Eger - hetente kétszer, 1911
1911-01-04 / 1. szám
1910. január 4. EGER. (1. sz.) 3 Miskolcon mérkőzött a dicsőségért, szeptember 18-án pedig a budapesti Vivő és Atbletikai Club labdarúgó csapatával versenyezett Egerben. Fölemlítjük még a Keresztény Szociális Egyesület zászlószentelé>ét, az Egri Főegy- házmugyei rk. Tauító-egyesület közgyűlését, a budapestvidéki tankerület középiskolai igazgatóinak konferenciáját, a megyebizottsági tagválasztást, az ifjúsági céllövő tanfolyamok szervezését, a Tótli-testvérek nem sikerült repülési kísérletét, és Kiss Józsefnek annál sikerültebb fénykép-kiállítását. A hazafhág oltártüzét nem egy magasztosan szép ünnepséggel táplálta Eger város közönsége; március 15-én, a magyar szabadság 62-ik évfordulóján hagyományos lelkesedéssel ünnepelt; április 8-án Széchenyi István gróf halálának 50 éves évfordulója alkalmából együtt ünnepelt, a jogakadémia ifjúságával; május 1-én Szvorényi Józsefnek, a híres nyelvtudós, író és tanár, az egri főgimnázium volt igazgatójának emlékét ünnepelte abból az alkalomból, hogy pompásan sikerűit relíf-mell- szobrát a főgimnáziumi előcsarnokban leleplezték; junius 6-án kizarándokolt a kápolnai csata- sikon nyugvó névtelen hősök sírjához és megkoszorúzta emléköket; október 6-án az aradi vértanukért bemutatott szentmisén vett részt, majd a Knezich-emléknél tette le a kegyelet koszorúját a nemzeti eszme mártírjai előtt; október 23-án pedig a hazafias tollú szerzetesíró, Szaic Leó emlékét ünnepelte méltó kegyelettel, az emlékét megörökítő márványtábla leleplezése alkalmából. Az év eseményeinek mérlegét összeállítva, meg kell emlékeznünk arról a nyereség és veszteség-számláról is, mely a közéletet alkotó elemeiben, az egyénekben érinti. A nyereségszámlán kezdjük. Társadalmi életünk nevezetesebb alakjai közül őfelsége, a király Hersics Rafielát, a Paulai szent Vincéről nevezett irgalmas nővérek egri fónöknőjét és dr. Ury Józsefné Kapácsy Amáliát, a Hevesmegyei és Egervidéki jótékony Nőegylet elnökét, a közjótékonyság terén szerzett érdemeik elismeréséül a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki, míg Kánitz Dezsőnek, az egri Agrár-Takarékpénztár vezérigazgatójának a magyar nemességet Nagyecséri előnévvel, szendrői Kovách Kálmán kir. műszaki főtanácsosnak pedig az udvari tanácsosi méltóságot adományozta. Dómé József h. pénzügyigazgató kir. tanácsos lett, Okolicsányi Lajos és Kovács József pénzügyi tanácsosokká neveztetek ki, míg Rudassy Jánost az Egri Dalkör ünnepelte lelkesen kántorságának 50 éves jubileuma alkalmából. Sok régi ember uj működési kört, sok uj ember uj otthont talált társadalmunkban. így az egri főkáptalan Ridárcsik Imrében és Michalek Manóban uj kanonokokat kapott; a biboruok- érsek Dutkay Pál apát-kanonokot oldal-kanonok- jává. Ridárcsik Imre kanonokot érseki irodaigazgatóvá, Kriston Endrét érseki titkárrá, Kronberger Józsefet másod-titkárrá nevezte ki. Az államépítészeti hivatal uj főnöke Légmán Imre lett, a kir. járásbírósághoz járásbiróvá Janka Jenő, a munkásbiztositási választott biróság elnökévé Dobrányi Lajos járásbíró, helyettes elnökévé Bitskey Andor járásbiró neveztettek ki. A kir. törvényszéknél Bálint Sándor dr. jegyző; a kir. számvevőségnél Fejér Miklós számellenőr, Kozsár József számtiszt; az adóhivatalnál Körössy József adótárnok, Csórja Ignác adóellenőr, Horváth Ernő adóhivatali segéd és Horváth Ferenc adófőtiszt lett. Az Egri Dalkör elnökévé Kösztler József dr. választatott meg. Az egri érs. jogakadémiához fass János dr. vármegyei tb. főjegyző az államtudományi államvizsgálati bizottság kültagjává, Kalo Miklós kir. törvényszéki biró a jogtudományi államvizsgálati bizottság kültagjává, Dambrovszky Imre dr. a közigazgatási jog és statisztika tanszékére nyilv. rendkívüli tanárrá, a hittudományi karon Barsy Artur dr. és Kele István dr. teológiai h. tanárok nyilv. rendes tanárokká neveztettek ki. A főgimnáziumhoz Kovács Piusz és Czakó Ambrus dr. helyeztettek Egerbe, míg az állami polgári leányiskolánál Szétsényiné Gyürky Ilona igazgató és Gál Piroska tanítónő lett. Az állami elemi iskolához Tóth Károly és Jánné Ficzere Irma helyeztettek át. Kalovics Alajos dr. állami tanító a kir. tanfelngyelőséghez szolgálattételre rendeltetett be, Kolacskovszky János pedig ugyanott igazgató-tanítóvá lépett elő. A gazdasági ismétlő iskolánál Marnó Gyula mint hitoktató és Resch Jenő mint szaktanító nyert alkalmazást, a rk. elemi iskolához pedig Mentusz József tanítót választotta meg a rk. iskolaszék. Az uj emberek sorában látjuk továbbá Horváth Mihály drt, aki uj ügyvédi irodát nyitott, Kotzmann Géza m. kir. erdőgondnokot, Eckardt János szőlészeti és borászati felügyelőt, Maczky György szolga- birót, Lukács Gyula főkáptalani uradalmi felügyelőt és az irgalmasok rendházában Látrányi Sándor dr. orvost és Kókai Ferenc lelkészt. Régi ismerőseink közül uj álláshoz jutottak: Barchetti Károly dr. a Hevesmegyei Takarék- pénztárnál ügyész, Simcsó József képezdei tanár a Kát. Legényegyletnél titkár, Barsy István dr. ügyvéd bíbornok-érseki jogtanácsos és a főkáptalannál ügyész, Ott Péter dr. ügyvéd a papnevelő-intézetnél lett ügyész. Ámde közéletünk veszteségszámlája is jelentékeny. Igen sok kiváló egyéniséget szólított el városunkból a kötelesség, hogy másutt érvényesítsék tehetségüket és munkaerejüket. Ilyenek: Fekete Árpád kir. törvényszéki jegyző, Keresztes Jenő dr. orvos, Küzdj Aurél főgim- náziumi tanár, Korilly Szilveszter főgimnázíumi tanár, Csellágh Gyula főmérnök, az államépítészeti hivatal főnöke, Bozóky Géza dr. jogtanár, Etek István m. kir. erdőmérnök, az egri erdögondnokság vezetője, Tatár György szőlészeti és borászati felügyelő, Valló István pénzügyi tanácsos, Dobóczky Dezső szolgabiró, Loser Henrik dohánygyári igazgató, Surányi Viktor pénzügyi számtanácsos, Krivoss Árpád adóellenőr, Török Zoltán adófőtiszt. Hosszú éveken át tartó fárasztó munkásság után nyugalomba vonultak: Kosa Kálmán ítélőtáblái bírói címmel és jelleggel felruházott kir. járásbiró, Fleischhammer Károly adótárnok Fógel Ágoston kereskedő és Szentimrey Imre fokáptalani uradalmi felügyelő; legyen jutalmuk a csendes magánéletben a közvélemény elismerése. Veszteségszámlánkat betetőzik a lefolyt év legsötétebb eseményei, a halálozások. A kegyetlen halál kiragadta sorainkból Okolicsányi Lajosné szül. altorjai Altorjay Ilonát, Skol Mária Felicitas irgalmas nővért, Parentézy Ferenc pénzügyi számtanácsost, Kiss A lajosné Tárkányi Magdolnát, Jents Margit angolkisasz- szonyt, Bánhidy Gyula állami igazgató-tanítót, Polánkay János birtokost, Hubert János dr. nyugalmazott jogtanárt, Nagy Bernát városi hus- biztost, Ceiier Antal érseki szakácsot, Kapácsy József nyug. törvényszéki tisztviselőt, Nánásy Dezső nyug. honvéd őrnagyot, szendrői Kovách Kálmánnét, sz. Várnay Etelkát, Pásztor Bertalan dr. ügyvédet, a függetlenségi párt elnökét, Petro József ügyvédet, a munkapárt elnökét, stb. stb. kiket nagy részvéttel gyászolt, meg a társadalom. HÍREK. Eger, 1911. január 3-án Tájékoztató. Jan. 5. Katonai utóállítás Egerben. „ 5. 6. Országos vásár Tiszafüreden. „ 6. Vízkereszt. „ 7. Az Egri Dalkör művészestólye. „ 9. Kendkívüli megyegyülés. „ 9, 10. Országos vásár Egerben. „ 10. A népszámlálás befejezése. „ 14. Az Egri Club táneestélye. „ 15. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 15. A Kér. Iparoskor közgyűlése. „ 16. A közigazgatási bizottság ülése. „ 16. Országos vásár Verpeléten. „ 19. Országos vásár Makiáron. „ 20. Katoai utóállítás Hatvanban. „ 22. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 22—23. Országos vásár Hevesen. „ 28. Az Egri Club kabaré-estélye. „ 29. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 29—30. Országos vásár Gyöngyösön. Milyen idő lesz? Százesztendős kalendáriom van előttünk, mely „Kristus Urunk* Születése után 1811. esztendőre“ készült s melyben „A* szokott Kalendá- riomi Matériákon kívül sok mindenfélék feltaláltatnak.“ Minket azonban nem az érdekel, amit a kalendáriomcsináló írt bele, hanem az. amit a naptár gazdája, Csiky Ferenc egri ügyvéd, jegyezgetett belé nagy pontossággal, lelkiismeretességgel, például az időjárásról. Ez már azután valódi és hamisíttatlan száz- eszteudős naptári jóslattá lehet Egerre és vidékére, ha ugyan elfogadjuk azt a föltevést, hogy az időjárás minden száz esztendőben pontosan megismétlődik, vagyis az üstökös példájára visszatér. Halljuk tehát, mit mond a Csiky Sándor atyja, a naptár végéhez fűzött „Nevezetes Jegyzésekében! „Kemény hideg vala ebben az Esztendőben egész Februárius 25-dikéig; a’ mint le esett a nagy hó Januárius 3. 4-ik napján, úgy itt telelt az egy végiében egész Február 25- dikéig. Hanem ekkor megindult olvadui, meg sem állott, mig csak egészen el nem olvadt...“ Naponkinti följegyzései pedig január hónapra a következők: 1 — kemény idő; 2 — hó; 3 — nagy hó; 4 — nagy hó, éjjel nagy szél; 5 — kemény hideg, nagy szél; 6, 7 — nagy hó; 8 — kemény hideg; 9 — hideg; 10 — hó;11 — nagy hó;12 — havas; 13, 14 — köd, hó; 15 — ködös; 16, 17 — enged a hó; 18 — fagy; 19 — enged; 20, 21 — nagy hideg; 22 — nagy hideg és homályos, délben tiszta napfény. Ettől kezdve minden nap nagy hideget jegyez be, csak 26-án toldja meg evvel: „szállong a hó.“ A naptár nyomtatott jóslata pedig ez volt: 4—5 zűrzavaros, hideg; 7 — hó esik; 8 — tisztul; 13 — 16 — az idő tiszta napokat hoz; 22 — havas, napfény; 26—27 havas, hideg. Eddigelé nem vált be, de akinek kedve és ideje van hozzá, könnyen ellenőrizheti: mit ér a százesztendős naptár értéke jóslás szempontjából. Lapunk legközelebbi száma, a január hete- diki ünnep miatt, szombaton csak délben jelenik meg. A hálaadáson Szilveszter estéjén oly sokan voltak, hogy a templom-ajtókig zsúfolva állott a tömeg a főszékesegyházban. A szertartást Böhm János dr. prépost-kanonok végezte, Danassy Gyula káplán lendületes, szép beszédet tartott. Nem túlozunk, midőn azt állítjuk, hogy a fenséges Te Deum legalább is 6—7 ezer hivő ajakán csendült fel az istenitisztelet végén. Jó negyedórába telt, mig a hívek elvonultak a templomból.
