Eger - hetente kétszer, 1911
1911-09-30 / 78. szám
4 EGER (78. sz.) 1911. szeptember 30. Szent Mihály napja is megérkezett. De most nem csinál már olyan mozgalmat, mint hajdan, amikor az évnek egyik legnevezetesebb dátuma volt. Ma nincs e napon gazdasági munkás- és cseléd-változás; a hivatalos ősz is nyolc napja beköszöntött már. Csak egy maradt meg a régi jó világból, mely a téli félév kezdetét jelzi: A ve Máriára este már ma 7 órakor, holnaptól pedig reggelenkint hajnali 5 órakor harangoznak. A kocsi kerekei alatt. Felnémeten tegnap Jakab János gazdaember kocsija elgázolta Birka Ferenc 2 éves Katalin nevű kisleányát. A szerencsétlen gyermek szörnyet halt. Országos vásárunk éppen nem mondható sikerültnek. A három napra úgy eloszlik a vásáros közönség, hogy a városban alig vahető észre a vásár. Erősen ártott persze a mai napnak az a csöndes eső, mely kora reggel kezdett esni s mely így különösen a kirakodó vásár vevőközönségét csappantotta meg. Persze, mint mindig, a kereslet jóval kisebb volt, mint a kínálat. Munkásgimnáziumot akarnak létesíteni városunkban, amelyre -vonatkozóan a következő hirdetményt olvassuk: Felhívás az ipari munkásokhoz. Folyó év október 1-én Egerben, az „Uránia“ Magyar Tudományos Egyesülettel kapcsolatosan, munkásgimnázium nyílik, ha elegendő számú hallgató jelentkezik. A gimnázium négy évfolyamból áll; egy évfolyam 22 hétig tart, heti 11 órával; az előadások az esteli órákban lesznek a reáliskola egyik termében. A tanítás ingyenes, a hallgatók a könyvek egy részét ingyen kapják. Célja a munkásgimnáziumnak nem az ipari pályától való elvonás, hanem hogy elsősorban az általános és ipari ismereteket az ipari munkások között terjessze, de aki a negyedik évfolyam végén a polgári iskolai bizottság előtt levizsgázik, az a negyedik polgáriról kap érvényes bizonyítványt. A munkásgimnáziumba beiratkozni lehet október 5-ig minden este fél 9 és 10 óra közt a Katolikus Legényegylet emeleti helyiségében. Beiratkozhat minden 16 évet betöltött ipari munkás. Mivel az órák pontos látogatása szigorúan kötelező és minden évfolyam végén vizsgálatot kötelesek tenni a hallgatók, azért csak olyanok jelentkezzenek a beiratkozásra, kik ennek a kötelezettségnek komolyan eleget akarnak tenni. Az Urániában, mivel a színészek szerdán már búcsúznak, a jövő szombaton lesz a szezonnyitás, amikor a Szabadság országát (Svájcot) mutatják be. Ugyanezt a darabot a tanuló-ifjúság számára is előadják csütörtökön és pénteken délután, mig csütörtök este munkás előadás gyanánt kedvezményes helyárak mellett. Holnap és holnapután pedig a szokásos mozgó- fénykép-előadások lesznek. Újszülöttek. Eger városában a lefolyt héten (szept. 22 —28-ig) a következő születési esetek történtek: Kerékgyártó Rozália cseléd Mária, Bencze Mátyás napszámos Ferenc, Kri- zsai József csizmadia mester Terézia, Nyizs- nyánszki Tibor kárpitos Etelka, Imre János napszámos Erzsébet, Dubniczki András képfaragó Béla, Tóth Ferenc ácssegéd Erzsébet, Hegedűs Aladár állami tisztviselő György, Csajbók Terézia bejárónő Mária és Rozália (ikrek), Gulyás János kőműves Sándor, csík- borsovai Demeter Benedek dohánygyári aligazgató Imre, Inczédi Lajos szemináriumi portás Lajos nevű gyermeke. Eljegyzési tábla. Fekete János napszámos és Molnár Mária hajadon hevesi, Szentpéteri Sándor pincér és Molnár Sarolta hajadon tiszafüredi, Pászti Nagy Sándor földműves és Szepesi Erzsébet dohánygyári munkásnő egri, Melczer Lajos cipész segéd és Juhász Anna varrónő egri, Király Ferenc rk. fölműves egri és Lapcsák Julianna földmüvesnő egri, Nagy János földműves és Sós Borbála földművesnő egri, Lakatos Miklós földműves és Lukács Terézia földművesnő egri, Farkas Lajos földműves és Bodó Erzsébet földművesnő egri, Farkas János földműves és Juhász Julianna földművesnő egri, Tóth András földműves és Oláh Mária földművesnő egri, Kasza Rudolf földműves és Varga Eszter hajadon tiszanánai, Lukács István földműves és Gáspár Anna hajadon mezőkövesdi, Grósz István földműves és Szabó Mária hajadon szihalmi lakos. Házasságot kötöttek. Cseh Bertalan földműves és Csehovics Anna dohánygyári munkásnő egri, Simon Dezső cipész-segéd és Schvarz Malvin frizérnő egri, Sós Sándor földműves és Leiszner Mária földművesnő egri, Tóth Bertalan földműves és Safner Margit fölművesnő egri, Frits Ferenc posta-tiszti gyakornok és Csank Erzsébet hajadon egri lakos. Halottak névsora. Király György bérkocsis 61 éves, Szilágyi Margit 1 hónapos, Podhorszki József 5 éves, Varga Rozália 2 éves, Ivanics Bizsár teknővájó 33 éves, Baráz Imre máv. munkás 67 éves, Győri Sándor géplakatos 15 éves, Bóta Lajos 18 hónapos, Oláh Józsefné szül. Bátori Mária 51 éves, Víg Anna 2 hónapos, Turk Amália magánzónö 72 éves, Zsolnai József pék segéd 61 éves, Pernes József napszámos 57 éves, Szilágyi Anna 6 hónapos korában. Az ügyvédi pálya megnehezítése. Az ügyvédi szervezetmódosító törvényjavaslat a képviselőház előtt fekszik. Ebből most már pár hét alatt kétségtelenül törvény lesz, mert hiszen Székely miniszter és Balogh államtitkár több ízben kijelentették, hogy ezt a kérdést tekintik az igazságügyi és kultusztárca legégetőbb s leggyorsabb megoldást követelő problémájának. Az ügyvédjelölti gyakorlat meghosszabbítására vonatkozó törvényjavaslat már beterjesztetett a képviselőházba. Ez az uj törvény az ügyvédjelölti gyakorlatot két évvel meghosz- szabbítja s a gyakorlat megkezdését a doktorátus megszerzésétől teszi függővé. Akiknek tehát jogi vizsgái (szigorlat, alap-államvizsga, ügyvédi) vannak hátra, saját érdekükben siessenek, mert az uj rendszer az egész vonalon a vizsgák anyagának megtizszerezödését és eddig nem ismert szigorúságot és precizitást hoz majd magával. E tendencia különben már is érezhető, mert a cen- sorok lépten-nyomon fokozódó követelményeket támasztanak a vizsgázóval szemben. Ne áltassa senki magát azzal, hogy a törvény méltányosságot fog gyakorolni, hanem fogjon azonnal a készüléshez, amelynek egyedül célravezető: időt, fáradságot és költséget megtakarító gyors és biztos módját „A jogi vizsgák letétele“ c. munkában (IV. kiadás, negyvenedik ezer) találja leírva. Díjmentesen küldi Dr. Dobó, Kolozsvár, Bolyai u. 3. A vakbél, mint tudjuk, teljesen felesleges testrésze az embernek, mégis számtalan esetben komoly, sokszor halálos megbetegedésnek az okozója. Az oly gyakori vakbélgyuladást, melyet többnyire csak életveszélyes operációval lehet meggyógyítani, a belekben való torlódás idézi elő. Mi sem természetesebb, mint hogy e veszedelmes megbetegedés elkerülésére minden embernek gondoskodni kellene arról, hogy ily torlódások a belekben elő ne forduljanak. Ez a legbiztosabban a természetes Ferencz József- keserűvíz rendszeres használata által érhető el. Ez az évtizedek óta kipróbált biztos és enyhe hatású páratlan hashajtó megakadályozza a torlódást a belekben és a legmakacsabb székrekedést is biztosan megszünteti. játékot, nem akarta megszakítani... Lám, lám, milyen okos az asszony!... Hibás ez a felvonás; vígjátékot erőszakol abból, ami drámának indult... Azért szép igy is! Kissé megbékített hogy az asszony az utolsó pillanatban az ablakhoz megy, mintha ismét a testőrt várná. A férj keserűen ébred a valóra... Felejthetetlenül szép az utolsó jelenet... Vége az előadásnak... Vagy négy-öt percet várunk. Szöges Misi előre megy kémszemlére; neki úgy is mindegy már, ha másodszor találkozik is Valentin tanár úrral. — A Sipkaszorosnál minden csöndes! — hangzik a jelszó, — ami annyit jelent, hogy szabad az út; Valentin tanár úr már kocsiba ült családjával. — Hej, fiúk, — kezdi az utcán Szöges Misi, — tenger az én bánatom! Óh Schiller, csak legalább két héttel később írtad volna Teli Vilmost!... Holnap, oh holnap! — Vigasztalódjál, Misi! — Megtörtén fogott velünk kezet... Mint komor bikáé, olyan volt a járása, mikor hazafelé ballagott. Másnap iskolából jövet, találkoztunk Szöges Misivel. — Fehér-e, vagy fekete? — kérdeztük. — Zöld, fiuk, zöld! — felelt nagy lelkendezve. — Hogy-hogy? — Hát kihívott Valentin tanár úr, aztán egy remek intelmet tartott... No, — mondom magamban, — ha így kezded, nincs semmi baj! — mert ismerjük a gyöngéjét, hogy minden erkölcsi intelem elégségest jelent, ha egy hangot nem tudunk is. A beszéd vége az lett, hogy nem jelent be a direktornak. Hálásan megköszöntem jóságát. — De most hallani szeretném, mit tanult az este, Szöges ur? — Hát én bizony semmit! — feleltem bátran. — — Ejnye, ejnye . . . enyelgett az öreg. — Színházban voltam, méltóztatott látni!.. — Igen, igen ... de valamit mégis csak tud? — — Igen, a Hermann und Dorotheá-ból Terpsiehorét, ismétlésül a hetedikes anyagból. — Tessék —! „. . . Als nun der wohlgebildete Sohn . . . kezdettem. Es elmondtam szépen tizenkét sort.. Ward langsam, sorglich gepacket.“ — hangzottak utolsó szavaim és megállóit a tudomány. Tudod, barátom, a következő szót már ki nem csavarták volna belőlem. — És azután? kérdem izgatottan. — Elég, Szöges úr! — szólt Valentin — Látom, hogy tanult. Helyre mehet, kérem! Máskor azonban csak igazgatói engedéllyel menjen színházba és a világért se tapsolja pecsenye-vörösre becses kezeit. Gondolhatod, barátom, hogy legalább négy- szer-ötször hajlongtam, miközben Valentin tanár úr a jegyet írta. Jelest kaptam . . . Életemben az első jelest a németből . . . Azért mondtam tehát, hogy zöld, mert a második félévi hat szekunda után is elégségest remélhetek . . . — Misi, őszintén gratulálok! — Köszönöm! — Méltón megünnepeld ám a sikert! — Ne félj semmit. Ma megint elmegyek a színházba, és ha még olyan rossz darab lesz is, — pecsenye-vörösre tapsolom tenyereimet. Ott lesz Valentin tanár ur is! Nevetve fogtunk kezet . . . Szöges Misi balra ment, én meg jobbra. Bizonyosan az esti szinházba-menetelről ábrándozott, én meg arról gondolkoztam, hogy milyen áldott jó ember lehet az a Valentin tanár úr . . . S-e.
