Eger - hetente kétszer, 1911

1911-11-01 / 87. szám

4 EGER. (87. sz.) 1911. november 1. vázolta a magyar irodalom múltját. Háromne­gyedórás beszéde valósággal apotezisa volt a sok hányattatáson és válságon keresztül ment magyar kultúrának, amelynek első üstököse Vörösmarty volt. Irodalomtörténeti elmefutta­tása azonban csak a keret volt ahhoz az ih­lettel megfestett képhez, amellyel Vörösmarty Mihályt elénk állította. Két ecsetvonásból ál­lott ez a kép s mindössze ezekre a kérdésekre szorítkozott: Minő helyet foglalt el Vörösmarty az irodalomban és milyen nívóra emelte a magyar irodalmat? Hanem ezt a két ecset­vonást tökéletes művé formálta a tudós előadó úgy, hogy Vörösmarty pályafutását szebben alig lehet jellemezni. A minden izében sikerült irodalmi-matinét még két szavalat egészítette ki. Mindkettő Vörösmarty műveiből való. Előbb a „Marót bán“-ból mutattak be egy megkapó részletet Pataky István (Marót) és Barta István (Bőd) jog­hallgatók, majd a Vén cigány-t szavalta szé­pen Biró István joghallgató. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter az ujonan szervezett makiári állami Óvodához Bartmann Izabella oklev. óvónőt óvó­nővé, Füvesy Erzsébet eddigi menházvezetőnőt pe­dig, állomáshelyén való meghagyással, állandó- menházvezetőnővé nevezte ki. A halottakért. November 1-én d. u. 5 óra­kor körinenet indul a főszékesegyházból a Fáj­dalmas Szűzről nevezett temetőbe. Másnap reg­gel 7 órakor a főszékesegyházban és a Kisasz- szonytemető kápolnájában, 8 órakor pedig a Fájdalmas- és a Rókusz-temetői kápolnában lesz gyászmise a meghalt hívek lelkeiért. Gyászhír. Eger város egy régi és igen ér­demes polgárának, Komáromy Józsefnek özvegye, kiskarándi Nánássy Mária, hosszú betegség után elhunyt 68 éves korában. A boldogult matróna temetése holnap (szerdán) d. után Vall órakor lesz vejének, Szőke Sándor tanítóképző tanárnak házából (Szervita-u 27. sz.). Ünnepek a temetőben. Ifjúságunk, mint más években is, kegyelettel zarándokol halottak es­téjén a temetőkbe, hogy lerójja hálás emléke­zését a meghalt érdemesek iránt. A tanítóképző ifjúsága 4 óra után koszorúzza meg a Mindszenly Gedeon, majd a Zsasskovszkyak és végül a Poncsák Jenő sírját. Mindhárom helyen az énekkar száma kezdi meg és fejezi be a ke- gyeletes tényt, közben pedig beszédet mond egy-egy ifjú. — A jogakadémiai ifjúság fáklyás­menete 7*6 órakor indul a Líceum elől s ugyan­csak a Fájdalmas-temetőben fölkeresi a ká­polnai csatában halálosan megsebesült s Eger­ben elhunyt hősök sírját. Az alkalmi beszédet Prehoffer István joghallgató mondja, ketten pedig szavalnak. Az ünnepség a szózat eléneklésével végződik. Csődügyek. Kiss Károly gyógyszerész pász­tói lakos és Kiss Károlyné pásztói lakos va­gyonára csőd nyittatott. Apró hírek. Halál a kútban. Tiszaörsön özv. Bendő Mihályné a háza udvarán levő kútba ugrott és meghalt. Végzetes tettét életunt- ságból követte el. — Éjjeli látogatás. Gyöngyös­ről jelentik, hogy ott csütörtökről péntekre vir­radó éjtszaka, jóval éjfél után, bekopogtatott valaki Kohn Mórné lakására. Az álmából fel­riadt háziasszony azt hitte, hogy a fia jött haza és gyanútlanul ajtót nyitott, ám de nagy rémületére egy bekormozott arcú revolveres alak lépett be a szobába és pénzt követelt. Az özvegy az ékszer dobozát nyújtotta a rab­lónak, ez azonban csupán az ékszerek mellett levő 100 korona pénzt vette magához s azu­tán eltávozott. A csendőrök nyomozzák a ro­mantikus éjjeli látogatót. — Apa és fiú. Tiszafü­reden egy rovott múltú embert, Veres Tolvaj Zsigmondot letartóztatták a csendőrök. Nem kisebb bűnnel, mint apagyilkossággal vádolják, ügy történt a dolog, hogy Veres Tolvaj Zsig­mond hat nappal ezelőtt összeveszett az apjá­val, Veres Tolvaj Mihállyal. A perpatvar he­vében a rabiátus fiú rálőtt az apjára és a golyó a szájüregét roncsolta szét a szerencsét­len öregnek, akit halálos sérülésével a deb- reczeni kórházba szállítottak. Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki liceumi nyomda. 16884/a. 1911. Versenytárgyalási hirdetmény. Hevesvármegye törvényhatóságánál az 1911. évben az altiszti és szolgaszemélyzet részére szükséges egyenruhák kiállítására nyilvános írás­beli versenytárgyalást hirdetek. A szükségleti kimutatás és a szállítási fel­tételek a szokott hivatalos órák alatt a közi­gazgatási irodaigazgató s a megyei várnagy hivatalos helyiségeiben megtekinthetők és le­másolhatok. Kívánatra az illető iparosok részére a pos­tadíj lefizetése mellett a fenti részletes feltéte­lek el is fognak küldetni. E tekintetben az iroda­igazgatóhoz kell fordulni. A zárt borítékban lévő s a 83.000/907 sz. közszállítási szabályrendelet intézkedéseinek megfelelően felszerelt ajánlatok az 1911. év nov. hó 30 ik napjának délelőtt 10 órájáig pos­tai utón hozzám beküldendők, avagy ugyanezen időig nekem, illetve távollétemben törvényes helyettesemnek, személyesen átnyujtandók. A borítékra a vállalat tárgyát jelezni kell. Bá­natpénzt csatolni nem kell. Az ajánlatban fel­tüntetendő, hogy ajánlattevő a részletes fel­tételeket ismeri s azoknak magát aláveti. A hatóság előtt ismeretlen ajánlattevők szállító képességüket az illetékes kereskedelmi kamara bizonyítványával igazolják. A beérkezett ajánlatok az 1911. év nov. 30-ik napján délelőtt 10 órakor fognak hiva­talos helyiségemben bizottságilag felbontatni, a mikor is vállalkozók illetve azok megbízottjai jelen lehetnek. Az odaítélés a vármegye törvényhatósági bizottságának az 1911. év decz. hó 18-án meg­tartandó közgyűlésen fog megtörténni. A beérkezett ajánlatok közül a hatóság az ajánlott árakra tekintet nélkül, szabadon választ. Ajánlattevő a végleges döntésig kötelezett­ségben marad. Egyebekben a szállítási felté­telek és a közszállítási szabályrendelet intéz­kedései az irányadók. Eger, 1911. október hó 27. Majzik Viktor, vm. alispán. 16834/a. 1911. Hevesvármegye törvényhatóságának alkal­mazott altiszti és szolgaszemélyzet részére az 1912 évben beszerzendő ruhanemüek szükségleti kimutatása. 1. ) 1 drb. hosszú téli bunda fehér bárány­bőr béléssel, sötétkék posztóból elől sűrű suj- tással, hátul paszománt sujtással, fekete bárány­bőr szegéllyel portásnak. 2. ) 18 drb. téli mente fehér báránybőr, béléssel sötétkék posztóból, elől sürü sujtással, hátul paszományt sujtással fekete báránybőr szegéllyel, tiszti legényeknek és központi haj­dúknak. 3. ) 1 drb. nyári atilla sötétkék posztóból, elől sürü sujtással, hátul paszománt sujtással, portásnak. 4. ) 18 drb. rövid atilla sötétkék posztóból sűrűén sujtásozva, hátul paszománt sujtással, központi és járási tiszti legényeknek, központi hajdúknak. 5. ) 16 drb. rövid atilla sötétkék posztóból, egyszerűen zsinórozva, külső járási hivatal szol­gáknak. 6. ) 16 drb. pantalló kékposztóból magya­ros sujtással központi ésjárási tiszti legényeknek. 7. ) 13 drb. magyar nadrág vörös posztó­ból sürü sujtással, hajdúknak. 8. ) 9 drb. magyar nadrág sötétkék posz­tóból, sürü sujtással, hajdúknak. 9. ) 12 drb. magyar nadrág sötétkék posz­tóból egyszerű zsinórozással, külső járási hiva­tal szolgáknak. 10. ) 25 drb. sapka vörös posztóból borító­val, ezekből 8 drb. széles arany paszománttal. 11. ) 6 drb. nyári ruha fekete szövetből a portásnak és a központi tiszti legényeknek. 12. ) 19 drb. nyári ruha jóféle vitorla vá­szonból a többinek. 13. ) 20 drb. csizmára való sújt ás kosárral. A paszománt és a zsinórozás színe sárga, s a ruhanemüek az eddigi alakban, minőségben és kiállításban állítandók elő. Fentartja magának a vármegye alispánja azt a jogot, hogy az egység árak szerint a fent részletezett szükségleteken felül több ruha da­rabot is rendeljen, esetleg egyes ruhadarabok megrendelésétől eltekintsen. Vállalkozó köteles, a szükséges ruházato­kat kifogástalan minőségű jó anyagból előállítani. A ruházat anyaga kizárólag hazai gyárt­mány lehet, amely körülmény megfelelő módon (esetleg hatósági bizonyítvánnyal) igazolandó. A ruházatok vállalkozónál az 1912. január hó folyamán esetleg még a f. év deczember végén fognak megrendeltetni s ő köteles lesz a posztó ruhákat az 1912. év juniús hó 1-ig, a nyári ruhákat az 1912. év május 1-ig, a téli bekecset és mentéket pedig az 1912. év szep­tember hó 15-ig hiány nélkül saját költségére beszállítani. Vállalkozó köteles megfelelő szakemberrel mértéket vétetni, az atillákat és mentéket az alispán rendeletére próbára behozni, s az eset­leges javításokra végjárandóságából 150 korona biztosítéki összegnek a visszatartásához hozzá­járulni. A jogügylettel járó bélyegilletéket vállal­kozó fizeti. Ajánlat csak egy évre tehető. Eger, 1911. október hó 27. Majzik Viktor, vm. alispán. Az Egri Szövetkezett Bortermelők B&zVőnytarsasaga fPST* kisgazdáktól AZ IDEI KIFORROTTMUSTOT a legnagyobb napi árban, azonnali kész­fizetés ellenében megveszi. Jelentkezések az Egri Szövetkezett Bortermelők R-T. irodájában: Csiky Sándor-utca 6. szám, — vagy Széchényi-utca 5. szám alatt, a Hevesmegyei Takarékpénztár helyiségében. Eger, 1911. Az érseki lyeeum könyvnyomdája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom