Eger - hetente kétszer, 1911

1911-02-08 / 11. szám

1911. február 8. EGER. (11. sz.) 3 sarat az emberek — hozzá lévén ahhoz szokva — már nem is tudják nélkülözni; városokban azonban, hol a nagy forgalom, nemcsak kelle­metlensége és az egészségre káros volta miatt, hanem a — drágasága miatt sem alkalmaz­zák. A nagy forgalom ugyanis annyira tönkre teszi a makadámot, hogy annak jókarban tar­tása drágábbá teszi azt a többi burkolatnál. Az aszfalt nagyon alkalmas járdák burko­lására, de kocsiútnak csak ott válik be, hol nincs nagy közlekedés, különösen nincs nagy teherforgalom. Mint minden puha burkolat, az aszfalt is zajtalan, szűk utcákban, 3—4 eme­letes házak közt, ahol folytonosan bs van árnyékolva, tehát nyáron meg nem olvad, igen megfelelő burkolat. Nagy előnye, hogy meg­szakítás nélküli felületet képezvén, igen köny- nyen tisztán tartha'ó. De ugyanezen tulajdon­ságai miatt a lovak nedves vagy fagyos idő­ben elcsúsznak azon, nem lévén rajta rés, amelybe megkapaszkodhatnának. Az aszfaltot gondozni kell, télen porral hinteni a síkosság ellen, nyáron pedig gyakran locsolni, hogy meg ne puhuljon és a kerekek s a lovak patái azt fel ne vágják. Az impregnált fakocka-burkolat rendkívül drága, mert nem tartós és azt folyton javítani kell; ahol teherkocsik járnak, egyáltalán nem alkal­mazható. Minthogy minden nedvességet, pisz­kot magába vesz, ezen burkolat közegészségi tekintetből nem ajánlható. A kőburkolat kiváló burkolati nem, ha a kő kemény, szilárd, egyenletes struktúrájú, ha a kövek elég nagyok és jól kidolgozottak, ha a hézagok cementtel, vagy szurokkal, azaz nem porló anyaggal vannak kitöltve és ha az alap- építmény teljesen szilárd. Még a legkeményebb bazalt és gránitkő is rossz burkolatot ad, ha a kövek kis felületűek és nincsenek jól kifa­ragva, mert a sok és nagy hézagokba a ke­rekek belezökkennek, ezáltal a szélek lekop­nak, a kövek legömbölyödnek. Hozzájárul eh­hez az a körülmény is, hogy a gránit és ba­zaltkockák anyaga nem lévén homogén, minden részében egyenlő kemény és szilárd, azok ko­pása egyenetlen, a kocsik döcögnek, rázat- nak és kellemetlen, idegölő zaj származik, amit még az is elősegít, hogy a gránit és bazalt­kockák csak homokra vagy kavicsra lévén fektetve, azok helyenként süppednek. Hygieni- kus szempontból a hézagok ho nokkal való ki­töltése föltétlenül elitélendő, miután a héza­gokban lévő homok a tüdőre rendkívül ártal­mas port képez; emellett a hézagok megtelnek bűzös rothadó anyagokkal, miáltal az altalaj is inflciálódik. A sok mesterséges úton készített bur- koló-kő közül csak egy vált be: a keramit. Ez a teljesen szabályos alakú kövekből készült, parkettszerűen fektetett burkolat igen csinos, tetszetős, teljesen egyenletes és ezáltal igen könnyen tisztán tartható. A keramit nagy ke­ménysége, tömörsége és szilárdsága által a legnagyobb teherkocsik nyomásának, lópatkók ütésének, a nedvesség behatolásának és a fagy káros befolyásának ellenáll. Anyaga rendkívül kemény és szilárd, e mellett teljesen homogén, kopása tehát igen csekély és egyenletes, a bur­kolat szilárd, betonalapja pedig teljesen ki­zárja a kövek süppedését. Bár ezen burkolat nem mondható zajta­lannak, mert hisz kemény burkolat nem is lehet az, de az előbb említett okoknál fogva távolról sem oly zajos, mint a hamar egye­netlenné, gödrössé váló gránit vagy bazalt­burkolat. A keramitburkolat hézagai port nem képező cementtel vagy szurokkal vannak ki­öntve, s így a burkolatba semmiféle bomló anyag nem hatolhat be, ami hygienikus szem­pontból igen nagy haszon. Közegészségügyi szempontból pedig az az előnye, hogy a ke­ramit anyaga nagy szilárdsága és keménysége mellett alig kopik, így tehát, a belégzés foly­tán az emberi szervezetbe igeu kevés anyag juthat és a keramitburkolatból leváló, ezen kicsi szemcse nem éles szélekkel bíró s vízzel érintkezve is eredeti alakját megtartó gránit, bazalt vagy más kődarab, hanem olyan anyagból álló pici porszem, ami belégzés után vízzel érintkezve megpuhul és a légi utakból ártalom nélkül kiürül. Lássuk most már ezeknek a burkolatok­nak egységárait, mert a helyes mérlegelésnél ezt a körülményt is számításba kell venni. A makadam természetesen a legolcsóbb: m2-je 5.50 K, az öntött aszfalté 14 K, a ke- ramité 14.50 K, a 3/4-es gránit vagy bazaltkockáé 17 K, egész kockáé pedig 20.50 K. Ha azon­ban ezen burkolatoknak a fentartási költségeit is tekintetbe vesszük, akkor egészen más képet kapunk. Az előállítási ár 20 éves fentartási költséggel együtt a makadamuál átlag 16.50 K m2-ként, öntött aszfaltnál 16 K, komprimált aszfaltnál 17 K, keramituál 16.50 K, */4-es kockánál 19.50 K, egész kockánál 23 K. Nem szabad azonban megfeledkezni arról sem, hogy 20 évi használat után milyen bur­kolatunk lesz: poros, sáros makadam, teljesen elkopott aszfalt, legömbölyödött, gödrös ba­zalt, illetve gránit, vagy szilárd alépítményen nyugvó és alig lekopott keramit. Tehát válasszuk ki magunknak azt, ami a mi viszonyainknak leginkább megfelel. HÍREK. Eger, 1911. február 7-éu. Tájékoztató. Február 9. Fertálymesterek eskütétele. „ 11. A Hevesm. és Egervid. NSegylet estélye. „ 12. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 12. Ismeretterjesztő előadás a Kát. Legényegyletben. „ 12 A Hevesmegyei Takarékpénztár közgyűlése. „ 13. A közigazgatási bizottság ülése. „ 14. A hevesi főszolgabíró tárgyalási napja Kiskörén. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Kápolnán. „ 16. Katonai felülvizsgálat Egerben. „ 19. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 19. Szinielőadás a Kát. Legényegyletben. „ 19. Országos vásár Tiszanánán. „ 20. Katonai utóállítás Hatvanban. „ 21. A gyöngyösi főszolgabiró tárgyalási napja Do­moszlón. „ 25. A Kaszinó-egyesület müvész-estélye. „ 26—28. Szentségimád ás a ciszterciek templomában. „ 26. Farsangi estély a Kát. Legényegyletben. „ 27. Farsangi estély az Egri Clubban. „ 27. Országos vásár Kálban. Kinevezés. A pénzügyminiszter Wisnyovszky Károly hevesi és /ring Vilmos gyöngyösi adó­hivatali pénztárosokat eddigi minőségükben a VIII. fizetési osztályba, Wallandt Aladár egri adóhivatali segédet a IX. fizetési osztályba adóhivatali főtisztté, Rusznyák József és Ádám Kálmán hatvani adóhivatali tiszteket eddigi minőségükben a X. fizetési osztályba, Takács László hatvani cukorgyári főellenórt eddigi minőségében a IX. fizetési osztályba nevezte ki. Adományok a Kaas Ivor emlékműre. Azon az 575-50 koronán kívül, amelyet lapunkban már nyugtáztunk, a nagynevű publicista emlékére Kriston Endre gyüjtőívén újabban adakoztak: Hámán András, apát, főesperes, makiári plébá­nos 10 kor., Dambrovszky Imre dr. egri jogaka­démiai tanár 10 kor., Buczkó János, egerbaktai lelkész 2 kor. és Göndör Ignác nyug. rk. tanító 1 kor., összesen 598 kor. 50 fillér. A Szvorényi József emlékét megörökíteni kívánó egri tanítványok által kiküldött szükebb bizottság f. február hó 12-én (vasárnap) dél­előtt féltizenkét órakor a vármegyeház kis­termében értekezletet tart. A vezetőség ezen az értekezleten számol be a gyűjtés eddigi eredményéről s a további teendőket állapít­ják meg. A Majzik Viktor-telep vendégei. A kitünően sikerült mezőtárkányi munkásházakat holnap (szerdán) tanulmányozás céljából megtekintik Radisics György, a földmivelésügyi minisztérium osztálytanácsosa és Ipolyi (Keller) Gyula szolgá­lattételre berendelt gazd. akad. tanár. A ven­dégekkel együtt Mezőtárkányra megy Majzik Viktor alispán is. Az egri Keresztény Szociális-egyesület. Fenn­állásának ötödik esztendejében, immár a saját uj otthonában tartotta meg idei évi rendes közgyűlését az Egri Keresztény Szociális-egyesület. Az a lelkes, népmíveiö munka, mely az egye­sület belső életében folyik, megérdemli, hogy a közönség is tudomást szerezzen róla. Révé Lajos egyesületi főtitkár évi jelentéséből ki­emeljük a következőket. Az egyesület az 1910. évet 348 taggal kezdte meg. Ez a létszám ki­lépés, hátralékok miatt történt nagyszámú tör­lés ellenére is állandóan emelkedett és most a 400-at érte el. Újabban az ifjúság is melegeb­ben érdeklődik az egyesület iránt és a tagok sorában elfoglalt százalékszáma jóval maga­sabb, mint az előző évben volt. Az egyesület vezetőségének legfőbb gondja a valláserkölcsi élet ápolására irányult. Ez a törekvés az előadások szellemében, az elnök alkalomszerű utasításai­ban, a tagok vallásos életének állandó irányí­tásában, kegyhelyekre való zarándokutak ren­dezésében és sok más apróbb cselekedetben nyilvánult. A kulturális törekvések a régi keret­ben mozogtak ugyan, de az előadások előre megállapított terv szerint folytak és különö­sen valláserkölcsi, neveléstani, természettudo­mányi, alkotmány- és jogismereti, szociális, végül egészségtani tárgyakat öleltek föl. Elő­adók voltak az év elején Bozóky Géza dr., Ha- lászy Cézár dr., Révész Károly, Bukna József- Bozsik Pál és Révé Lajos, az év végén pedig Barsy Károly dr., Molnár Kálmán dr., Barsy Ist­ván dr., Breznay Imre, Vadász Lajos és Révé La­jos. De az egyesület vezetősége a vasárnap délelőtti, szabadon választott tárgyú előadások mellett péntek esténkint vetített képekkel ki­sért előadásokat is rendezett, melyek közül öt vallási, öt pedig földrajzi tárgyat ölelt föl, még pedig kapcsolatos egymásutánban. Elő­adók itt Kövér József és Subik Károly voltak, a vetítőgépet Nagy János dr. elnök kezelte. Vala­mennyi előadás a tagok nagyobb tömege előtt folyt le és az általános műveltség fokozására célozott. Ezek mellett külön helyesírási és fogal­mazási kurzust is rendezett az egyesület, álta­lában pedig azon fáradozott, hogy a tagok fo­kozott mértékben haladhassanak a belső és külső nemesedés utján. Folytonosan őrködött a fölött, hogy az ildomos magaviselet, az egy­más megbecsülése, a tisztességes beszédmodor és a külső tisztaság fejlődjék és terjedjen a tagok között. Reméljük, hogy az egyesület jó­tékony hatása ezen a téren is nemes gyümöl­csöt fog teremni. Az egyesület könyvtárában 216 kötet szépirodalmi és 136 kötet ismeret- terjesztő munka van. Az év folyamán 98 tag használta a könyvtárt. A szociális munka terén az egyesület céljait különösen az egri fökáptalan, Szmrecsányi Lajos püspök és Dutkay Pál kano­nok támogatták, állandó földbérletben része­sítvén az egyesület kisgazda tagjait. A tagok részére tüzelőanyag beszerzéséről is gondos­kodott az elnökség. Legfontosabb azonban a szociáls törekvések terén az a mozgalom, ame­lyet az egyesület a munkásházak felállítása érde­kében indított. E mozgalom annyira előreha­ladt, hogy az eszme megvalósulása immár a közel jövőben várható. Az uj egyesületi ház és

Next

/
Oldalképek
Tartalom