Eger - hetente kétszer, 1911

1911-08-19 / 66. szám

4 EGER. (66. SK.) 1911. augusztus 19. Ezek a számok is igazolják, hogy Eger várost, az ő hatodfélezer iskolai növendékével, mely a polgári lakosság ötödrészét képezi, jog­gal sorolhatjuk a magyar iskolavárosok közé. — szky. A hét. A trinitárius-templom sorsa. Szent István napja közeledvén, eszünkbe jut egy kis hír, mely az „Alkotmány“ augusztus 2-diki számában je­lent meg. Szól pedig a hír következőképen: — {Református templom Egerben.) Régi szán­déka az Egerben lakó 800 reformátusnak, hogy templomot építsenek. Ez a terv most nem is remélt megvalósulás felé közeledik. Ugyanis, amint biztos forrásból közük ve­lünk, gróf Tisza István a katonai kincstár­nál kivitte, hogy a most katonai raktárul használt, régi Trinitáriusok templomát, mely­nek értéke az 50 ezer koronát is megüti, nyolc­ezer koronáért az egri református hitközség­nek átadta. így jutott a Telekessy építette katolikus templom protestáns kézre. Minden megjegyzés nélkül közöljük ezt a hírt, mely a „kalapos király“ által eltörölt egyik szerzet templomának sorsáról értesít. * A rikkancsok dolga nagy port vert föl a szombati közgyűlésen. A Kánitz Gyula dr. fel­szólalásának jogosságát mi se bizonyítja job­ban, mint az általános helyeslés, mely kisérte. Örvendünk, hogy akadt végre férfiú, aki a vá­ros közgyűlési termében is hangot adott an­nak a panasznak, amelyet mi már annyiszor emlegettünk. Tévedés ugyanis azt hinni, mintha az egri neveletlen, tolakodó és torkukszakadtából ordító uj- ságárusító fickók olyanok lennének, mint a nagy városok rikkancsai, kik szerényen, majdnem társalgás hangján kínálják újságjukat a mel­lettük elhaladóknak. Nem, ezek az utcagyere­kek ordítanak a szó legszorosabb értelmében és szemtelen vicceket csinálnak a járó-kelőkkel. A keresett pénzt elcigarettázzák és pénzre játszanak az utcán, tehát magukba szívnak minden rosszat már fiatal gyermekkorukban. Ne tessék ugyanis azt hinni, hogy a 13—14 éves parasztgyermek nem kereshet nálunk. De­hogy nem. 2 koronától 2 kor. 50 fillérig megy a napszámja, ha szeret és akar dolgozni. A mi ujság-elárusító fickóink azonban is­kolakötelesek és legtöbbnyire 8—9—10 évesek — nagyobb dicsőségére a népoktatásügyi törvé­nyek végrehajtásának. így fest a dolog valóságban. És ezen se­gíteni kell a rikkancsok jövője érdekében. No meg azért is, mert a közönség nem hajlandó to­vább tűrni azt a botrányos ordítozást, mely nem világvárosi jelleget ad utcáinknak, hanem a siu-indiánok telepére emlékezteti az embert. * Nick Carter és Regula Ede. Az imádságos köny­vet mipél kevesebben forgatják napjainkban. A hitbeli közönyösség hova-tovább terjed és erő­södik, még pedig a közrend, a közbiztonság, a közerkölcsök és a jólét rovására. És amily arányban terjednek az „irodalmi“ (?) mételyek, olyan arányban romlik az emberiség. Számta­lanszor rámutatott erre a sajtószabadosságra az egészséges újság-irodalom. De hiába! Nick Car­ter és Buffalo Bill stb. stb. csak tovább garáz­dálkodnak. Ennek a gonosz nyomda-terméknek áldo­zata lett, úgy látszik, az edelényi korcsmáros- család is. Regula Ede, aki a gyilkosságot elkö­vette, Nick Carter-féle regényt kért szórakoz­tatóul a börtönben. És valóban, egész nagy csomó füzetet találtak az atyja padlásán ebből a jeles munkából. így áll a dolog, de nem segít rajta senki sem. Persze, tiltaná csak be az ügyészség az ilyen füzetek árusítását, lenne nagy gezéhresz a nemes liberális sajtó részéről! És nálunk ez a sajtó, ez a felfogás ural­kodik, nem pedig a józan gondolat, az egész­séges szellem, mely tiszteli a sajtószababságot, de ellensége a sajtószabadosságnak. * Bertalan-nap. A világtörténelemnek volt ed­dig egy Bertalan-éje; ezután lesz Bertalan-napja is. A magyarországi borbélyok ugyanis orszá­gos kongresszust tartanak e napon és teljes munkaszünetet terveznek. És ezután minden évben pihenni fog e napon a beretva, az olló, a szappan, a kefe. Még megérjük, hogy minden brancs keres ilyen napot és például: a vendéglősök, szep­tember 1-én, Egyed napján — lucus a non lu- cendo — nem adnak enni; a szakácsnők szeptem­ber 27-én — Kozma napján — pihennek orszá­gosan ; a korhelyek Ivó napjára lesznek abszti- nensek ; a jókedü emberek Hiláriusz napján (jan. 14-én) Crassusokká válnak és nem nevetnek; a pincérek Dénes (Bachus papja) napkor sztráj­kolnak; a sportférfiak Fülöp-napján (filos-hüp- pos) feléje se mennek az istállónak; a kalau­zok pedig Guidó napját ünnepük semmit-tevéssel. Csak azt nem értjük, hogy miért éppen Bertalan napján akarnak pihenni a borbélyok. * Állatkínzásért büntetés. Egyik nagyváradi lap­társunk írja, hogy ott egy bérkocsisnak elvet­ték a hajtási engedélyét és 5 évre kitiltották a város területéről, azért, mert lovát, szem­tanúk állítása szerint, embertelenül ütötte-verte. Valóban elkelne ilyen erélyes ítélet miná- lunk is nem egy esetben, mert a paraszt-fuvarosok bizony gyakran megbotránkoztatják az embert. HÍREK. Eger, 1911. augusztus 18-án. Szent István király. Az első magyar szent kii’ály emlékét vasárnap, augusztus hó 20-án ünnepli a magyar nemzet. Egerben, a szokásos ünnepi istentiszteleteken kívül búcsú is lesz a várban. A körmenet a Szerviták templomá­ból délután 3 órakor indul a várba, ahol az ajtatosság után ünnepi szentbeszéd lesz. Augusztus 18. Magyarország apostoli kirá­lya, I. Ferenc József, augusztus hó 18-án töl­tötte be életének 81-dik esztendejét. Az év­fordulót Egerben hagyományos fénnyel ünne- pelék meg. Előző este a háziezred zenekara dísztakarodóval járta be a várost, az ünnep­ség reggelén pedig ébresztőt fuvott a lobogó­díszbe öltöztetett utcákon. Reggel 9 órakor a főszékesegyházban ünnepi misét mondott Szmre- csányi Lajos segédpüspök, a hatóságok képvi­selőinek jelenlétében; a megyei gyalogsági lak­tanya udvarán pedig tábori mise volt, amelyen az Egerben állomásozó cs. és kir. 60. gyalog­ezred és a honvédség egész legénysége, a tiszti­karral együtt, résztvett. Miniszteri elismerés. A belügyminiszter Maczki György egri szolgabirónak, Kassa Endre dr. járási orvosnak, Márkus Menyhért dr. füzes­abonyi körorvosnak, Mlinkó Antal besenyőteleki h. jegyzőnek és Nagy József dormándi bírónak a múlt év őszén Dormándon fellépett kolera leküzdése körül teljesített sikeres fáradozá­saikért elismerését nyilvánította. A gyöngyösi ferencrendiek. Megemlékez­tünk már arról, hogy a szentferencrendiek gyön­gyösi zárdája ezentúl a szigorított-rend tagjai­nak lesz otthona. Az uj házfőnök, 'Unghváry Antal, már elfoglalta állását; kívüle az uj rend­tagok közül Jugh Boneventura, Zadravecz Ist­ván, Halász Jeromos szerzetes atyák, négy frá­ter és Faragó Fábián adminisztrátor érkeztek meg uj otthonukba. Bajáról még 20 klerikust telepítenek át. A rend régi tagjai közül Pintér Kornél, Püschka Norbert, Rozmanith Kázmér, Ulmanek Gynla és Stiller János egyelőre még Gyöngyösön maradnak; ellenben Magócsy Imre adminisztrátor már elutazott Jászberénybe. Kinevezés. Hevesvármegye főispánja a he­vesi állami kisdedovoda felügyelő bizottságába Puchlin Kázmér t. kanonok, főesperes-plebánost elnökké, Korponay István főszolgabírót, Wahl Adolf dr. járási orvost, Spitzer Vilmos földbirtokost, Braun Sándor nagybirtokost, továbbá özv. Czin- gel Lászlóné, Mikola Károlyné, Veisz Jónásné, dr. Bazsó Tivadarné és Korponay Istvánné úrnőket rendes tagokká nevezte ki. Rókus-bucsu. A Rókus-temető hagyományos búcsúja az idén Szent István király ünnepével összeesik, vagyis vasárnap, augusztus hó 20-án tartják meg. Az egyházi ünnepség sorrendje ebből az alkalomból a következő: Megelőző na­pon, augusztus 19-én délután 4 órakor vespe- rás litánia a Rókus-temető kápolnájában. Au­gusztus 20-án reggel 6 órakor kis mise, dél­előtt Y2I0 órakor szentbeszéd, utána Szentség­gel körmenet, majd ünnepi nagy mise lesz a temető kápolnájában. A szentbeszédet Harka- busz László tartja. Délután 5 órakor körmenet és vespera; augusztus 21-én reggel 7 órakor pedig szent mise lesz a Rókus kápolnában. Népünnep az Érsekkertben. Az Egri Dalkör — mint már jeleztük — vasárnap, augusztus hó 20-án nagyszabású népünnepet rendez az Érsekkertben. A humoros versenyekkel tarkí­tott népünnep délután 4 órakor kezdődik. Latin tanszék a hatvani polgári iskolában. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a hat­vani állami polgári iskolában szeptembertől kezdve latin-tanszéket állít föl, föltéve, ha a latinnyelv tanulására elegendő számú tanuló jelentkezik. Müvész-estély. A miskolczi Mii- és zeneked­velők Otthon-köré-nek néhány tagja művészi kör­útra indult az ország nagyobb városaiba. Egert is útba ejtik és augusztus hó 20-án este 8 órakor a Korona-szálló kerthelytségében fog­nak föllépni. Az estélyen Varnay Zoltán zene­szerző, a művésztársaság karnagya és alelnöke, továbbá Talzon Ernő komikus és Schvarcz Jolánka és Bözsike 13, illetve 8 éves liliputi primadonnák is közreműködnek. A belépődíj személyenkint 1 korona. Katonai táviró-gyakorlatok. Augusztus hó 20-tól 31-ig terjedő időben Heves, Nógrád, Gömör és Borsod vármegyék területén a hon­védség, szabadmenetekbeu áthaladva, harc- szerű táviró-gyakorlatokat fog tartani. A ható­ságok most mind a négy vármegyében szigorú intézkedéseket tesznek az iránt, hogy a ka­tonaság által ez alkalommal ideiglenesen le­fektetett távíró és távbeszélő vonalakat a lakos­ság oltalmába vegye és a rongálásoktól megóvja. Cipésztanfolyam a legényegyletben. A ka­tolikus Legényegylet eredeti hivatásának meg­felelően mindent megtesz, hogy tagjainak szak­ismeretét emelje. így juüus hó elejétől kezdve nyolc heti rajz- és szabászati tanfolyamot ren­dezett a cipészek részére, melyet Lakatos Sán­dor nagy szakavatottsággal vezet. A tanfolyam most már a végéhez közeledik, záróvizsgáját kiállítással összekötve szept. 8-án, az egylet alapítási évfordulóján, a nyilvánosság bevoná­sával fogja tartani. A parádi fürdő szezon. A parádi vastim- sós gyógyfürdőt augusztus hó 10-ig 1235 fürdő­vendég látogatta meg. A átutazó napi ven­dégek száma az utolsó 10 nap alatt 400 volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom