Eger - hetente kétszer, 1911
1911-12-06 / 97. szám
1911. december 6. EGER. (97. sz.t 3. ménnyel. A gépek, vagyis a gépüzem kicsiben drágább, mint a nagyban. Ennélfogva a kisipari termelésnél a gépek nem oly gazdaságosak, mint a nagyobban való termelésnél. A kisiparos a gépüzemet gazdaságosan csak úgy tudja értékesíteni, ha olcsó hajtóerőre tud szert tenni. Ilyen lenne a gáz- és villamos erő, ha azok olcsóbbakká lennének. Talán a földgázerőnek ipari célokra való kihasználása olcsóbbá teszi a mozgató erőt. A fő kispar-mentő tényezőről, a pénzről, akár ne is beszéljünk. Mert ha pénzünk volna, baj se lenne. Kellő tőke a kézműiparban is éppen olyan szabaddá és versenyképessé teszi a munkáskezet, mint amilyenné a gyáriparban teszi. Ezen a bajon azonban nem lehetetlen segíteni. Létesítsenek hitelszövetkezeteket a kisiparosok és a szükséges üzemtőkéket innen szerezzék be iparukhoz. A sok hiány és nyomorúság között még belső bajok is őrlik a mi kisiparunkat. És minden bajok között, talán ezek a legveszedelmesebbek. A kézműipar ugyanis nincs kellően szervezve; a munkaerők kiképzése hiányos és így az előállított munka sem mindenkor elégíti ki csín, ízlés és minőség tekintetében a hozzá fűződő igényeket. A kézműipart tehát szervezni kell és szervezésének első feltétele a célszerű és praktikus inasképzés. Az ipari szakoktatást az inasokkal kell kezdeni, de nem szabad elhanyagolni a felnőttek oktatásosát sem. A felnőtt iparosok oktatására szolgálnának a vándor- és szaktan- folyamok oly irányban, mint ahogy azt már a technológiai iparmuzeum igazgatósága kijelölte. Képzett és erélyes tevékenységre nevelt iparosság kezében a kézműipar fel fog lendülni, főként ha a hitel-ügyek javítása mellett, a kormány iparmentő intézkedéseit, a társadalom is támogatja. Ez pedig az által történik sikeresen, hogyha közvetetien megrendelésekkel keressük fel a kisiparost és nem boltban vásárolunk kész ruhát, kész cipőt stb., hanem mérték után csináltatunk. Ezen alapon jobb, olcsóbb és testünkre szabott ruházathoz jutuuk. Bútor és egyéb szükségletünket is az illető iparosoktól szerezzük he. Közvetetien megrendelésekkel a kisipart egész éven át foglalkoztatni tudjuk és a válságot megoldás felé segítjük. litterarum spectantia. Iussu Academiae Seientia- rum Hungáriáé edidit Stephanus Hegedűs. — A győri (királyi) tudomány-akadémia története, III. rész. Irta Németh Ambrus. — Szepesvár- megye művészeti emlékei. Irta Divald Kornél. — A debreceni kollégium és partikulái. Irta Barcsa János. — Válasz Imre Sándor bírálatára. — Analecta recentiora ad históriám renascentium in Hungária litterarum spectantia. Edidit Stephanus Hegedűs. — Az ókori nevelés története. Irta Fináczy Ernő. — A gyönki ev. ref. gimnázium története. Irta Kálmán D. II. Rendtörténeti munkák, a.) Önálló müvek. A pilisi apátság története. I, kötet. 1184-1541. 521. 1., II. köt. 1541-1814. 612 1. — A cikádori apátság története. — A pásztói apátság története. I. köt. 1190—1702. 787 1. — A pásztói apátság története II. köt. 1702—1814. 628. 1. — A pásztói apátság története III. köt. Oklevéltár 1342—1812. 512 1. — A ciszterci rend története Magyarországon. (Emlékkönyv, melyet Magyarország ezeréves fennállásának ünnepén közrebocsát a hazai ciszterci rend.) HÍREK. Eger, 1911. december 5-éu. Tájékoztató. Dec. 8. Boldogasszony Szeplőtelen Fogantatása. „ 8. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. „ 9. Az Egri Dalkör hangversenye. „ 10. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. „ 10. Országos vásár Füzesabonyban. „ 13. Katonai felülvizsgálat Egerben. „ 13. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Sarudon. „ 13. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Adáeson. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Verpeléten. „ 16. Eger város közgyűlése. „ 16. A hevesi főszolgabíró tárgyalási napja Erdőteleken. „ 16. A pétervásárai főszolgabíró tárgyalási napja Egercsehiben. „ 18. Megyegyűlés._ „ 18. Országos vásár Pásztón. „ 19. A közigazgatási bizottság ülése. „ 20. Katonai utóállítás Hatvanban. „ 25. Karácson. „ 26. Szent István, első vértanú ünnepe. „ 31. Szilveszter; hálaadás a székesegyházban. „ 31. Szilveszter-estély az Egri Clubban. Szent Miklós. A myrai szent püspök, a jóságos „Mikulás bácsi“ emléknapja is elérkezett. * Édes gyermek-álmok, mesebeli ábrándok bűvös éjszakája előzi meg a könyörület és kegyes jóság nagy szentjének ezt a várva-várt emléknapját. És a december 5-ről 6-ra virradó éjjel sejtelmes, vágyó boldogsága legtöbbször valóra válik. Az ablakokba kitett, fényesre mázolt cipőcskék reggelre kelve megtelnek cukorkákkal, szőlővel, dióval, mandulával, fügével, szentjánoskenyérrel, mogyoróval, almával, aszaltszilvával és egyéb földi jókkal, amiket mind Szent Miklós püspök, a jó Mikulás bácsi hozta a jó és szófogadó gyermekeknek. Néha-néha suhogó „virgács“ is kerül a cipőcskék dús terítéke mellé. Ez is a Mikulás bácsi ajándéka. Az engedetlen, makrancos, szilaj természetű gyermekeket inti vele a jóra, hogy ezután kiérdemeljék mindenkinek a sze- retetét és igy a Mikulás bácsi ajándékait is. Boldog gyermek-álmok ! Édes illúziók! . . . És ezt az ártatlau örömét a meleg családi fészeknek, hányán igyekeznek lerombolni, szívtelen ridegséggel! . . . Lehetetlen „Krampuszok“-kal, vörösre, vagy feketére mázolt ördögökkel rémitgetik a család reménységét, a tiszta lelkű gyermeket. És ugyan miért ? Ki tudni megmondani! Lehet, hogy csak divatból, lehet, hogy másért. . . b.) Értekezések. A ciszterciek a középkorban. — Hunyadi Mátyás a ciszterciek reformátora. — A ciszterciek középkori iskolázása Párisban. (Akad. székfogl.) — A 800 éves ciszterci rend. — A ciszterci rend múltja Magyarországon. — III. Béla és a ciszterci rend. — Szent Bernát. — Hogyan lettek a ciszterciek tanító-renddé Magyarországon ? — Mátyás és a ciszterciek. — A ciszterci rend története Magyarországon (Megj. a Katolikus MagyarországlI. kötetében.) — A ciszterci rend története Magyarországon 1142—1906. (Megj. az 1906/7. évi rendi névtárban.) — A ciszterciek tanítórendi tevékenysége. * íme, ennyit dolgozott a „Pro iuventute" jel- szavu tudós főpap, aki ugyan azt is jeligéül választhatná: „Pro patria et ecclesia“. Jogcíme bizonyosan meg is van hozzá, mert — minden Demosthenesnél jobban beszél a tett, a munka. Annyi azonban bizonyos, hogy a jó öreg, ősz-szakállu Szent Miklós püspök hagyományos, tisztes alakja már hiányzik a Mikulás-napi kirakatokból és helyét a krampuszok, meg a puttonos ördögök sokasága foglalja el. Ha minden téren szakítunk a régi tradíciókkal és már a gyermekeknek is ördögöket ajándékozunk: ne csodálkozzunk azon, hogy romlik a világ és lazulnak a közerkölcsök. Az esküdtbiróság elnökei. A budapesti kir. ítélőtábla elnöke az egri kir. törvényszéknél szervezett esküdtbírósághoz az 1912. év tartamára, elnökké Böhm Alajos kir. törvényszéki elnököt, helyettes elnökké pedig Miskovits Fló- ris dr. kir. törvényszéki bírót nevezte ki. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Balázs Mihály hatvani állami elemi iskolai tanítót hasonló minőségben, a sopronbán- falvai állami elemi iskolához helyezte át. Boldogasszony fogantatása. A katolikus világnak fónséges ünnepe lesz pénteken. Annak emlékét ünnepli, hogy Isten megóvta az eredendő bűnnek szeplőjétől a Boldogságos Szüzet, akitől az Isten fia, a világ Megváltója emberi testet öltött magára. 1854. december 8-án hirdette ki IX. Pius pápa a szeplőtelen fogantatás hitágazatát, mely enélkül is hite volt az egész kereszténységnek, az első századok óta. A fönséges Mária-ünnep alkalmából az összes templomokban ünnepies istentiszteletek lesznek. Vachott Sándor emlókezeie. Kegyelettel ünnepelte meg a gyöngyösi állami főgimnázium Vachott-Öuképzőköre a város jónevű lírai költője, Vachott Sándor halálának ötvenedik évfordulóját. A sikerült iskolai ünnepség után az ifjúság a Vachott-ház elé vonult, hol a költő emlékét megörökítő emléktáblát megkoszorúzta. Halálozás. Dálnoky László bírósági jegyző, életének 34. évében, hosszas szenvedés után elhunyt Budapesten. Temetése tegnap délután 3 órakor volt Egerben. Ismeretterjesztő előadás. Vasárnap délután ismét zsúfolásig megtöltötte a díszes közönség főgimnáziumunk fizikai előadó termét, hogy meghallgassa Rédei Gerö tanár előadását a görög és római mitológiáról. Előadó bevezetésében az emberiség gyermekkorának műveltségével foglalkozott. Ekkor még főleg képzelő ereje űzte vele ábrándos játékait; mig idővel képzeteinek gyarapodása és fogalmainak tisztulása adják meg neki a képességet, hogy a környező világot jobban megismerje és a mélyebb igazságokat átérthesse. Az emberiség tehát csak lassankint tanulja meg gondolatait magasabb eszmékre irányítani. Megérezte a régi ember is, hogy az öt környező nagy mindenség hatalmasabb őnála és befolyást gyakorol reá. Számtalan dolog magyarázatát nem tudván megadni, annál inkább érezte a maga gyöngeségét. Az emberiség e fejletlen állapotában igen nagy szerepe volt a képzeletnek és ez a képzelőerő népesítette be a görögök hegyeit, erdőit, berkeit, az eget és földet istenekkel, felsőbb lényekkel. így alakult ki mitológiájuk; és ez természetesen a káosszal kezdődött, melyből Gaia és Uranos keletkezett, továbbá gyermekeik: a Titánok, Hekatoncheirok és Kyklopsok. Kronos legyőzi Uranost, őt pedig gyermekei taszítják le az uralomról a leghatalmasabb és legtökéletesebb Zeus vezetésével. A világrend fokozatos kifejlődése tehát három isten-nemzedék alatt ment végbe. Ezután Zeus, Poseidon és Hades megosztoznak a világ uralmán. Az istenek általános és találó jellemzése után áttért az Olympos főbb alakjaira (Zeus, Hera, Pallas Athene, Phoibos Apollo, Artemis) és sorban ismertette tulajdonságaikat, szerepöket, kultuszukat és ábrázolásukat. így
