Eger - hetente kétszer, 1912
1912-03-20 / 23. szám
1912. március 20. EGER. (23. sz.) 3 Fényes példa erre az Est, amelyből naponkint 400 (nésryszáz) példány érkezik és fogy el Egerben! Pedig hát ez az újság éppen nem vallja Deák Ferencnek egyetlen szakaszból álló sajtótörvényét: csak igazat szabad Írni. Sőt ezt keresi legkevésbbé, és mégis — vagy talán: éppen ezért — csak úgy kapkodják. Hogy pedig a rémes, a hátborzongató események mennyire fokozzák az érdeklődést, abból látszik, hogy a keddi és szerdai számból nem 400, hanem 600 példányt küldött Egerbe az Est kiadóhivatala. És elkelt mind a 600 példány; sőt any- nyira érdeklődtek a szerencsétlen halálraítélt lelki vergődése iránt, hogy a vége felé már 10 fillérért árulták élelmes rikkancsaink a 4 filléres lappéldányokat. * A hazafias bankettek csak nem akarnak sikerülni. Ma már nem vonzanak úgy, mint ré- gente. Jó, hogy ha az Egri Dalkör létszáma mellett 40—45 embert össze tudnak szedni a március tizenötödiki társasvacsorára. Ideje lenne már, mint azt különben tavaly is hangoztattuk, hogy valami más ünnep- lési módot állapítson meg a Kaszinó és ne társasvacsorán hallgasson végig a kis számú közönség egy csomó hivatalos és nem hivatalos dikciót. Mégis csak többet érne talán, ha valami előkelő műsorú ünnepély keretében emlékeznénk meg a magyar sajtószabadság születéséről a finomabb Ízlésű közönség számára! HÍREK. Eger, 1912. március 19-én. Tájékoztató. Március 20. Katonai utóállitás Hatvanban. „ 24. Az Egri Club műkedvelő-előadása. „ 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. „ 25. A Kát. Patronázs-egyesület alakulása. „ 26. Megyegyülés. „ 26—27. Országos vásár Pásztón. „ 26—27. Országos vásár Erdőteleken. „ 30. Eger város közgyűlése. „ 31. Virágvasárnap. Tűzoltóink közgyűlése. Önkéntes Tűzoltó- és Mentő-Egyesületünk vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta közgyűlését az őrtanyán Jankovics Dezső kir. tanácsos elnöklésével. A parancsnokság jelentését a tűzoltói működés 39. és a mentőegyesületi tevékenység 15. évéről Gröber Ferenc parancsnok terjeszval felülemelkedett a jobb műkedvelők átlagos színvonalán. Kövér László karikatúrájánál kívánni se lehetett jobbat, mert egy hozzáértő megjegyzés szerint olyan jó volt, „mintha őróla mintázta volna Herczeg a maga Kosniczkiját.“ Szabó Béla (Hortovay), kivált eleinte, kifogástalan krakéler volt; Orosz Tibor pedig a Latorka kis szerepében keltett őszinte derültséget. Bartha István (plébános) akár nyilt színen is tapsot kaphatott volna remek alakításáért, de figyelmet érdemlő volt a Farkas Dezső (Bálint) játéka is. A kisebb szerepek személyesítői (Csernay — fíhédey Károly, Nagy — fíhédey Gyula, Kovács — Stolcz Zsigmond, Rigó — Elekes Mihály, szerkesztőségi szolga — Hosszufalussy F., Tánc- rendezők — Fógel Zoltán és Jecs Gyula) mind nagy figyelemmel és nem csekély sikerrel járultak a kiváló eredményhez, mely általános és elsőrangú volt. Valamennyi szereplő rászolgált az elismerésre, de leginkább megérdemelte az őszinte ünnepeltetést Madarász Flóris dr., akinek fáradhatatlan buzgalma létrehozta a pompásan sikerült előadást. tette elő. E jelentésből kiemeljük a következőket: Az egyesület élő alapró tagjainak száma 19, a pártoló tagoké 350; működő tag volt 51, fizetéses tűzoltó 6. A lefolyt évben 38 esetben vonult ki az őrség tűzesetekhez; és pedig: tetötűzhöz 9, belsőtüzhöz 7, kéménytűzhöz 11, mennyezet- tüzhöz 1, kazal-tűzhöz 1, trágya-tűzhöz 1, élőfa-tűzhöz 1, rövidzárlat által előállott tűzhöz ügy időben) 3 és vaklárma folytán 3 esetben. Ezenkívül kivonult az őrség 1 fecskendővel a beseuyőteleki tűzvészhez is. Szinházőrségnél 226 esetben 6—6 emberrel teljesített szolgálatot. Közmunkára 1284 esetben használta fel fogatait a város és a nyár folyamán az egyleti fogatok a város utcáit öntözték. Díszkivonulás kettő volt, u. m. Kállay Zoltán dr., főispánnak v. b. t. tanácsossá történt kineveztetése, továbbá Majzik Viktor alispán, vármegyei szövetségi elnöknek 10 éves alispánt jubileuma alkalmából rendezett szerenádon. Mentési szolgálata volt 95 esetben, a melyek a következők: baleset 31, belső baj 35, bénulás 6, szúrás 2, lövés 1, szélhüdés 4, mérgezés 1, elmezavar 4 és egyéb 11 eset. Ezenkívül 52 esetben szállítottak hullát. A mentéseknél legtöbb esetben Czigler Henrik dr. mentőparancsnok működött közre. A lefolyt évben tartott az egyesület egy rendes közgyűlést, 2 parancsnoksági és 7 választmányi ülést. A működő tagok kiképzésére tartottak 5 tiszti-, 1 disz- és 12 rendes gyakorlatot, végül 1 templomi és 2 menet-gyakorlatot. Június 28-án osztották ki a szolgálati érmeket, mely alkalommal: XXV éves érmet kaptak Antalffy Pál szív. őrparancsnok, Elek János tb. szakaszparancsnok, Bodnár Janos és Papp József őrparancsnokok. XX éves érmet kaptak Giósz Kálmán dr. szöv. alelnök, tb. parancsnok és Maczki Valér dr. egyesületi pap. XV éves érmet kapott Generál István mászó őrparancsnok. X éves érmet kapott Szabó Ödön dr. egyesületi orvos. V éves éyrnet kaptak Tóth Ágoston pénztáros, Grósz Ármin rajvezető és Csóka Antal szivattyús. Az egyesület küldöttség útján vett részt a veszprémi orsz. tűzoltó-nagygyűlésen. A múlt évben úgy, mint előző években is, a cs. és kir. 60. gy. ezred legénységéből 30 embert és a m. kir. 10. honvéd gyalogezred legénységéből 24 embert képezteü ki a tűzoltási szakismeretekre 13—13 esetben, 2—2 óránként. A működő tagok száma folyton szaporodik s ezeknek állandósítása, úgyszintén a pártoló tagok számának növesztése egyik főtörekvése a parancsnokságnak, valamint az is, hogy a kiképzés terén megfeszített erővel munkálkodjék s így hivatásának minél inkább megfelelhessen az egyesület. Á jelentés végül hangulatos szavakban emlékezik meg Kösztler József dr. távozása alkalmából az ő 37 éves tűzoltói működéséről; kit elismerésének kifejezéséül örökös választmányi taggá választott a közgyűlés. A közgyűlés köszönettel vette tudomásul a parancsnokság jelentését, a múlt évi számadásra megadta a fölmentvényt és elfogadta az 1912. évi költségvetést. Személyi hír. Samassa József dr. bíbornok- érsek szombaton (16-án). rövidebb tartózkodásra Budapestre utazott. Kíséretében volt titkára, Kriston Endre. Kinevezés. Az igazságügyminiszter Székely Tibor egri törvényszéki joggyakornokot a balassagyarmati törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. József napján, bíbornok-érsekünk névünnepén, ma délelőtt 9 órakor ünnepies nagymise volt a főszékesegyházban, melyen a vármegyei, városi és más tisztviselői kar, valamint a közös és honvéd-tisztek, az iskolák tanári kara és tanulóifjúsága is részt vett. Az ünnepies nagymisét Dutkay Pál apát-kanonok mondotta nagy segédlettel. Iskoláinkban szünet volt e napon. Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Lenk Hugó dr. gyöngyösi járásbírósági albirót, saját kérelmére, az erzsébetfalvi járásbírósághoz helyezte át. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. Vasárnap délután a fógimnáziumi ismeretterjesztő előadások iránt állandóan érdeklődő díszes és nagyszámú közönség előtt Kassuba Domokos c. főigazgató tartott tanulságos, a közönség érdeklődését mindvégig lekötő, eszmékben és erkölcsi tanulságokban gazdag előadást. Előadásának ezen első részében azt kutatta, hogy káros e, vagy hasznos a fényűzés. Nehéz e kérdésre megfelelni. A fényűzés nem csupán a tisztes életmód erkölcsi törvényeit és társadalmi szabályait, hanem az ipari és művészi termelés irányítását is érinti. Nehéz a kérdés tárgyalása azért is, mert nem könnyű a fényűzés fogalmát szabatosan meghatározni. A tudós előadó szerint fényűzés minden olyan fölösleges dologra való költekezés, mely meghaladja, amit egy-egy nemzet társadalmának közvéleménye — az életmódnak a megélhetésen felül való tisztességére és kellemes voltára nézve — lényegesnek tart; nagyon változó dolog tehát; határa abban a mértékben tágul, amint az emberi társadalom gazdagszik és finomodik. Ezután érdekes, tanulságos példákon mutatta ki, hogy a fényűzés fogalmának köre az idő, az ország és a társadalom osztályai szerint mennyire változó. Egy-egy társadalmi osztály luxustárgyai a következő korszakra, vagy az alsóbb osztályra nézve lassan- kint — ha nem is éppen a közszükséglet tárgyaivá, de legalább — az illendőség, vagy a tisztesség feltételeivé válnak. A fölösleges után való vágy, melyből a fényűzés fakad, bennünk van, velünk születik. Megvilágítva a fényűzés kérdésének erkölcsi és gazdasági oldalát s kellően kidomborítva, hogy a fényűzést, mint a szépnek, az ízlésesnek a szeretetét sem az egyik, sem a másik szempontból elítélni nem lehet: áttért a fényűzés fogalmi körének a műveltség haladásával kapcsolatos terjedésére. Az ablaküveg, a tükör, a zsebkendő, az esőernyő régente fölösleges, haszontalan, drága fényűzési cikkek voltak, ma pedig a mindennapi élet elmaradhatatlan szükségletei. — Yan egészséges, okos fényűzés és van oktalan. Okos és egészséges a fényűzés azoknál, akiknek ép, egészséges a lelkök; beteges, oktalan a beteg lelkeknél, kik nem tudnak mértéket tartani s mindenben túlzásra törekszenek. A fényűzés különböző korszakairól szólva, rámutatott a kezdetleges korok fényűzésének Ízetlenségére és szertelenségére. Érdekesen jellemezte a művelt nemzetek fényűzését; megkapó képét rajzolta anuak a fényűzésnek, mely XIV. Lajos udvarát annyira vonzóvá tette. Később a forradalom a főnemességet elpusztította, de az ízlését, finomabb szokásait nem semmisítette meg. Terjedt tovább, lefelé, egyre szélesebb gyűrűkben és az egykori arisztokratikus fényűzésből kifejlődött a mostani, demokratikus fényűzés. A közönség fokozódó érdeklődéssel hallgatta a tartalmas és érdekes művelődés- történeti vonatkozásokkal gazdagon átszőtt előadást; midőn pedig az előadó — avval az Ígérettel, hogy a következő vasárnap a modern fényűzésről fog szólani, — előadását befejezte, lelkes éljenzéssel és tapssal köszönte meg az élvezetes órát. Főpásztorunk és a Diákgyűlés. Bíbornok- érsekünk a Kassán tartandó Országos Katolikus Főiskolai Diákgyűlés fővédnökségét elfogadta és a költségekre, buzdító sorok kíséretében, 100 koronát küldött. Hazafias ünnepséget tartott az Egri Keresztény Szociális Egyesület vasárnap délelőtt ‘/,11 órakor saját helyiségében. Az ünnepséget az egri tanítóképző ifjúságának énekkara nyitotta meg a Himnusszal és zárta be a Szózattal, Zsasskovszky Károly énektanár vezetése mellett. Ünnepi beszédet Róvó Lajos egyesületi alelnök mondott 1848. március 15-dikének jelentőségéről; kiterjeszkedett a sajtószabadság áldásaira, de reámutatott arra a tömérdek bajra is, amely a sajtószabadosság révén jelentkezik. Az egyesület földműves tagjai közül szavaltak: Nagy
