Eger - hetente kétszer, 1911

1911-03-08 / 19. szám

1911. március 8. EGER. (19 sz.) 3 szeiű szerzetest, Kassuba Domokost, a hitnek és hazaszeretetnek apostolát, a munka emberét. Hogy csak nehány nevet említsünk, ott voltak: Kállay Zoltán dr. főispán, Majzik Viktor alispán, Jankovios Dezső polgármester, Maliász Gusztáv és Nagy László ezredesek, Deutsch és Fritz alezredesek, Hellebronth Géza, Dómé József pénzügyigazsató, Dobrányi Lajos, a járásbíróság vezetője, Vigh Béla főreáliskolai igazgató, Alpáry Lajos kir. tanfelügyelő, Hanák Gyula főjegyző, Ambrus István dr. t. kanonok, Siesse/ honvéd zászlóaljparancsnok stb. stb. Bírák, ügyvédek, katonatisztek, tanárok, tisztviselők, kereskedők, iparosok nagy számban. Lelkes éljenzés fogidta az ünnepeltet, mi­dőn megérkezett avval a küldöttséggel, mely Hanák Gyula főjegyző vezetésével hívta meg a társasv«csorára. És ez a lelkes hangulat foly­ton fokozódott, hogy végre egy lélekemelő mozzanatban jusson tetőpontra. Mikor ugyanis Kassuba Domokos a hozzá intézett üdvözlő be­szédeket szivből jövő, lélekhez szóló beszéd­ben megköszönte és a Hazára kérte az Isten áldását : önkéntelenül a Himnusz tolult az aj­kakra és áhítattal énekelte el a társaság az első versszakot. Az első lelkes pohárköszöntőt Kállay Zol­tán dr. főispán mondotta a királyra, majd Kassuba Domokos emelt poharat szép beszédben Zichy János grófra, a magyar közoktatásügy ezidő- szerinti vezérére. Sorra jöttek ezután a sze­retet melegétől áthatott beszédek, amelyek mind általános figyelmet keltettek. Majzik Vik­tor alispán a vármegye és a város —, Med- nyánszky Sándor a szülőknek —, Vigh Béla a fő­reáliskola-, Barsy István dr. a tanítványok és Alpáry Lajos a népoktatásügy munkásainak nevében. Ezekre együttesen felelt Kassuba Do­mokos egy marandandó becsű beszédben, mely­nek végső szavai nemzeti imánkba olvadtak. ... A ciszterci rendnek és az egri tanári karnak lehettek nagyobb ünnepei Egerben az egy évszázadot meghaladó ittműködése alatt, de kedvesebb emlékű aligha volt még, mint a vasárnapi, mely — igaza volt az ünnepelt- nek — az ő nevelés-tanítási irányuk helyes­ségének elismerése, a ragaszkodó szeretet ki­fejezése volt és az ő munkájuknak megbecsülé­sét jelentette. * Vasárnap délelőtt egyébként családias kör­ben ünnepelte igazgatóját a főgimnázium tanári kara és ifjúsága is. A zenekar és énekkar két-két pompásan előadott számmal szerepelt; a tanári kar részéről Mátrai Rudolf, az ifjúság részéről pedig Thurzó Nagy László VIII. o. t. üdvözölték a főigazgatót. Kassuba Domokos válaszában arra buzdította a tanulókat, hogy legyenek méltó utódai azoknak, akik az egri kát. főgimnáziumnak olyan tisztes nevet sze­reztek. Jótékony adományok. Debreczeni János, apát­kanonok, az egyházmegyei papnyugdijintézet javára tett alapítványát újabb 2000 koroná­val 2400 koronára gyarapította. Csekó Gábor, prépost-kanonok, ugyancsak a papnyugdíjinté­zetnek 5000, Nagy Antal, tb. kanonok, sajóvár- konyi esperes-plebános pedig a bolyoki róm. kát. népiskola fejlesztésére adományozott 1000 koronát. Nemesi előnév. A király Hanák Kolos kú­riai bírónak és törvényes utódainak, nyugdí­jaztatása alkalmából, a bírói pályán szerzett érdemei elismeréséül régi magyar nemességük­nek kegyelemből való megerősítése mellett, az „abasári“ előnevet adományozta. Halálozás. Két halálesetről kell beszámol­nunk ismét. Mindakettő mély gyászba borí­totta nem csupán az érdekelt családokat, ha­nem a társadalom széles rétegeit is. Kánitz Lipót, a Kánitz-család szeniorja az egyik halott. Matuzalemi kort élt: 93 éves korában tért meg Istenéhez szombaton reggel, rövid szenvedés után. A boldogult késő agg- ságáig puritán becsületes-égü nagykereskedő volt. Mindenki tisztelte és becsülte; hitsorso- sai pedig azzal tüntették ki, hogy az egri izr.. hitközség és szentegylet örökös tisztelet­beli elnökévé választották. Temetése vasárnap délután 3 órakor ment végbe nagy részvét mellett. A ravatal az ujvilág-utcai izr. ima­ház udvarán volt felállítva, ahol a végtisztes­ségre, valláskülönbség nélkül, nagyszámú kö­zönség gyűlt egybe. Kánitz Lipót gyászoló özvegyén kívül, kivel 59 évig élt boldog há­zasságban, hét gyermeket, 10 unokát, és 5 dédunokát hagyott hátra. A másik halott: Dálnoky Nagy Jánosné szül. bessenyői Szabó Paula, Dálnoky-Nagy János egri ügyvéd, a Hevesmegyei Takarékpénztár igazgatójának felesége. Az 55 évet élt űrasszony hosszas szenvedés után Budapesten hunyt el pénteken és holttestét Egerbe szállítva, vasárnap dél­után 3 órakor temették el nagy részvét mel­lett a Fájdalmas Szűzről nevezett sírkert ha­lottas házából. Előadás a Szent-lmre-körben. Az Egri Szent Imre körben f. hó 9-én, csütörtökön, délután Nagy János dr. teológiai tanár tart előadást, a kör helyiségében (Széchenyi-utca, Würth-ház.) Az előadáson a kör vendégeket is szívesen lát. Belépődíj nincs. Az előadás 6 órakor kez­dődik. Disztorna. A főreáliskola ifjúságának Test- gyakorló-köre vasárnap délután tartotta meg dísztornáját szépszámú érdeklődő jelenlétében, ügy a svéd tag-szabadgyakorlatok, mint a fabotgyakorlatok igen tetszettek a közönség­nek, mely nem lankadó figyelemmel és gyak­ran lelkes tetszésnyilatkozatokkal kisérte a szereken végzett szabatos gyakorlatokat, to­vábbá a versenyeket. A pompásan képzett kis csapat 40 tornászból állott s fegyelmezettségük, a gyakorlatok plasztikus kivitele valóban meg­érdemelt elismerést szerzett Kiss Nándor torna­tanárnak, a Testgyakorló-Kör vezetőjének. A győztesek különben a következők: az össze­telt főversenyben (nyújtó, korlát, ló) Kiss Nándor örökös vándordíját elnyerte Szalay Gusztáv VII. o. tan.; a II. díjat, Berkes Sándor VIII., a III-dikat, Babocsay Lajos VIII. és a IV. díjat, Goldmann Sándor VIII. o. tan. nyer­ték. Az osztályverseny győztesei pedig a kö­vetkezők : V. osztály (mászás rúdon) Holecz István, Schvarcz Jenő, Klausz Ernő. VI. osz­tály (függeszkedés kötélen) Véc-y László, Sir Lajos, Daragó János. VII. osztály (korláton) Szalay Gusztáv, Herkely Gusztáv, Klein Jenő. VIII. osztály (lovon) Babocsay Lajos, Berkes Sándor, Legányi Gyula. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik is­tenben boldogult leánykánknak, Terikének, el­hunyta alkalmából részvétüknek a temetésen való megjelenésükkel, vagy bármi más módon kifejezést adni kegyeskedtek és evvel végte­len fájdalmunkat enyhítették: ez utón mon­dunk szivből jövő, hálás köszönetetet. Eger, 1911. márc. 7. Godál Sándor és családja. A Kerületi Munkásbiztosító pénztár IV. évi rendes közgyűlése 19-én, d. e. 10 órakor lesz a városház nagytermében. Ha pedig erre a gyűlés nem jönnének össze a tagok kellő szám­ban, a következő vasárnap, 26-án tartják meg. Az esperanto-tanfolyam, mely márc. 27—31. napjaira hirdet Marich Ágos'on,nem díjtalan lesz, amint közöltük. Most Vt-tt értesülésünk sze­rint öt korona lesz a díja, de ennek ellené­ben megkapják a hallgatók a „La Verda Stan- dardo“ című esperanto újság egy évi folya­mat is. A Samassa-tér rendezése. A Samassa-tér és vele együtt a főszékesegyház környékének parkírozását hétfőn reggel megkezdették. És ezzel a parkírozással végrevalahára rendezve lesz Eger város legszebb pontja, mely, valljuk meg őszintén, eddig a legelhagyatottabb volt. A gyönyörű, stíLzerü főszékesegyház, a mo­numentális liceum-épület, a modern plébánia és törvényház között húzódó nagy térség a maga sivár, rideg rendezetlenségével szinte kiáltó ellentétben állott az idegen előtt és bizonyos keleti nemtörődömséggel, sőt talán Ízléstelen­séggel is vádolt bennünket. Hát ez most egy csapásra megszűnik. A Samassa-tér és a vásár­térhez vezető feljáró parkká lesz átalakítva. A munkálatokat Károlyi Mihály gróf parádi ura­dalmának főkertésze vezeti és pár hét belete­lik, míg a tervbevett földmunkát, fásítást, szó­val a parkírozást végrehajtja. Veszett kutyák garázdálkodása. Sok rende­letet adtak már ki a különböző hatóságok a kóborló kutyák ellen, de azért a kóborló ku­tyák mégis csak megvannak, sőt a számuk meg is szaporodott. Egerben is, másutt is annyi az eb-adó bárcával el nem látott, szájkosár nélküli kutya, hogyha azokért valami különcködő me­cénás fejenként megfizetné a szabályrendeletileg megállapított ebadót, egyszerre vagyonhoz jutna úiger városa is, meg a vármegye is, és nem kellene a pótadók súlyos járma alatt nyögnünk. Mecénás nincs, de van helyette egy igen nagy veszedelem, ami a kóborló kutyákkal együtt jár: a veszettség. És ezt a szörnyű betegséget akár újkori epidémiának is nevezhetnénk, olyan sűrűén fordul elő, és védekeznünk ellene — hacsak a hatósági rendeleteknek komolyan ér­vényt nem szerez úgy a közönség, mint maga a hatóság, — nem is lehet. Egerben csak nem rég mart meg egy veszett kutya egy villamos­szerelőt, meg egy kis gyermeket. A rendőrka­pitány 40 napos zárlatot rendelt el a kutyák ellen, és talán soha annyi gazdátlan kutya nem csatangolt a város utcáin, mint éppen most. Sarudról még szomorúbb jelentést kaptunk. Ott a kutyákon kívül eddig 4 sertés és 1 üsző is megveszett. Ezeket ugyan kiirtotta a hatóság, de a kutyákat nem tudja megrendszabályozni, mert a lakosság annyira indolens, hogy a ha­tóság rendelkezései ellenére a kutyákat nem tartja megkötve, hanem szabadon hagyja kó­borolni a község utcáin. Akárcsak nálunk, Egerben! Megnéztük az alispáni jelentést a múlt évről. Szomorú adatokat találtunk ebben is a veszettségre nézve. Nem kevesebb, mint 27 község volt fertőzve veszett kutyák által az elmúlt esztendőben. A 27 községben 31 eben tört ki a veszettség és ezek 49 más kutyát, meg egy sertést martak meg. Ezeket a veszett állatokat a hatóság, szerencsére, még idejeko­rán kiirtotta s velük együtt még 115 kóbor kutyát is elpusztított, de mi ez a még meg­maradt és a veszettségre mintegy predesztinált kutyák nagy számához képest? Az alispán úgy véli, hogy a legjobb rendszabály az lenne a kóbor kutyák ellen, ha a hatóságok az ebaddt pontosan behajtanák, „mert csak oly kutyára van megfelelő felügyelet, mely gazdája előtt oly értékes, hogy érdemesnek tartja érte az adót megfizetni.“ Mi azzal toldjuk meg ezt a kétségenkivül való igazságot, hogy: azokat a kutyákat pedig, amelyekért gazdájuk nem fizeti meg az adót, könyörtelenül és válogatás nélkül — irtsák ki. így talán megrendszabá- lyozhatjuk a kóborló kutyákat, másként aligha. A vak gyermekek kiképzése. A vakok buda­pesti országos kir. nevelő és tanintézetben fo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom