Eger - hetente kétszer, 1911
1911-11-15 / 91. szám
4 EGER. (91. sz.) 1911. november 15. világirodalom legfőlségesebb ilynemű zenekincseinek. A közönség akkoron hosszú ideig határt nem ismerő lelkesedéssel emlegette a szimfónia szépségeit. Érthető tehát az a meleg érdeklődés, mely Eger közönségében egy újabb Liszt-hangverseny iránt mutatkozott. S akik sokat vártak, nem is csalódtak, mert a nyújtott élvezet megfelelt a várakozásnak. A szombati díszhangverseny nevezetes zenei esemény volt Egerben. Meiszner Imre rövid, de tartalmas felolvasásban méltatta a nagy mester zenei jelentőségét, s áttekinthető összefoglalásban vázolta viszontagságos életét. Liszt II. rapszódiáját mutatta be ezután a helybeli katonai zenekar. A darab rendkívüli nehézségei erős próbára tették a zenekart; de örömmel állapítjuk meg, hogy Linke karnagy bámulatos fegyelmező és interpretáló képességei sikeresen átsegítették a zenekart a lépten-nyomon felbukkanó nehézségeken. Harmadik számnak Tarnay Alajos zongora- művész, zeneakadémiai tanár mutatta be Liszt Ferenc „Au lac Wallenstadt“ és „Erdőzúgás“ című jellem-darabjait. Tarnay játéka nem szorul dicséretre; mint előadó művész, rendkívül finom felfogással, szédítő technikával és elegáns játékkal gyönyörködtet, mint kísérő pedig bámulatba ejt diszkrét alkalmazkodásával. Ez a képessége nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a 4-ik szám alatt szereplő „Mint a virág olyan vagy,“ és „Ha én dús király volnék“ kezdetű, s a Liszt legbensőbb érzelmeiből fakadt dalokat oly bájos bemutatásban élvezhettük. Milassin Mariska k. a., az Országos Zeneakadémia növendéke, meleg érzéssel énekelte el a fenti két dalt, bár orgánuma még nem tudja teljesen átölelni azt a szélességet, mely Lisztnek eme dalaiban van. Mindazonáltal tény, hogy a kis énekművésznő e nagy hangterjedelmet és biztos intonálást követelő dalokat igen bájosan mutatta be s följogosít arra a jóslatra, hogy a dalművészet terén szép sikereket ér majd el. „A holt költő szerelme“ című melodrámát meleg érzéssel szavalta el Bartha István joghallgató, s a költemény szépségeit pompásan kiemelte Kálnoky Etelka precíz és finom zon- gorakisérete. Az előadás tökéletes összetanu- lást és helyes megértést árult el. Majd újból Milassin Mariska énekelte el Lisztnek „Csodálatos gyönyör lehet“ és „Újra látni vágylak“ kezdetű dalait, Tarnay zongora- kísérete mellett. Ezekben a dalokban is sok technikai nehézség van, de sok báj is. És Milassin Mariska ügyesen uralkodott ezeken a nehézségeken s a dalokban rejlő bájt teljesen kifejezésre juttatta. A hallgatóság meg is jutalmazta érte lelkes tapssal. Ezután következett a hangverseny fénypontja. Liszt „Magyar ábrándjáu-t mutatta be zongorán Tarnay Alajos, zenekari kísérettel. Ebben a darabban jutott teljes kifejezésre Tarnay művészete. Amit itt hallottunk, azt egyhamar nem feledjük el. Nem tudtuk, mit csodáljunk inkább: a színező erőt-e, vagy a feltétlen biztosságot, mely Tarnay játékát jellemzi. A dallamvezetés a folytonos díszítések áradatában is oly precíz volt, hogy a hallgató szinte azt hihette volna: két művésznek a keze nyomán kelnek szárnyra a fölséges hangok. A mesteri előadást finom háttérrel árnyalta be a katonai zenekar, melynek nem mindennapi szerep jutott a kíséretben. Linke karnagy itt megmutatta, hogy nemcsak jól tudja zenekarát tanítani és vezetni, hanem nagyon finom érzéke van az alkalmazkodáshoz is, mert ennek a darabnak a kísérete feszült figyelést, szilárd taktus-érzéket kíván meg a dirigenstől. A darab végén felzúgó viharos tapsból Tarnay finom lelkülete a megillető részt sietett is Linke karnagyra áthárítani, midőn kézen fogta s maga mellé állítva köszönte meg az óvációkat. A hangversenyt Lisztnek „Tu es Petrus“ „Simon Joannis diligis me?“ 7 szólamú vegyes kara zárta be, 90 tagból álló vegyesbar, a katonai és főszékesegyházi zenekarok, és Zsass- kovszky Károly harmónium-kisérete mellett. A darabot Meiszner Imre tanította be és ő vezényelte. Műkedvelőktől nem remélt előadásban nyert bemutatást a nagy szabású oratóriumnak ez a részlete, s nem késünk elismerést nyilvánítani Meiszner Imrének, ki az egész hangverseny létrehozásával hálára kötelezte a hallgatóságot. • De dicséret illeti a közönséget is, mely szinültig megtöltötte a színházat, s példás magatartásával, odaadó figyelésével lehetővé tette, hogy a hangverseny legfinomabb árnyalatai is teljesen érvényesülhettek. Mert a hangverseny sikerének egyik főtartozéka, hogy a hallgatóság azt siri csendben hallgassa végig. Örömmel állapítjuk meg, hogy közönségünk már fölemelkedett idáig. HÍREK. Eger, 1911. november 14-én. Tájékoztató. Nov. 15. Katonai fölülvizsgálat Egerben. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Kápolnán. „ 15. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Ka- ráesondon. „ 16. A hevesi főszolgabíró tárgyalási napja Kiskörén. „ 16. A pétervásárai főszolgabíró tárgyalási napja Tarnaleleszen. „ 19. Ismeretterjesztő előadás a Kér. Iparoskörben. „ 19. 20. Országos vásár Gyöngyösön. „ 20. Katonai utóállítás Egerben. „ 25. A jogászifjúság Katalin-estélye. „ 26. A Kát. Legényegylet Katalin-bálja. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kócziánné Bachó Anna, gyöngyösi állami el. isk. tanítónőt, az ottani önálló gazdasági népiskolához gazdasági szaktanítónővé nevezte ki. Gyászünnepély. Amely nap eddig örömünnep volt, az most gyászünnep lett. F. hó 16- án, csütörtökön, Ödön napján, a ciszterci rend kát. főgimnáziuma kegyeletes gyászünnepélyt tart a főgimnáziumban, a nagyszünidőben elhunyt kegyurának, Vajda Ödön zirczi apátnak emlékére. Az ünnepélyes gyászmise után az intézet tornatermében alkalmi ének és zeneszámok k zött Kassuba Domokos c. tanker, kir. főigazgató fogja méltatni a tanulóifjúság előtt jótevőjének az egri gimnázium és benne a tanulók iránt állandóan tanúsított áldozatos szeretetét. Áthelyezés. Az igazságügyi miniszter Érsek Gusztáv pétervásárai járásbírósági Írnokot a kalocsai törvényszékhez helyezte át. Egri orvosnő. A budapesti tudomány-egyetemen a napokban avatták az orvostudományok doktorává Weichart Györgyikét, Weichart Márton várm. árvaszéki ülnök leányát. Spanyolországról érdekes előadást tartott az angolkisasszonyok leánynevelő-intézetében Harmatzy Lóránt belügyminiszteri titkár. Az előadás értékét növelte a számos vetített kép, melyet az előadó a hely színén maga vett föl. Gyászhír. özv. Tárcsái id. Majzik Yictorné szül. Ontopai Petheö Antónia a f. 1911. év november hó 12-én reggeli 2 órakor elhunyt. A megboldogult temetése hétfőn délután 3 órakor volt, az engesztelő szent mise-áldozatot pedig ma délelőtt 10 órakor mutatták be a Szent Fe rencreudiek templomában az elhunyt lelkiüdve- ért. Az elhunyt matrónában vármegyénk alispánja anyját gyászolja. Katalin-táncestély. Az Egri Jogakadémiai Kör november 25-én (szombaton) Az „Egri Club“ összes helyiségeiben Katalin-táncestélyt rendez, melyre a belépő-dij személyenkint 3 korona a család-jegy ára pedig 7 korona. Kát. Népszövetség Recsken. Recsken vasárnap délután 4 órakor tartott nyilvános népgyűlés keretében alakult meg a Kát. Népszövetség. Lutherán József előadó ismertetvén a Népszövetség célját, jelentőségét, a kát. hallgatóságot egyesülésre, tömörülésre szólította, mire ismertető előadása után a Recski Kát. Népszövetség 76 taggal megalakult. Helyi igazgatónak Lutherén József s. lelkészt választották meg. A Népszövetség, a most folyó Barkóczy-hajszával kapcsolatban, elitélve a szabadkőművesség állam- és egyházellenes tendenciáit, Barkóczy Sándor báró miniszteri tanácsost, mint a katolikus tábor egyik legbátrabb, legvitézebb, önfeláldozó harcosát, vezérét, meleghangú felirattal üdvözölte. Esküdtszéki tárgyalások. A pénteki ítélet fölmentő volt. Bőhm Ferencet, aki Pásztón mellbe szúrta Nagy István legénytársát, fölmentette az egri esküdtbiróság a szándékos emberölés vádja alól, mert a legény önvédelemből használta az életet kioltó kést. Szombaton a gyermekgyilkossággal vádolt Novák Mária cselédleány és szeretője, Budai Sándor egri földmíves legény bűnügyét tárgyalta az esküdtszék. Julius 16-án, a Csiky Sándor-ut- cában együttes elhatározással ölték meg szerelmük zálogát, uj szülött gyermeküket. A bíróság mindkettőt másfélévi börtönre Ítélte. Az alkoholellenes népoktatásról tartott előadást Dömötör György kisvárdai lelkész az Alkoholellenes Szövetség gyűlésén, melyet tegnap tartottak a X. Katolikus nagygyűléssel Kapcsolatban. Apró hírek. Lefülelt tolvaj. A hatvani csendőrök Lummer Jánosnét tettenérték, amint az országos vásáron az elárusítók sátrai között operált. Egy kabátot, két fazekat és számos apróbb tárgyat találtak nála, amelyekért nem fizetett és amelyekkel azt akarta bebizonyítani, hogy pénz nélkül is lehet vásárolni ebben a drága világban. Ügye a kir. járásbíróság elé került — Az úti költség. Operett librettónak is érdemes lenne feldolgozni ezt a gyöngyösi „esetet.“ Szerdán este beállított Deutsch Lőrinc divatáru-üzletébe egy vad idegen férfiú. Az üzletben a kereskedő feleségét egyedül találta és ... és fölemelve botját, rákiáltott az asszonyra : „Haza akarok utazni; adjon 200 koronát útiköltségre.“ A szorongatott asz- szony, úgy látszik, ráért „átlátni,“ hogy csak „szélhámossal“ van dolga és ezért kibúvót keresve azt mondta neki: „Pénzem nincsen; hanem majd kérek a szomszédtól.“ A vad idegen hagyta az asszonyt átfáradni a szomszédban lakó Fischer Ignác óráshoz és megvárta, míg az órás az asszonnyal átjött és megkérdezte tőle, hogy: mit akar? Sőt kedélyesen válaszolt is a föltett kérdésre: Egy gallért akarok venni, de nem tudom, hogy a nagysága miért nem szolgál ki? Ezzel azután otthagyta a divatáru-üzletet és átment a konkurens Klein S. Herman üzletébe. Ott megvárta mig Deutsch Lőrinc hazaérkezett az üzletébe; arra is türelmesen várt, míg az asszony elbeszélte férjének az „esetet“ és a férj csendőrért ment és a csendőr eljött, bogy őt a Klein S. Herman üzletében elfogja. Lehet, hogy még most is ott vár az a rendületlen idegen férfiú; várja azt az olvasót, aki ezt a reklám-izü operett-esetet elhiszi. — A mulatság vége. Pálosvörösmarton emberhalállal végződött korcsmái mulatozás volt a múlt vasárnap. Mátrafüredi és pálosvö- rösmarti emberek mulattak együtt, de később olyan veszedelmessé kezdett válni a jókedvük, hogy a korcsmáros revolverrel tessékelte ki a vendégeit. Az utcán azután Hevér Pál kőműves egy társával agyonütötte Kobzi János pallért, akinek a holtteste reggelig az utszélen maradt. A csendőrség a tetteseket letartóztatta. Tüzek. Csütörtökön délelőtt tűz volt Hatvanban. Karácsony Istvánnak a szalma-készlete égett el. Előtte való este lakodalom volt a háznál, nem lehetetlen, hogy ennek a következménye volt a kazaltűz. — Gyöngyösön Barna Sándor falerakodójánál levő istálló égett le vasárnap éjjel. — Szombaton este Egerben is tüzet jeleztek. Fekete Károly takarékpénztári igazgató szőlőjében egy kunyhó égett le. Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki liceumi nyomda. Eger, 1911. Az érseki lyeenm könyvnyomdája.
