, hogy a község az ajánlatában nem kötötte ki, hogy az állam a tanerőket a vallásfelekezetek számarányában nevezze ki. Veisz Gáspár, Al- páry Lajos és Malatinszky György igyekeztek megnyugtatni a háborgó indítványozót, ez azonban nekik nem sikerült. Végre is a közgyűlés többsége az által vetett véget a meddő szóharcnak, hogy Diószegi indítványát elvetette. — A másik vihart a községi választások ellen beadott fölebbezéseknél a kompolti kisgazdák támasztották. Az ütköző pont a kompolti és az aldebrői biró-választás volt, amelyből minden áron azt akarták bebizonyítani, hogy a mai társadalmi rend ellensége a — kisgazdák szociális szervezetének. A szenvedélyes vitának ismét a közgyűlés többsége vetett véget, amennyiben az összes fölebbezéseket elutasította. Jótékonyság. Ezután a jótékonyság derűje váltotta fel a fölzaklatott kedélyeket. Az egri munkásgimnáziumnak 50, a főreáliskola tápintézetének 100, az izr. filléregyletnek 50, az egri Polgári Dalkörnek 100 korona segélyt szavazott meg a közgyűlés. A vármegyei közkórházak. Az alispán jelentést tett a vármegye területén fölállítandó négy közkórház érdekében eddig elért eredményről, mely mindenütt kedvező fogadtatásra talált. Az első kórház fölépítését Hatvanban javasolja. Ezt a közgyűlés elfogadta. Egri ügyek.A közgyűlés 386 elintézett ügye közül még nehány bennünket közelebbről érdeklő egri dolgot is felsorolunk. A hatósági cselédszerző-intézetről alkotott szabályrendeletet jóváhagyták; a munkásbázak adás-vételi szerződéseit és az építésre fölveendő 200,000 koronás kölcsönt szintén jóváhagyták. Ellenben a szemétszállításra vonatkozó képviselőtestületi határozatot feloldották és az erről készítendő szabályrendelet újabb megfontolására utasították a várost. HÍREK. Eger, 1912. március 26-áu. Tájékoztató. Március 27. Országos vásár Pásztón. „ 27. Országos vásár Erdőteleken. „ 30. Eger város közgyűlése. „ 31. Virágvasáruap. Apr. 1. Hóuapos állatvásár, Egerben. „ 1. Hatvani főszolgabíró tárgyalási napja Csányon. „ 3. Tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Tiszaörsön. „ 4. Nagycsütörtök. „ 5. Nagypéntek. „ 6. Nagyszombat; feltámadás. „ 7. Husvét vasárnapja. „ 8. Husvét hétfő. „ 10. Gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Abasáron. „ 11. Az 1848. évi törvények szentesítésének ünnepe. „ 12. Katonai utóállítás Egerben. „ 15. Közigazgatási bizottság ülése. „ 15. Egri főszolgabíró tárgyalási napja Füzesabonyban. „ 15. Hevesi főszolgabíró tárgyalási napja Tarnamérán. „ 15 Pétervásárai főszolgabíró tárgyalási napja Sírokon. A Szent Imre-Kör matinéja. Díszes és nagy közönség gyűlt össze a városház nagytermében Gyümölcsoltó Boldog- asszony napján d. e. 11 órakor, részint hogy egy élvezetes és tanulságos órában legyen része, másrészt pedig, hogy jelenlétével mintegy helyeslését fejezze ki a Kör nemes törekvései iránt. E törekvéseket — a katolicizmus ellen modern fegyverekkel intézett támadások sikeres kivédése, a vallási és erkölcsi megerősödés stb. — Petro Kálmán dr., az egyesület elnöke, vázolta röviden tartalmas megnyitójában. Részletesebb tájékoztatást adott azután e tekintetben Krüger Aladár dr. nagyváradi ügyvéd, a harcos katolicizmus egyik vezére, kinek neve annyira ismert a katolikus nagygyűlések történetéből. Beszédének poetikus, de azért való bevezetését lapunk első helyén adjuk, de a katolikus őrtüzekre is részletesen rátérünk majd legközelébb. Itt és most csak annyit jegy zünk föl, hogy jó félórás beszédében a katolikus iskolával, a sajtóval, a kongregációkkkal és általában a keresztény kultúrával foglalkozott. Tárgyát, tartalmát, alakját és közlési módját tekintve egyaránt alkalmas volt arra, hogy ünnepi természetű beszéddé legyen, ámbátor egyáltalán nem hiányzott belőle a meleg közvetetlenség. Beszéde folyamán is többször felhangzott a lelkes éljen és a taps, lendületes befejezése után pedig valósággal ünnepelték az országszerte hírneves szónokot. A tárgysorozat harmadik száma művészi színvonalú zongorajáték volt. Eperjesy Irénkét más alkalommal is hallottuk már és játékáról a legnagyobb elismeréssel szólottunk. Most csak azt jegyezzük meg, hogy igen szépen halad. Az a könnyed és mégis biztos, tudatos játék, amellyel Rachmaninoff nehéz Prelude-jét játszotta, s a gyönyörű technikával ráadásként elő
