Eger - hetente kétszer, 1911
1911-05-20 / 40. szám
1911. május 20. EGER. (40. szA 3 Nos hát: nem jutottunk meddőségre, mert (bár lassan, de folytonosan) szaporodik a lélekszámúnk. Éppen lapunk mutatta ki ez év elején (jan. 25., 7. sz.), hogy a legutóbbi 10 év 10*4%-os szaporodást hozott, mig 1890—1900 között 13-7%-kal szaporodott Eger lakossága. És bizonyos dolog, hogy ez az emelkedés állandó, jóllehet majdnem csak a természetes szaporodásra utalnak életkörülményeink. Ez az adat tehát ne ejtsen kétségbe, mert hiszen arról a hónapról szól, amely a születésekre legkedvezőtlenebb, mig ellenben a halálozásnak leginkább kedvez. Nem csupán a márciust tekintve, megállapíthatjuk, hogy például a folyó év első negyedében 259 születéssel szemben 207 volt a halálozás, vagyis 52 esik a természetes szaporodás javára. Ez már magában is 200 főnyi átlagos szaporodást jelentene egy évben, ami viszont 7—8%-os általános szaporodásnak felel meg. Nem sok ugyan, de mindenesetre lépést tart legtöbb városunk ilynemű szaporodásával. Igazat adunk a Budapesti Hírlapnak abban, hogy „A baj, melyre a statisztika adatai alapján rámutattunk, elég anyagot és gondot adhat városi hatóságainknak, hogy róla elmélkedjenek. De itt az ideje már, hogy kormány és parlament a közigazgatási reformmal és egy uj városi törvénnyel a dekadencia ellen küz- ködő helyhatóságok segítségére siessen.“ Nos, ebben az utóbbi dologban még nagyobb az igazság. Hiszen az állam tömérdek vért, életerőt elszívott már a városoktól, amelyért most is csak alamizsnát ad vissza. Ezért nem csodálkozunk a hanyatláson, de ismételten és örömmel mondjuk, hogy Eger csak véletlenség- ből került most e 40 vidéki város közé. ■ — ................ ~................. j A hét. Térzene volt vasárnap délelőtt a Líceum előtt. A kellemes zenében persze nagy közönség gyönyörködött. Midőn hálásan ismerjük el háziezredünk előzékenységét, kénytelenek vagyunk megjegyezni, hogy a déli órák bizony alkalmatlanok a térzenére. Ajánlatosabb lenne, ha délután tartanák a térzenét, mikor már a nap lefelé hajlik. Második megjegyzésünk az, hogy az Érsekkert sokkal alkalmasabb lenne erre a célra, nemcsak azért, mert jobb a levegője, — Hogyan ? Ezek mind analfabéták, kérdeztem ez utóbbiak felől. — Dehogy! Valamennyi tud írni; de az itteni nép kedveli a szépírást és a „költői“ stílust, felelték. Amint közben meggyőződtem, az igazságot mondották. Egy másik fölemlítésre méltó alakja ennek a tarka-barka nyüzsgő életnek az — utcai szónok. Legelőször kényszerűségből hallgattam végig: sietős utam volt és egyszerre csak egy szűk kis utcában nagy ember-tömeg állított meg. Mily nagy volt a meglepetésem, mikor a középen álló rongyos alakot beszélni hallottam! Csak a szememet kellett behunynom, hogy azt képzeljem, valamelyik nagy művész szaval Dante, Petrarca, vagy Tasso egyik halhatatlan művéből! Született szónokok ezek itt mind. A hangjuk kellemesen csengő; mozdulataik elegánsak, nemesek és öltönyük . . . rongyos, szeny- nyes! Szép képet nyújt és kellemes a fülnek, ahogyan áruját kínálja a barbarini vagy indiai fügeárus. Asztalszerü alkalmatosságot tol maga előtt, amelyen garmadában áll a piros, ananász-formájú gyümölcs. 0 maga hámozza meg, nagyon ügyesen villára szúrja a vevő számára; mert ez a kellemes ízű, nagyon üdítő árnyékosabbak az utai, hanem azért is, mert — csöndesebb. * A vasárnapi térzene piánóit például — a gyönyörködni akaró közönség nagy bosszusá- ságára — tönkretették a rikkancs-orditások. Ezek az utcai csendháborítók, úgy látszik, nagy élvezetet találnak abban, ha ott ordítanak kiváltképen, ahol fülhasogató lármájuk különösebb bosszúságot okoz a lakosságnak. Igazán csodálatos, hogy a hatóságok nem akarják, vagy nem képesek megszabadítani Eger adófizető polgárságát ettől a sisera-had- tól. Még azt se tudjuk elérni, hogy az ordításukat mérsékeltetnék, „munkakörüket“ és az időt, amelyben működhetnek, korlátoznák. .. * Baj van a Tűzoltó-egyesületben. A tagok egy csoportja minden áron részt akart venni a veszprémi országos versenyekben, mivel azonban a parancsnoksági ülés ezt nem javasolta, vagy húszán kiléptek. Az egyesület választmánya — igen helyesen — bizalmat szavazott a vezetőségnek, mert elvégre az ismeri legjobban, hogy mit tudnak a tagok és vájjon lehetne-e kilátásuk eredményes versenyre. A kilépetteket igy elejtették; legfeljebb a fegyelemre vonatkozó fogadalmukban bizakodva, várják egyesektől a kilépési nyilatkozat — visszavonását. Más szóval: a választmány nem rombolta le a hidat azok előtt, akik meggondolnák a dolgot. Igen helyes, mert ilyen csekély ok miatt kár volna elveszíteni esetleg igen érdemes tagokat is annak az emberbaráti intézménynek, mely oly sok érdemet szerzett már. * A fagyos szentek, örvendetes következetlenséggel, alaposan rácáfoltak régi rossz hírükre. Pongrác, Szervác és Bonifác napján valóságos nyári melegünk volt. Ennek természetesen minden gazda örvend, mert most már csak Orbán fenyeget a faggyal. * A cserebogár irtásáról tanácskozott múlt hétfőn a közigazgatási bizottság. Érdekesnek tartjuk itt megemlíteni, hogy Abaujvármegyében a múlt héten körülbelül száznegyvennégy millió cserebogarat pusztítottak el. A vármegye ugyanis szabályhatású gyümölcs tele van láthatatlan, de nagyon szúró tüskékkel. Nagyon olcsó: 3—4 jár belőle egy szőlőiért. Csak az alsóbb néposztály veszi, mert az úri népnek nem elég finom. Óriási mennyiségben terem és sehogysem bírják értékesíteni. Egyszer megpróbálták a paradicsom közé keverni: ebből tudvalévőén az egész világra exportál Olaszország. (Mindenhol kedvelik az olasz paradicsom-konzervet, mert gyönyörű színe, kitűnő, zamatos ize van.) De ez a barbarini fügével való turpisság csaknem nyakát szegte a nagyfontosságu kifelé- szállításnak. No de le is mondtak egyszersmin- denkorra a keveréssel való kísérletről. Ha az utcai árusoknak olyan kellemes, zengzetes hangjuk van, könnyen elképzelhető a színházi énekesek hivatottsága. Talán csak a milánói Seala művészi gárdája veheti föl a versenyt az itteni Massimo — az Operaház — művészi erejével. Műsoron vannak a legnagyobb operák és az a gyönyörteljes élvezet, amelyben nehány előadás alkalmával részem volt, örökre felejthetetlenné teszi előttem ezeket a zeneműveket! De viszont nem is fogom őket máshol meghallgatni. . . (Befejezése következik.) rendeletet dolgozott ki a szerebogár irtásáról, melyet a földmivelésügyi miniszter jóváhagyott. A miniszter 10,000 korona államsegélyt utalványozott e célra. Maga a megye 60,000 koronát utalványozott ki az irtási költségek fedezésére a községi elöljáróságok kezeihez és szigorúan intézkedett, hogy a hajnali órákban minden község határában foganatosítsák az irtást. Az irtás meglepő eredménnyel járt. Egy kilogramm cserebogár körülbelül 1200 darab és az irtás első napjaiban magában Abaujban mintegy 12 ezer kilogramm, vagyis körülbelül 144 millió cserebogarat pusztítottak el. A földmivelésügyi minisztériumot az eddig elért eredményekről naponként táviratban értesítik. Az elért meglepő eredmény arra indította a földmivelésügyi kormányt, hogy a kérdés tanulmányozására szakközeget küldjön ki Abaujba, hogy az országos rendezéshez szükséges tapasztalatokat ott megszerezzék. * Igazán érdekes, hogy miképen születik a következtetés. A Justh-párt hivatalos lapja kedden Achim Andrásról és az ő haláláról vezércikkezvén, arra a végső következtetésre jut, hogy a parasztkirály halálának oka a helytelen politika. Achim András ma is élne, írja a „Magyarország“, ha megvolna nálunk az — általános egyenlő, titkos szavazás. Nesze neked, logika! * Ha tovább is igy okoskodunk, ez lesz az oka: a dalai láma megközelíthetetlenségének; anuak, hogy 29° a meleg; annak, hogy sok a cserebogár; no meg annak is, hogy a kelkáposzta — nem zongora. . . * Eger megint belekerült az „£sf“-be; de most nem a kongregáció révén, hanem 30 rendőrnadrág (és még majdnem 20 pár rendörkeztyü) vitte bele. Az utóbbinak hiányát észrevették az árajánlatban, de az előbbit nem. Mivel azonban átlag-árajánlatról van szó: a várost úgy se érheti kár. A „bazáros“ Bauer H. cég már előbb rendezte is ezt a dolgot. De az Est-nek igy nem jó, mert igy nem botrány. Meghagyja, sőt megcsinálja tehát botránynak, hogy — több példányt tudjon eladni. Ez nálunk a sajtószabadság! HÍREK. Eger, 1911. május 19-éü. Tájékoztató. Május 20. Sorozás Hevesen. „ 20. Eger város közgyűlése. „ 20. Jogász-majális. „ 21. A háziezred ünnepe. (Asperni csata, 1809.) „ 21. Országos vásár Gyöngyösön. „ 22., 23., 24. Keresztjáró-napok. „ 22., 23., 24., 26., 27. Sorozás Egerben (a járásra nézve). „ 25. Áldozócsütörtök. „ 28. Országos vásár Poroszlón. „ 28. Országos vásár Hatvanban. „ 29. A kápolnai csata emlékünnepe. „ 29., 30., 31. írásbeli képesítő vizsgálatok a tanítóképzőintézetben. A kápolnai csata emléke. A kápolnai csata hatvankettedik évfordulóját az idén május hó 29-én fogja megünnepelni a hazafias közönség. Az ünnep rendező bizottság erre nézve a következő felhívást teszi közzé: Hevesvármegye hazafias népéhez. Minden nemzetnek vannak szent napjai, vannak történelmi, megszentelt helyei, ahová virrasztani jár az emlékezet, ünnepelni a kegyelet. E helyek a nemzeti küzdelem szin-
