Eger - hetente kétszer, 1911

1911-12-27 / 103-104. szám

1911. december 30. sem hozta meg, és a zenekonzervatórium meg­szilárdításának kísérlete is csak kísérlet ma­radt; hanem annál elismerésre méltóbb munka folyt a felnőttek oktatása és a művelt közön­ség ismeretkörének fejlesztése körül. Különö­sen a kát. főgimnázium és az állami főreál­iskola tanári kara fejtett ki nagy és sikeres buzgóságot az ismeretterjesztő előadások tar­tásában. De bőven kivette részét a kultur- munkából a Kát. Legényegylet, a Kér. Iparos­kor és a Kér. Szociális Egyesület is. A Jog­akadémiai Kör irodalmi szakoszálya által ren­dezett Shakespeare-est, Petőfi-est és Vörös- marty-matiné meg egyenesen kultur-ünnep számba sorolható a Kát. Sajtóegyesület egri fiókjának két nyilvános ülésével együtt, ame­lyeket P. Buttykay Antal beszédei tettek em­lékezetessé. Itt említjük meg a munkás-gimná­zium felállítását, amelynek szervezése körül Nagy János dr. teológiai tanár fáradozott; az­után az iskolák rajz, festmény és munka kiál­lításait; a nyomtatvány-kiállítást, mely a helyi nyomda-ipar fejlettségéről tett tanúbizonyságot és a Marich Ágoston által rendezett Espe- ranto-tanfolyamot, mely a nemzetközi világ­nyelvnek szerzett nálunk is híveket. Szellemi életünk mérlege a művészetek te­rén is kedvezően áll. A zene- és ének-művé­szetet az Egri Dalkör, a Polgári Dalkör és az Egri Kaszinó hangversenyein kivül néhány hozzánk ránduló ének- és zeneművész is kul- tiválta. Szép volt a Hevesmegyei és Egervidéki Jótékony Nőegylet kabaré estélye is, valamint az Egri Klub házi estélyei, a jogászok Kata- lin-estélye, az Izr. Nőegylet estélyei szintén fokozott műélvezetben részesítették a közön­séget. Külön kell följegyeznünk a főgimnázium Mozart-hangversenyét, melyet Kalovits Alajos dr. rendezett és a Liszt-hangversenyt, mely Meiszner Imre zenekonzervatóriumának volt a nagy sikere. A színművészetet Palágyi Lajos színtársulata május 1-től junius 25-ig és szep­tember 1-től október 15-ig képviselte. A csak­nem negyedfélhónapos kettős színiszezónon kí­vül néhány ügyes műkedvelői előadásban is volt részünk. Irodalmi eseményekben sem szű­kölködtünk. A Kát. Sajtóegyesűlet nyilvános üléseiről már megemlékeztünk és így csupán az év folyamán megjelent egri könyvek felso­rolására szorítkozunk. Elsőnek Kriston Endre hogy a kígyókat maga a férje kötözte a csonkra és pedig azért, mert féltékeny volt és szer­fölött haragudott, ha valaki a háza küszöbét átlépte, vagy az asszony távozott a kunyhóból. Távollétében tehát úgy akarta megvedelmezni feleségét, illetve a maga férji becsületét, a — különben nem létező — udvarlók látogatása elől, hogy kígyókat kötözött az ajtó elé. Az elvakult férj öt esztendőn keresztül őrizte ilyen rettenetes módon a feleségét. Végre is ő esett bele az udvarlóknak szánt csapdába, és pedig olyan módon, ami fölülmúlja a legmerészebb fantáziát is. A kritikus éjszakán ugyanis itta­san jött haza a féltékeny férj. Az ablakból lámpafénye derengett eléje, ami a szerencsét­len embert iszonyú haragra lobbantotta és megfeledkezve a veszedelmes házőrzőkről, va­dul rohant a lakása felé. (Pedig az asszony csak azért gyújtotta a világot, hogy a férje irányt ne tévesszen a vak éjszakában.) Az ajtó elé érve valami puhára lépett, megcsú­szott... A következő pillanatban testére csava­rodtak a kigyók és rövidesen megölték. 7. A Jóra való restség. Ez már nem amerikai történet. Itt esett meg egyik szomszédos uradalomban. A bérlő „görbe-napot,“ akart csinálni magának, de at­EGER. (103—104. sz.) pályakoszorus elbeszélése: A két Daru testvér je­lent meg a könyvpiacon, az Egri Népkönyvtár füzeteinek sorozatában. Azután Benkóczy Emil Tarkanyi Béla költeményeit rendezte sajtó alá. Bar- talos Gyula dr. két könyvet is írt. Az egyik Fel, az ég felél és a másik Magyarország önállásá­nak és függetlenségének kivívása 1074 és 1075-ben. A csörszárkok, mint haditényezök felhasználása által. A Zsasskovszkyak emlékezete címen is jelent meg egy csinos füzet, a námesztói Zsasskovszky- emléktáblaleleplezése alkalmából. Végül Maczki Valér dr. Szántottam Vetettem cím alá foglalta össze alkalmi beszédeinek színét-javát. Itt je­gyezzük meg, hogy Tűzvédelem címmel uj havi folyóirat is indult meg Egerben, melynek szer­kesztője Vass János dr. Visszaemlékezésünk során nem hagyhatjuk figyelmen kivül, hogy a belügyminiszter a vá­rost az idén is 25,000 korona államsegélyben részesítette, amelyből a városi tisztviselők és alkalmazottak fizetéseit egészítették ki. Ugyan­csak érdemes a följegyzésre az a baromfi és nyul-kiállitás is, amelyet a Katinszky-telep rendezett ; valamint a junius 1-én rendezett gyermek-nap és a szeptember 24-én tartott tűzoltó-nap is érdekes társadalmi mozzanatok voltak. Még egy szép társadalmi eseményt ik­tatunk ide: a Kér. Iparoskor ünnepi díszköz­gyűlés keretében leleplezte volt elnökeinek: Tancsa Lajosnak és Balkay Bélának pompásan sikerült arcképeit, amelyeket a Kör festetett Kiss Alajos festőművészünkkel. A hitélet körében történt kiemelkedőbb jelenségek a következők voltak: P. Bangha Pál, a jezsuiták budapesti rendházának tagja az Irgalmasoknál, Haitkay Lipót dr. jogtanár pedig a líceumi kápolnában tartott konferencia­beszédeket. Pünkösdkor bérmálás volt a fő­székesegyházban, ahol Samassa József dr. bíbornok-érsek és Szmrecsányi Lajos segéd­püspök osztották ki a bérmálás szentségét. A Mária-kongregációk az idén is folytatták ál­dásos működésüket; junius 4-én a budapesti Mária-társulat ájtatos zarándok-utat tett a szerviták egri rendházának templomába; okt. 8-án pedig a sajtó-vasárnapot ülték az összes templomokban és kegyes adományokat gyűj­töttek a hívektől a kát. sajtóalapra. A hazafiság oltárlángjának ápolásáról sem feledkezett meg Eger város közönsége. Március tói tartott, hogy távolléte alatt az emberei nem dolgoznak majd s ezért odaszólt a mun­kásokhoz: — Emberek, nekem mennem kell, de itt hagyom az egyik szememet, hogy vigyázzon rátok! Ezzel a munkások nagy bámulatára kivette az üvegszemét és letette a mesgye szélén levő ákácfa alá. Egy ideig zavartalanul folyt a munka a szem felügyelete alatt. Később azonban az egyik munkásnak hamiskás ötlete támadt. Le­kapta a kalapját és ráborította az őr-szemre. A munka mindjárt abban maradt. Amint a munkások észrevették, hogy a szem már nem ügyelhet reájuk, mindnyájan lefeküdtek a fa alá és jóízűen aludtak. * * * Ugy-e szép gyümölcsei vannak az — ön­zésnek?! .. . A Szabad Gondolat kacag: — A bűn is erény a maga szempontjából, így hát miért bűn az erény ? ... És a pokol logikája hódit. —szky. * o 15-én a magyar szabadság születésének 63 ik évfordulóját ünnepelte; május 29-én kizarán­dokolt a kápolnai csatasikra, és az ott nyugvó névtelen hősök emlékét koszoruzta meg; október 6-án pedig az aradi vértanukért bemutatott szentmisén vett részt és letette a kegyelet koszorúját a Knezich-emléktábla előtt. Ámde az év mérlegszámlája mindezekkel még nincsen lezárva. A közéletet, vezető és szereplő egyéneiben ért nyereségekről és vesz­teségekről is be kell számolnunk. Kezdjük a nyereségen. Társadalmunk ne­vezetesebb alakjai közül Ofelsege, a király többeket kitüntetett. így: Losonczi Farkas Kál­mán kir. törvényszéki bírónak az Ítélő táblai birói címet és jelleget; Fógel Ágoston és Kánitz Géza kereskedőknek, akik az egri törvény­szék kereskedelmi ülnökei, a kereskedelmi tanácsosi címet adományozta; Preszler Miklós kir. főmérnökké lépett elő; Ambrus István dr. teológiai tanár t. kanonok lett; Kassuba Domo­kos főgimnáziumi igazgatót tankerületi c. fő­igazgatóvá nevezte ki; Udvardy László dr. jog­tanár, Jankovics Dezső polgármester és Turtsányi Gyula dr. megyei főtorvos kir. tanácsosok let­tek; Fleischhammer Károly adótárnok a pénz­ügyi tanácsosi címet kapta; Kállay Zoltán dr. főispánnak valóságos belső titkos tanácsosi mél­tóságot adományozta ; Osinger Nándor törvény­hatósági m. kir. állatorvos a m. kir. főállat­orvosi címet kapta; mig Nagy Lászlót, házi ez- redünk ezredesét, nyugalomba vonulása alkal­mából a III. oszt. vaskorona renddel, Fejér Béla állami elemi isk. igazgatót az arany ér­demkereszttel, Gyalogay Ferenc fógimnáziumi pe­dellust pedig az ezüst érdemkereszttel tün­tette ki. Sok régi ember uj működési kört és sok uj ember uj otthont kapott nálunk a most le­zárult esztendőben. Dómé József kir. pénzügy­igazgató lett; Károly Jánost a Kér. Iparoskor elnökévé választották; a kir. ügyészségnél Kóczián Gyula ügyész, Ringelhann Károly alügyész, a kir. törvényszéknél Szikszy Gyula bíró, Palik Titusz telekkönyvvezető, Miskovits Flóris dr. az esküdtbiróság elnöke, Papp Sándor dr. vizsgáló­bíró, Hoffmann János albiró és Búzás Gyula jegyző lett. A jogakademiához uj jogtanárrá Maxincsák Gyula dr., az egri főkáptalani orsz. levéltár hites jegyzőjévé Leskó József, káp­lánokká Harkabusz László és Csanády László, az egyházmegyei tanfelügyelőségnél tanfelügyelővé Venczell Ede, az egyházmegyi tanítók fegyelmi tanácsának elnökévé Böhm János dr. nevezte­tett ki. Erlach Sándor dr. az ügyvédi kamara titkára, Holló György, majd Perlaky Elemér a gazdasági felügyelőség vezetője, Okolicsányi Lajos a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevő­ség főnöke, Flatsker Nándor a minorita rendház főnöke, Kubusz Leontin a szt.-ferencrendiek vi­káriusa, Mélypataki Ignác városi húsbiztos és Farczády László a posta és távirda hivatal fő­nöke lett. Az állami főreáliskolához Havas Jó­zsef és Takács Andor, a főgimnáziumhoz Rónai Lajos, Farkas Alberik és Bartók Egyed tanárok jöttek. A siketnéma intézethez Szabó Géza, az állami kisegítő iskolához Szász György, az állami elemi iskolához Deák Mária, Ripka János, Fejér Mihály, Csiffáry Vazul, Mihalcsik Ferenc és Mi- halcsikné Barthos Berta tanítókat, illetve taní­tónőket nevezték ki. Vadász Lajos és Szabó Vil­mos igazgató-tanítókká lettek, Kissné Vay Máriát pedig a kisdedovodákhoz óvónővé helyezték át. Hegedűs Sándor m. kir. állatorvosnak, Babarczy József szőllészeti felügyelőnek és Szentmiklóssy Ödön pénzügyi tanácsos pénzügyigazgatónak jött Egerbe. Eltávoztak körünkből: Mayer Guidó dr. kir.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom