Eger - hetente kétszer, 1911

1911-11-25 / 94. szám

1911. november 25. EGEK. (94. sz.) o mos és Dósa Eszter hajadon tibolddaróci, Pless György kir. tszéki jegyző szolnoki és Fenyvesy Irén hajadon tiszafüredi Balogh Zoltán kár­pitos-segéd és Angetter Anna hajadon wieni, Fejes Sándor földműves és Pillinger Anna ha­jadon egri, Herenik István földműves és Bene­dek Mária hajadon egri lakos. Házasságot kötöttek. Nagy Gáspár föld­műves és Szalady Mária hajadon egri, Tóth István földműves és Vas Erzsébet gyári mun­kásnő egri, Török Bernát földműves és Dobai Anna gyári munkásnő egri, Egri Sándor ko­csis és Kása Margit takarítónő egri, Zombori István földműves és Nagy Szidónia gyári mun­kásnő egri, Csépán Ferenc nyug. csendőr őr­mester és Hajnal Mária hajadon egri, Fülöp Imre nyomdász és Lukács Etelka hajadon egri, Torday Árpád dr. orvos és Csató Margit ha­jadon egri, Weisz Gyula izr. bádogos és Brun­ner Ilona hajadon egri, Szentpéteri József molnár-segéd és Szálkái Rozália szakácsnő egri, Göcző Ferenc urasági inas és Angyalosi Terézia hajadon egri, Harangozó Péter föld­műves és Tóth Katalin földművesnő egri, Ki­rály András földműves és Bartha Erzsébet gyári munkásnő egri lakos. Halottak névsora. Hajnal Erzsébet 3 éves, Jankovic-* Bernát 6 hónapos, Sütő Rozália sza­kácsnő 35 éves, Király Ántal bodnár 83 éves, Nagy Lajos 9 napos, Miskolczi Mihály földmű­ves 72 éves, Singer Miklós 6 hónapos, Dravecz Anna 2 éves, Bóta Pál földműves 67 éves, Sóskúti Mária 16 hónapos, Balázs István kis­birtokos 30 éves, Szabó Rozália 4 éves, özv. Bukuli Mártonné szül. Boros Erzsébet szakácsnő 71 éves, Szilágyi József 7 éves, Dósa Dezső városi becsüs 54 éves korában. Apró hírek. Viperák a rózsák alatt. Szentdo­monkoson rózsatők kiásásával foglalkozott egy munkás ember és egyik vadrózsa-bokor alatt nyolc darab viperát talált. A veszedelmes kígyók már téliálmukat aludták ; persze gondja volt rá fölfedezőjüknek, hogy ebből az álmuk­ból ne ébredjenek föl soha. — Veszedelmes esés. Mátyás Lajos kutat tisztított Egerben, az Agyagos-utcában. Munkaközben azonban a sa­lakkal telt vödör leszakadt és magával rán­totta a kútba Mátyás Lajost is, aki a fején súlyosan megsérült. — Véres számadás. A kere- csendi korcsmában Adler Máté leszúrta Huszt János társát, amiért ez elszámolást követelt tőle arról a pénzről, amit a kettőjük által, szintén abban a korcsmában rendezett tánc- mulatság jövedelmezett. A sérültet behozták Egerbe, az Irgalmasok kórházába, Adler Mátét pedig letartóztatták. dolkozásunk és érzésünk, idegen az Ízlésünk, idegen a családi és társadalmi életünk szokása, idegen a tánc... Hiszen már daliás csárdásunkra is bosztont lejtünk; idegen a konyhánk és sza­lonunk légköre. Veszendőben van magyar faji jellegünk társadalmi életünk egész vonalán, és ezért nincs nemzeti önérzetünk. Minden cse­lekedetünkben, törekvésünkben, minden alko­tásunkban csak arra figyelünk, hogy mit mond hozzá a müveit külföld. Nem arra nézünk, hogy amit teszünk, akarunk, óhajtunk: jó-e, hasznos-e, kell-e nekünk, hanem csak arra, hogy mit mond hozzá a müveit külföld. E divatos fényűzés, mely a középosztály vagyoni erejét jóval meghaladja, idegent maj­moló áramlatával teljesen elnemzetietleníti azt és igy nemcsak anyagilag, hanem erkölcsileg is teljesen megrontja. Amely nemzetnek pedig romlott erkölcsű a középosztálya, arra a törté­nelem itélőszéke már kimondotta a halálos Ítéletet. Nemzetünkre tehát életkérdés az er­kölcsi megújhodás. Hazánknak sok gyöngesége, közéletünknek sok léhasága, a modern társaséletnek sok kinö­vése megszűnnék, ha a magyar nő az ő nagy hatalmának teljes tudatára ébredne. A munka­bíró szorgalom, egyszerűség és szerénység, a nemzeti érzés, a nemzeti szokásokhoz való ra­gaszkodás hiánya oly nemzeti baj, mely első­sorban asszonyainknak és leányainknak tulaj­donítható. Az ő hivatásuk tehát ennek a meg­A vajhiány mi az egész világot uralja, és alig van kilátás arra, hogy az idei télen e bajon enyhíthessünk, sőt ellenkezőleg, még rosz- szabb is lesz, mihelyt a tehenek nem fognak többé legelhetni, mert sok vidéken ez évben alig volt szénatakarítás. De azért még sem kell a természet ellen zúgolódnunk, mert a forró égöv gyümölcsei által szívesen látott kárpót­lást nyújt nekünk. Tegyen csak kísérletet alábbi vénynyel és el lesz ragadtatva ezen vaj finom minőségétől: Sárga, simulékony „Ceres“-étel- zsir és fehér, szilárd „Ceres“-ételzsir („Ceres“- táblák) egyenlő arányban, óvatosan, feihevítés nélkül megolvasztandó és ehhez nyers tejfel, esetleg nyers tej (V2 kg. „Ceres“-hez y8 liter) öntendő. Az egészet most összekavarjuk, mi­alatt a tálat vagy a lábast, gyorsabb kihűlés céljából hideg vízbe állítjuk mindaddig, mig a zsir megfagy. A tej víztartalma akkor ki­válik és az ételzsir a legfinomabb teavaj izét és szagát veszi fel és épugy használható is, mint amaz. Egy kevés tojássárga és só hozzá­keverése által a jóságot még jelentékenyen fokozhatjuk. Az ezen vény szerint készült tea­vaj a fennálló törvényes határozmányok értel­mében csakis a saját háztartásban használható. Peronospora, lisztharmat, fusicladium, ro­varkárok. Határozottan bebizonyult, hogy az általunk használt védőszerek már elavultak és kevés hatással bírnak. Franciaországban a kormány elsőrangú gazdákkal karöltve sokkal jobb szereket és metódusokat találtak. Gondos kiválasztás után Pick H. és Társa cég, Buda­pest Y. Akadémia-utca 16. 1909. év óta francia szereket és eljárásokat vezetett be Magyaror­szágba, melyek kivétel nélkül kitünően bevál­tak, amit számos elismerő levél bizonyít. Ki­merítő, tanulságos és gazdag illusztrációkkal ellátott leírást a cég kívánságra bárkinek in­gyen és bérmentve küld. A növényi eredetű hashajtók: például a Rhabarbara, a többi között azzal a tulajdon­sággal bírnak, hogy még folyton nagyobbodó adagoknál is folyton veszítenek hatásukból. El­lenben Európa és Amerika legnagyobb kórhá­zaiban végzett számtalan kísérlet folytán be­bizonyult, hogy a természetes Ferencz József- keserűvíznek oly sok orvos által dicsért oldó és hashajtó hatása e gyógyvíznek ritka termé­szetes összetétele folytán még huzamos hasz­nálat esetén is mindig egyforma marad. A mo­dern therápiában tehát az orvosok mindinkább a természetes gyógyvizek használatát, ezek között különösen a maga nemében páratlan Ferencz József-keseriívizet ajánlják. A Ferencz Jó­szüntetése és csak az ő példájuk lehet befo­lyással a férfiaknak megfelelő magatartására, életrendjére. Nagy nemzeti misszió vár reád, magyar asszony! Ihlesd meg ennek a nemzetnek, — melynek az ég alatt egyetlen barátja nincs, de száz titkos ellensége van, — ihlesd meg ennek az árva nemzetnek férfiait és ifjait, hogy le­gyenek dolgosak, takarékosak, és legyenek minden tekintetben magyarok. Légy a nemzeti törekvések zászlóvivője! Légy a hazaszeretet oltárának fölkent papnője! Buzogj e honért és nemzetért, amint más nemzet hölgyei buzognak hazájukért! Halld, miként esdekel hozzád a költő: Kezedben a gyermeknek álmai, Tündérvilága lelkes ifjúnak, A férfi, boldogsága: játszani Ily drága kincsek nem adattanak. Emeld fel bájaidnak zászlaját, Utánad kelnek a hon jobbjai: Gyönyör lesz tűrni hosszú éven át, Ha díjt szelíd kezed fog nyújtani. Teremtsd elő azon dicső időt, Hol a magyar szó s név imádva lesz, Midőn kegyelmet nem nyer szűd előtt, Ki e kettőnek ellenére tesz. A kisdedeknek néma szája kér, Hogy adj nekik hazát. Ne vond meg azt. Áldás vagy átok vár e válaszért: Határozz, és kimondtad sorsodat. zse/’-keserűvíz már 35 év óta van általános használatban s egy családban sem szabadna annak hiányoznia. A valódi Ferencz József-ka- serűvíz minden jobb fűszerkereskedésből és gyógyszertárból könnyű szerrel beszerezhető. Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki líceumi nyomda. 8086/I9H. Hirdetmény. A házbéradó 1912. évre való érvénnyel ki­vetendő lévén, az ezen kivetés alapjául szolgáló házbérvallomási ívek benyújtására a m. kir. pénzügyminisztérium 1911. évi 111.036. szám alatt kiadott rende­letével az 1911. évi november hó 30 ig terjedő időt tűzte ki. Felhívom ennélfogva az érdekelt háztulaj­donosokat, hogy a részűkre kikézbesített ház- bérvallomási ivekbe a való adatokat pontosan jegyezzék be s ezen vallomási íveket a fent kitett határidőig Eger város számvevőségénél nynjtsák be. Azon adózók, kik 1911. évben házbéradó­val megróva nem voltak, de most házbérjöve­delmet élveznek, házbérvallomási iv átvételéért a városi számvevőségnél jelentkezni kötelesek, mert nem menti őket a vallomás kötelezett­sége alul az a körülmény, hogy a házbérvallo­mási ív részükre hivatalból kézbesítve nem lett. Amennyiben a Város I., II. és IV. ne­gyedek általános házbéradó alá tartoznak, — figyelmeztetem az e kerületekben lévő háztu­lajdonosokat, hogy a házbérvallomási ívbe nem­csak a bérbeadott lakrészek bérjövedelme, ha­nem a saját lakásaiknak évi bérértéke is bejegyzendő. Aki vallomását a kitűzött határidőig be nem adja 1%, s aki további 8 nap alatt sem adja be, 4%-os adópótlékkal fog megrovatni. Eger, 1911. évi november hó 13-án. Derszib Ödön, v. főszámvevö. ŰL Szóló­t oltványokat szállít amerikai sima és gyökeres vesszőket kfilön- •aUBBt/m- »•* féle fajokban, fajtisztaságáért jótállva, legdúsabb választékban a már évek óta elsőnek és legmegbízhatóbbnak ismert: Küküllömenti első szö'öoltvány telep. Tulajdonos: CASPARI FRIGYES, Medgyes 49. sz. (Nagyküküllő megye). Tessék képes árjegyzéket kérni! Az árjegyzékben találhatók az ország minden részér"/ érkezett elismerő levelek, ennélfogva minden szőlő- birtokos megrendelésének megtétele előtt az ismerős személyiségektől úgy szó-, mint irásbelileg bizo iy- ságot szerezhet magának fenti szölőtelep feltétlen megbízhatóságáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom