Eger - hetente kétszer, 1911

1911-02-25 / 16. szám

4 EGER. (16 sz.) 1911. február 25. Nagy volt a bűn, kimondhatatlan nagy. Bizonyára megbillent a lelki egyensúlya Csillik Balázsnak a szörnyű tett alatt. . . Ezt tudja mindenki... Sajnos, az egész eset köznapi his­tória, de ami ezt még jobban súlyosbítja : a tet­tes személye az Isten szolgája. Eléggé szánakozhatunk ezen a szomorú eseten. . . De másokban inkább a kíváncsiság lett uralkodóvá a szánakozáson. Azt mondják, hogy különösen az „úri nők“ végtelenül kíváncsik voltak az esküdtszéki tár­gyalásra, érdekes, szenzációs staffázst sejtet­tek az akták mélyében. Jellemzi társadalmunkat e körülmény. És ebből bizony a lélek sivárságát látjuk csak; egyebet semmit. A sors eloszlatta az akták mélyében sej­tett sötét hátteret és az egri szenzáció-hajhá- szó népség csalódottan vár tovább egy — újabb érdekes „ujság“-ra. * Néhány nap múlva itt a farsang vége. Hosszú volt, mégis elmúlt. ... A vége lesz azonban a legcsattanósabb; esténkint, meg fog élénkülni az utca a maszkos alakoktól; jókedv, vidámság fogja hirdetni Carnevál búcsúzá«át. — Lesz muri elég patakon innen, patakon túl. * Vén palóc I. Furcsa némelyik ember. Többre tartja ma­gát, mint a másik, aki talán koránál, tapasz­talatainál, háta mögött munkásságánál fogva — mégis csak értékesebb lehet. ... És nem köszönti az öregebbet, érdeme­sebbe', mert „nincs vele kollegiális viszony­ban“, vulgo: haragszik reá. * Ad vocem : haragszik. Elek Oszkár ur teli­vér francia. (Büszke is reá szörnyűképen ; az £sf-ben holmi dolgozat-javításra vonatkozó in- diskréciója elárulja.) De nem ismeri a francia közmondást, amely azt mondja, hogy aki ha­ragszik, annak nincs igaza. Elek ur nagyon haragszik, t hát egyálta­lán nincs igaza. * Olyan fürge zsurnalisztikái élet se volt még Egerben, mint e hét elején. Jött az előre hirdetett Est. Rikkancsa torok szakadtából kia­bálta, ajánlgatta. Mikor azután valaki vett egy példányt, rögtön ott volt egy másik fiú és kezébe nyomta a „Ráadás az Estreu c. röp- íratot — ingyen. * Mgindult egy Egri Néplap c. politikai és társadalmi időszaki lap is. Persze a Karenovics- Elek-ügyet ismertette — igaz világításban. Erről jut eszünkbe az a régi óhaj: Milyen jó lenne, ha mindennap megjelenne az ilyen lap! Hányszor lenne szükség az — igaz világításra! * Ha valaki a másik embernek nem köszön, bizonyára azt akarja kifejezni, hogy nem ér­demesíti reá, nem becsüli annyira. Igen, de ha valaki a feljebbvalóját se be­csüli meg ennyire : mire becsüli az saját magát, az alárendeltet?! * Katonáéknál okos törvény van: az illem­tan szentesítése. A főhadnagy kö>eles köszönni a kapitánynak, akáihogy haragszik is reá. És ez a helyes. * A „Világ“ csak úgy tobzódik a kongre- gációs középiskolai történetekben. Ma már azt írja, hogy az egri hecc az „egrigimnázium­ban11 történt. Persze, neki az mindegy, hogy hol tör­tént. Az a fő, hogy — történt. Vagy talán még — az se! Vén palóc II. HÍREK. Eger, 1911. február 24-ód. Tájékoztató. Február22—25. Esküdtszéki tárgyalások. „ 25. A Kaszinó-egyesület müvész-estólye. „ 25. Gyűlés a Szvorényi-alapítvány ügyében. „ 26—28. Szentségimádás a ciszterciek templomában. „ 26. Farsangi estély a Kát. Legényegyletben. „ 27. Farsangi estély az Egri Clubban. „ 27. Országos vásár Kaiban. Márc. 1. Ham vázé szerda. „ 3. A hatvani föszolgabiró tárgyalási napja Pásztón. „ 5. Ismeretterjesztő előadás a Kát. Legényegyletben. „ 6. Katonai utóállítás Egerben. „ 5—6. Országos vásár Füzesabonyban. „ 8. A tiszafüredi főszolgabíró tágyalási napja Po­roszlón. „ 11. Az Egri Club szinielűadása és társasvaosorája. „ 12. Ismeretterjesztő előadás a Kát. Legényegy­letben. „ 13. A közigazgatási bizottság ülése. „ 13. Országos vásár Apczon. „ 14. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Gyöngyöspüspökiben. „ 15. A magyar sajtószabadság emléke. „ 15. Bequiem Eszterházy Károly gróf egri püs­pökért. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Verpe­léten. Farsang. Még négy nap és vége az idei farsangunk is. A szerelem bájos istenkéje, a tegezes Ámor már csomagolja szív-sebző nyilac-káit. A simára vixelt parketes-csilláros bálitermek parfüm-illata ugyan még izgalomba hozza egyszer-kétszer a mulatni vágyó fiatalság idegeit; a suhogó se­lyem, a sejtelmes gaze még ká'ít és részegít, s a hullámos éjfekete, aranyszőke, dióbarna női frizurák kisugárzó, mámorító lehe még illú­zióba riogatja a fogékony sziveket, de olyan ez már, mint az őszi verőfény: szép, csillogó, káprázatos, azonban az elmúlás méla melankó­liája már ott reszket az aranyos napsugár fény- kévéiben. . . Még négy nap, és vége a farsangnak. A vidám Carnevál herceg elvonul az ő bohókás, életvidor segédcsapatával és kezdődik a böjt: a magábaszállás, a vezeklés ideje, teli gond­dal. aggódással a beváltailau farsangi váltókra nézve, amik részben az apák és férjék zs bé­ben várják a leszámítolást, részben pedig a reményeikben és várakozásukban csalódott le­ányszivek által prolongáltatuak a — jövő far­sangra. Négy napunk azonban még van az elmúló farsangból. És e négy napra három zajosnak, fényesnek Ígérkező mulatság! A farsang rózsa­színű naptárában ugyanis még ez a három dá­tum van feljegyezve: Február 25. A Kaszinó tánccal egybekötött művész- estélye. Február 26. Farsangi estély a Kát. Legényegyletben. Február 27. Farsangi estély az Egri Clubban. A parfüm-illatos bálitermek vibráló villa­mos-csillárai alatt tehát még lehet mulatni és vidámnak látszó kacagás közt eltemetni a va­lóra nem vált szépséges leányálmoka'. Szvorónyi József emléke. Holnap délután 4 órakor a vármegyeháza kistermében érte­kezletet tartanak azok, akik Szvorényi idejé­ben (1849—1892) voltak az egri főgimnázium növendékei. Ez értekezlet dönt a Szvorényi emlékének megörökíté-ére egybegyült összeg hováfordításáról. A bizottság javaslata kivo­natosan a következő: 1. Alapítta-<sék 10.000 korona tőkével egy Szvorényi-emlékdíj a cisz­terciek egri főgimnáziuma részére. Az évi 400 korona kamatot a tanári testület ítéli oda a főgimnázium legkiválóbb felsőbbosztályu nö­vendékének (esetleg több éven át ugyanannak), aki lehetőén az első osztálytól kezdve az egri főgimnáziumnak volt növendéke és minden osz­tályban kiváló tanuló volt. 2. ADpíttassék 1000 korona tőkével egy Szvorényi-jutalom, melynek 40 korona évi kamatát a Vitkovics- önképzőkör egyik tagja kapná, aki a magyar nyelv és irodalom tanulásában kiváló ered­ményt tanúsít. 3. 200 koronát egyik tanítváuy adományából és kifejezett kívánságára Szvorényi halála napján tartandó gyászmise alapítására kíván fordítani a bizottság. — Ezekhez az alapítványokhoz szükséges összeg együtt van. Hogy azonban a folyó iskolaév végén az em­lékdíj és jutalom kiadható lesz-e, még az utó­lag érkező adományoktól függ. De erre is van remény, mert még folyton érkezn-k adomá­nyok. Az adakozók száma eddig 814. Kinevezés. Az igazságügyminiszter Székely Barnabás egri törvényszéki irodatisztet a pé- tervásárai járásbírósághoz telekkönyvvezetővé nevezte ki. Uj faiskola-felügyelő. Hevesvármegye alis­pánja a hevesi járás faiskola-felügyelőjévé, Viczes Endre tarnamérai rk. kántortanítónak ezen tisztségéről való lemondása folytán, Igonda János hevesi állami gazdasági ismétlöiskolai szaktanítót nevezte ki. Köszönetnyilvánitás. Mindazon jó ismerősök és tisz'etok sokaságának, akik felejthetetlen férjem elhunyta alkalmával részvétüket bármi módon kifejezték és ezzel fájdalmamat enyhí­teni igyekeztek, fogadják azért ez utón hálás köszönetemet. Özv. Remenyik Kálmánné. A képkiállítás epilógusa. Az Országos Ma­gyar Képzőművészeti Társulat múlt évi ván­dorkiállítása, mely tudvalévőén, ezúttal is ná­lunk, Egerben volt először bemutatva, igen szép eredménnyel zárult. A Képzőművészeti Társulat vezetősége most, a vándorkiállítás aktáinak teljes lezárása után, a következő levelet iu- tézte szerkesztőségünkhöz : Az Eger Tekintetes Szerkesztőségének, Eger. Társulatunk múlt évi vándorkiállítása befejezést nyervén, elengedhetetlen köteles­ségünknek tartjuk, hogy a Tekintetes Szer­kesztőség támogatását megköszönjük. A ki­állítás kitűnő végeredményét ugyanis annak a lelkes felkarolásnak is tulajdonítjuk, mely- lyel az egyes városok sajtója a magyar mű­vészet ügyét magáévá tette. Fogadja ezért a Tekintetes Szerkesztőség Társulatunk s |a magam őszinte köszönetét. Budapest, 1911. február hó. Kiváló tisztelettel Andrássy Gyula gróf, elnök. A tanítók továbbképző tanfolyama. A köz- oktatásügyi miniszter az idei iskolai év nagy- szünidejében, julius hó 3-tól kezdődőleg, három hétre terjedő továbbképző tanfolyamokat ren­dez az aradi, bajai, Csáktornyái és iglói álíami elemi iskola tanítóképző intézetekben a tanítók, és a pozsonyi és sepsiszentgyörgyi állami ei­lend iskolai tanítónőképző intézetekben a ta­nítónők részére. Ezen tanfolyamok programmja a következő: A magyar nyelv tani ása a nem magyar ajkú népiskolákban. Tájékoztatás a szociális pedagógia legújabb törekvéseiről és alkotásairól a külföldön és hazánkban. A rajz és kézügyesség a szemléltetés szolgálatában. Az ének, rajz és kézügyesség tanítá-a a nép­iskolában. A természettudományi és mennyiség- tani tárgyak tanításában a szociális vonatko­zások gyakorlati érvényesítése. Gazdasági szö­vetkezetek és a néptanító. A gazdasági szám­tartás legegyszerűbb módjai. Gyakorlati minta- tanítások és foglalkozások. Mindegyik tanfo­lyamra 60 — 60 hal'gatót vesznek fel és pedig a felét államköltségen (ingyen ellátás és 20 K. utazási költség), a másik felét pedig saját költ­ségen, de ezek is ingyen szállást kapnak az intézetben, ahol mérsékelt áron étkezhetnek is. A hat tanfolyam bármelvikére lehet folyamod­nia a tanítóknak és tanítónőknek és pedig te­kintet nélkül az iskola jellegére, amelynél mű­ködnek. A felvételért március hó 6-ig lehet folyamodni bélyegtelen kérvénnyel, amelyet a vármegye kir. tanfelügyelőjénél kell beadni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom