Eger - hetente kétszer, 1911
1911-01-07 / 2. szám
4 EGER. (2. sz.) 1911. január 7. tői már kapott. Egyszóval: mindenki csak a „védelemre“ szorítkoznék és nem kezdene „támadást.“ Ha mindenki í|y tenne, nem szállítanák vaggon-számra a névjegyeket és nem pazar- lódnék el ilyen dologra minden újév táján 120—140 millió fillér áru bélyeg, ugyanolyan értékű boríték és névjegy. És nem okosab lenne ez?! * Elfogyott a kétfilléres bélyeg. Egy úriember, aki a B. u. é. k. terén a védelmi álláspontra helyezkedett, a 3-án érkező jókivánatokra válaszolni akarván, alig tudott kétfilléres bélyeget kapni. 8—10 boltban próbálkozott, míg végre szert tudott tenni — 3 drb. egyfilléres bélyegre ! Még jó, hogy a kereslet nagysága és a kínálat csekélysége a — bélyeget is nem drágítja. Akkor könnyen bekövetkeznék, hogy így újév táján a kétfilléres bélyeg drágább lenne mint a — tízfilléres. * Tömeg-krakélerség. Az ivók (más szóval paraszt-bálok) ideje ismét elérkezett. A leánynépség persze nagyon élénk érdeklődéssel készül az ilyen mulatságokra. Megesik mindamellett, hogy egyik-másik nem megy el. Az ilyent azonban nem a toalett-drágaság aggasztja, hanem félelemből marad otthon. Hogy miért fél olyik leányzó, megmagyarázza a következő, leesett, párbeszéd: — Julcsa, elmécc-e te a vasárnapi ívóba? — Biz' én még magam se tudom, mer’ félek. . . — Hát oszt mitű fé’sz, kérdi tovább a másik leány: — Attú’, hogy a kisasszony-temetői legények mind ott lesznek, oszt összebeszéltek, hogy a maklári-hóstyaiakat me’verik. Ebben az aggodalomban az a legfontosabb, hogy rendszerint jogos alapja van. .... íme a tömeg-krakélerség, mint mu- latság-rontó tényező! * Kegyetlen időjárásunk volt a karácsonyi ünnepek alatt. Bár december 23-án —5°-ra esett a hőmérő, másnap megenyhült az idő és az éjféli misére már permetező esőben mentek a hívek. Karácsony első napján folyton esett, s a múlt év utolsó hetében is alig láttuk a napot. Köd azonban akkora volt, hogy — Bernát Gazsi szerint — a csizmánk is majd beleragadt. Igaz, hogy aztán Szilveszterre jött egy kis hó, amely két-három ízben is szaporodott egy kissé, de bizony alig van belőle valami, mert alig tud lemenni a hőmérőnek kéneső-oszlopa a 0-ig, tehát folyton olvad is egyszersmind, újabban már ismét csaknem állandóan az eső esik. Alig lehet reményünk csak valamelyes télre is. Legszomorúbb a dologban az, hogy a fekete karácsonyról — tapasztalat szerint — nem lehet következtetni jó tavaszra, kedvező nyárra, egyszóval termékeny esztendőre. * Sajátságos véletlenségek. Az egri függetlenségi pártnak és munkapártnak elnöke váratlanul hunyt el a napokban. Körülbelül egy- koruak voltak; mindakettő ügyvéd volt és az egyik vármegyénk legtekintélyesebbnek mondható pénzintézeténél volt ügyész, a másik a legtekintélyesebb testületnél. Ezenfelül mindkettőnek P betűvel kezdődött a neve. . . Most a Hevesmegyei Takarékpénztár a Pásztor Bertalan dr. helyére megválasztotta Barchetti Károly dr.-t, mig a Petro József utóda két fontos állásban Barsy István dr. lett. Mind a két uj ügyésznek B-vel kezdődik tehát a neve, sőt még az apósuké is, a Babocsay Sándoré!. . . * A mi sötét világosságunk. Egy úri család fia nagyon a hátulsó sorban állott, mikor az észt osztogatták. Valahogy, nagynehezen fölvergődött a jogászságig és egy alkalommal föllépett, mint műkedvelő. Csak két-három szó volt a szerepe, de azt se tudta elmondani. Belesült; csúfot vallott. A bátyja azután azt mondta neki: — Minek volt neked föllépni ? Eddig csak mi tudtuk, hogy buta vagy, most már aztán az egész város megtudta! így vagyunk mi a villamvitágítással. Rettenetes gyarló. Valóságos sötét pont a városunk életében. És mi mégis kivezetjük Füzesabonyba, hogy az egész világ lássa. Mintha nem elég volna, hogy mi magunk tudjuk e szomorú valóságot. Aztán nem tudjuk, hogy mit szól majd hozzá a Máv, ha egy-egy félórára fölmondja a szolgálatot, mint mostanában nem egyszer. Nekünk édes (?) gyermekünk; elnézzük a hibáit, mert muszáj. De a Máv. aligha gondolkozik majd igy! Vén palóc II. HÍREK. Eger, 1911. január 6-ác. Tájékoztató. Jan. 7. Az Egri Dalkör müvészestólye. „ 9. Bendkívüli megyegyülés. „ 9, 10. Országos vásár Egerben. „ 10. A népszámlálás befejezése. „ 14. Az Egri Club táncestélye. „ 15. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 15. A Kér. Iparoskor közgyűlése. „ 16. A közigazgatási bizottság ülése. „ 16. Országos vásár Verpeléten. „ 19. Országos vásár Makiáron. „ 20. Katonai utóállítás Hatvanban. „ 22. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 22—23. Országos vásár Hevesen. „ 28. Az Egri Club kabaré-estélye. „ 29. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 29—30. Országos vásár Gyöngyösön. Embermüveiés. — Ismeretterjesztő előadások a főreáliskolában. — Lexikoni bölcselkedések mellőzésével egyszerűen rátérünk arra, amiért ezt a szép címet ideirtuk, Mert szép cim. Nálánál csak az a tiszteletreméltó kulturmunka szebb, amelyet találóbb szóval talán nem is lehetne jellemezni. Emberművelés! Igen; ez az, amit az egri középfokú és felső iskolák lelkes tanárai részben a saját tanintézeteik falai között, részben a legkülönbözőbb társadalmi körök és egyesületek felolvasó-asztalainál a közönség szellemi életének irányítására kifejtenek. A népmivelés kevesebbet jelent az ő szép és valóban értékes munkájoknál. Ok nem a tudás alapjait rakosgatják vagy tatarozzák, hanem az embert emberré tevő szellemi élet — talán már feledésbe ment, vagy a tudomány újabb vívmányaival immár más világításba helyezett — közkincseit hozzák a felszínre, hogy kápráztassák velők a lelkünket és megszerettessék velünk a lélek ékességeit, a tudományokat, amelyek nemcsak gyönyörűséget és magasan szárnyaló élvezeteket biztosítanak, hanem a tudás fejlesztése révén erkölcsi és anyagi hasznokhoz is juttatják az érdeklődő közönséget. Szóval az embert nevelik az emberben. Az idén ez a nemes missiót teljesítő kulturmunka mintha nagyobb arányokat öltött volna, mint máskor. Nem tekintve az egyik-másik egyesületben tartott előadásokat, a ciszt. rendi főgimnázium ismeretterjesztő előadásait nyomon követi az állami [főreáliskoláé, hogy a nagyböjtben ismét helyet adjon majd a főgimnáziumnak. Csupa lélekművelés. De hát jól van ez így. Mert ez az egyedüli a világon, amiből a sok is kevés. Az állami főreáliskola igazgatóságától vett értesítés szerint, az egri állami főreáliskola tanári testületé folyó évi vasárnapi ismeret- terjesztő előadásait január hó 15., 22., 29. és február 5., 12. és 19. napján fogja megtartani a következő sorrendben: Jan. 15-én: Jablonszky Flóris: „Eger vidékének geológiai viszonyai“ (Bemutatásokkal és vetített képekkel.) Jan. 22-én: Kiszely Imre: „A kedélyről.“ Jan. 29-én: Lányi Kornél: „A kémia és kémiai ipar.“ (Vetített képekkel.) Febr. 5-én Tóth Gyula: „A tájkép-festészetről.“ (Vetített képekkel.) Febr. 12-én Klauber Frigyes: Goethe „Faust^-ja és Madách „Az ember tragédiája.“ Febr. 19-én: Vigh Béla: Természettudományok és a materializmus. Az előadások a főreáliskola tornatermében tartatnak és pontosan délután 4 órakor kezdődnek. A belépőjegy ára mind a hat előadásra egy korona, az egyes előadásokra húsz fillér. Belépőjegyek a főreáliskola igazgatóságánál valamint Szolcsányi Gyula könyvkereskedésében és Bauer H. cégnél kaphatók. A király elismerése. André László kir. tanácsos, egri pénzügyigazgató 40 évi hivataloskodás után nyugalomba vonult. A magas és fontos állást betöltő köztisztviselőnek sok évi hű és buzgó szolgálatáért ez alkalomból a király elismerését fejezte ki. Egyházmegyei hir. Hamza József esperesplébános betegsége idejére Marnó Gyula egri káplán kisegítőül Bélapátfalvára küldetett. Nyugdíjazás és megbízás. Ő felsége a király megengedte, hogy André László kir. tanácsos egri pénzügyigazgató állandó nyugalomba helyeztessék. — Am. kir. pénzügyminiszter Dómé József kir. tanácsos, pénzügyigazgatót az egri kir. pénzügyigazgatóság vezetésével megbízta. Kinevezés. A pénzügyminiszter ifj. Kállay Zoltán dr. pénzügyi fogalmazót a IX. fizetési osztályba pénzügyi segédtitkárrá nevezte ki. — A közoktatásügyi miniszter Tömösváry Ágnes, egri oki. tanítónőt a csabrendeki áll. elemi iskolához tanítónővé nevezte ki. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Sepeghy Béla egri és Deák Mária nagyváradi állami elemi iskolai tanítót, illetve tanítónőt kölcsönösen áthelyezte. Az Egri Dalkör hangversenyének műsora a következő: 1. Supée Ferenc: Nyitány „A modell“ c. operettből. Előadja a cs. és kir. 60. gy.-ezred zenekara. 2. Lányi-Petőfi: „Honfi- dal.“ Énekli az Egri Dalkör. 3. Bizet: Ábránd a „Carmen“ c. operából. Játssza a cs. és kir. 60. gy.-ezred zenekara. 4. Palmgren: Finn Dalok. (Uj.) a) „Tengerész a szénégetők közt.“ b) „Nád, nád susogj.“ Énekli az Egri Dalkör. 5. Fali Leó: Keringő „Das Puppenmädel“ c. operettből. Előadja a cs. és kir. 60. gy.-ezred zenekara. 6. Lányi-Borsodi: Magyar népdalegyveleg (uj), „Száll a vadlúd a magasban.“ Énekli az Egri Dalkör. 7. Kraul: „Ez kell a magyarnak.“ Egyveleg. Hangverseny után tánc. A hangverseny kezdete pontban 8 órakor. Pártoló tagok részére a belépés díjtalan. Nem pártoló tagok részére belépődíj: ülőhely 2 K, állóhely 1 K. Külön meghívókat nem küldenek.
