Eger - hetente kétszer, 1911
1911-10-07 / 80. szám
1911. október 7. EGER. (80. sz.) 3. Az etika törvénye szerint: a tudományok haladását nyomon követi az egyéni élet fejlődése, ez pedig, szinte matematikai pontossággal, a társadalmi élet emelkedését vonzza maga után. Ámde azért szabadkőműves a szabadkőműves és demokrata a szo- ciál-demokrata, hogy az „én“ előnyeinek és uralmának meghosszabbítása végett, legalább ezt a „matematikai pontosságot“ — késleltesse. És késleltetik. Szerencsére azonban, a fehér-sárga lobogó üldözése még nem jelenti — a vörös zászló diadalát! A közigazgatási bizottság ülése. Hevesvármegye közigazgatási bizottsága hétfőn, október hó 9-ón, délelőtt 10 órakor a vármegye székházának kistermében rendes havi ülést tart. Eger város közgyűlése. Eger város képviselőtestülete szombaton, október hó 7-én, délelőtt 11 órakor rendes közgyűlést tart, melynek napirendjéből kiemeljük a következőket: A vármegyei alispán véghatározata Matékovics Mór fogy. adópénztárnok és Eisenmann Ákos fogy. ellenőr elleni fegyelmi ügyben, ezzel kapcsolatban jelentés Matékovics Mór elhalálozásáról s az örökösök kérelme a temetkezési járulék kiutalása iránt. A Minorita-rendház előtti köztér kiaszfaltozására vonatkozó tanácsi javaslat. Fülöp József hajduhegyi szőlője parcellázásának engedélyezése ügyében bizottsági javaslat. Néhány köztérvételi ügy és a káptalanutcai Egerpatak-híd átépítésére vonatkozó törvényhatósági bizottsági határozat. A hét. Sajtóvasárnap lesz holnapután. Ezzel kapcsolatban meg kell emlékeznünk valamiről. Arról, hogy az érdekelt körök ez esztendőben sokkal nagyobb demonstrációra készülnek, mint ezelőtt. Hála Isten, hogy végre teszünk is valamit. Esztendőkig csak per tangentem, néhol pedig csak papíroson volt meg a sajtóvasárnap. A mostanfigazán nagy készületnek, azt hisszük, nagy eredménye lesz! De még akkor is hol vagyunk a . • .-os testvérek sajtóügyi törekvéseitől! Ez buzdítson bennünket s ha meglesz az eredmény, akkor „9 millió fatalista“ harcbamehet a liberális maffiákkal; bátran és a győzelem biztos reményében. Siessünk tehát, mert nő az ellenséges tábor és rossz katona az, ki az ellenséget gyöngébbnek Ítéli a maga táboránál ! * A matyóknak megint ünnepük lesz. Izabella főhercegasszony fogja őket meglátogatni, hogy megnézze őket saját hajlékaikban is. Az operaházi szereplés ugyancsak javára vált a jó matyó népnek, mert immár — fejedelmi sarjak is nagyon érdeklődnek irántuk. — Azt hisszük, kitesznek magukért most is a kövesdiek. Bemutatnak egy lakodalmat is, bár még ki sem forrott az ujbor, de hát a nótát és a való szokást is meg lehet változtatni’ egy főhercegnő kedvéért, — ki bizonyára nem fogja a szerencsés mátkapártól ingyen kívánni ezt az áldozatot. * Munkásgimnázium van nálunk alakulóban. Legalább ezt jelzik a szerény „falragaszok“ az utcasarkokon. Szép dolog ez, akárki vállalkozott is a szervező munkára — gondolni a munkás emberre ilyenkor is — nemcsak akkor, amikor „szükség van rá“! Az a kérdés most már, hogy a mi munkásnépünk megérett-e már erre az intézményre, vagy sem? Ha igen, akkor bizonyára sok derék munkás hallgatja a kultúra igéit. És nálunk ez lesz az igazi erőpróbája annak, hogy a magyar ipari munkás akar-e valóban művelt iparossá válni! Azt hisszük azonban, hogy sokan fognak kapni a hirdetésben foglalt „mézes-madzag“- hoz is, — amely eddig nem más, mint az, hogy aki elvégzi e négy évre tervezett tanfolyamot, vizsgálatot tehet a négy polgári osztályról... Aki pedig ezt leteszi, — az már mindenáron úr akar lenni, nem iparos. Ezt mutatja a szomorú tapasztalat, tehát szükséges arra törekednünk, hogy a munkásgimnázium hallgatói úgy ismerjék meg az intézményt, mint a kultúraterjesztés egyik eszközét és ne proletárképző iskolát lássanak benne! * Másodvirágzás. Tavasz az őszben — mindig rendkívüli. Már pedig ilyen jelenséget láthatunk a Tűzoltók-terén, hol egy vadgesztenyefa teljes virágdíszben pompázik. Érdekes, hogy a múlt esztendő októberének közepén ugyanezen a fán láttunk néhány szép virágot a már teljesen tar gallyakon. * Szüreti szünetek. Alighogy megkezdték az iskolai évet és már is itt van az első nagyobb szünet.- — a szüreti vakáció. Minden iskola kivette belőle a részét kisebb-nagyobb mértékben az elemi iskolától kezdve a jogakadémiáig. Tanítók, tanárok nagyon vegyes érzelmekkel nézik a szüreti vakációt, — mert utána bizony nagyon szépen élűiről kezdhetik a tanítás úttörő munkáját. Az idén azonban nem nagyon sok értelme vau ennek a régi copfnak abból az egyszerű okból, mert — sok helyen bizony nem lesz mit szüretelni. Egyik helyen a jég, a másikon a „fenerosszpára“ szüretelt le. * Nincs többé potya telefonozásI Ezt kürtöli világgá a távirdaigazgatóság. Se szívesség, se barátság többé, mert ez rontja a gseftet! Már t. i. a kincstár gseftjét. Többé tehát nem adhatja le a telefontulajdonos senki üzenetét, mert pénzébe kerül. De azt kérdezzük most már hogy ki fogja ezt ellenőrizni? Mert a telefon- kezelők bizonyosan nem érnek rá; vagy ha igen, akkor bátran kidobhatjuk lakásunkból a telefont, annál az egyszerű oknál fogva, hogy akkor igen nehezen kapunk majd összeköttetést, ami pedig e híres rendelet előtt is akárhányszor megtörtént. Kiváncsiak vagyunk, bogy mi lesz ezután? Vagy talán a postaigazgatóság már „megfigyelő osztályt“ is létesített ! HÍREK. Eger, 1911. október 6-áu. Tájékoztató. Okt. 8. Magyarok Nagyasszonyának ünnepe. „ 8. Sajtóvasárnap egyházmegyénkben. „ 9. A közigazgatási bizottság ülése. „ 9. Országos vásár Apezon. „ 10. A pétervásári főszolgabíró tárgyalási napja Terpesen. „ 10. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Markazon. „ 11. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Poroszlón. „ 12. Országos vásár Makiáron. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Füzesabonyban. „ 15. Országos vásár Tiszanánán. Magna Domina Hungarorum. — Magyarok Nagyasszonya. — A katolikus magyarságnak nagy és jelentőségteljes Mária ünnepe lesz vasárnap. A millennium évében, XIII. Leó pápa, Magyarok Nagyasszonya címmel uj Hária-ünnepet engedélyezett Magyarország számára, hogy az ezer éves hazában a most élő magyarok szívében uj életre keltse a régi magyaroknak sze- retetét és tiszteletét szűz Máriairánt, Az egész világon egyetlen nemzetnek sincs ilyen speciálisan nemzeti jellegű Mária ünnepe, csak nekünk, magyaroknak. És ez az — Már hosszabb ideje foglalkozom ezzel a kérdéssel. — Nagyszerű. És reméli, hogy sikert fog aratni ? — Hiszem. — S milyen föltevés volt kísérleteinek alapja ? — Nagyon egyszerű. A víz hidrogénből és oxigénből áll. A hidrogén ég, az oxigén táplálja az égést. Mivel a jég szilárd halmaz- állapotú víz, vegyi szempontból ugyanezekből az elemekből áll. — Ez roppant egyszerű. Valóban Kolumbus- tojás. De hogy gondolja a két elem különválasztását ? — A villamosságot hívom segítségül. Erős iramot bocsátók a jégtömbbe. A gázokat — íogy a fejlődő meleg meg ne olvassza a jeget — acélsodrony fölött meggyujtom. — Sikerült már a kísérlet. — Még nem. Elmondani roppan egyszerű, le a kivitelnél számtalan körülményre kell fi- fyelnem. Különben kedvenc tervem, hogy a ki- érleteket — ha t. i. előbb a most elmondott zámítás beválik — folyékony levegővel kom- inálom. — És hiszi, hogy sikerült a jeget meg- yujtania ? — Erősen hiszem. A hideg, a dermesztő, az életoltó jégbe ugyanazok az anyagok vannak lekötve, melyek meleget szolgáltatva, vidámmá teszik az életet. Sőt nélküle élet el sem képzelhető. Csak megfelelő körülmények közé kell hozni a fagyot, a ragyogó hideg jeget és élet, láng, hő lesz belőle. . . — Igaza van, tanár úr! Kedvező körülmények között. .. a jég is tüzet foghat. . . * — Erős professzor híres volt arról, hogy napokig el tudott zárkózni laboratóriumában, mikor is alig evett-ivott valamit. Nagy, súlyos kérdések lebegtek mindig előtte. Szótalannak, mogorvának tartották az ismerősei. Pedig csak akkor volt az, midőn mélyenjáró gondolatait el kellett volna zavarnia holmi üres fecsegés kedvéért. A zsúrok hölgyközönsége nem is hívta egymásközt máskép: Doktor Jégmező. Ez a név részint elzárkózottságát, különösen a hölgyekkel szemben tanúsított kifogástalan, de hideg udvariasságát, részint közismert kísérleteit gúnyolta. Pedig ezt a nevet nem érdemelte meg Erős dr. Kerülte a hölgyeket, kiknek legnagyobb része csak a divatról, ismerősökről, távollevőkről (talán — legfeljebb — a színházról és irodalomról) szeret beszélni. De lelke vágyva-vágyott olyan édes teremtés után, ki egész nagyságában, magasztosságában megérti; ki segíti, támogatja, midőn egy-egy merész lépésnél szédülő fejjel tekint körül az ismeretlen tájon; akinek lelke egy az ő leikével; aki csak érte, csak neki tudna élni. . . Amint komikus, bohó alaknak tartották egymás előtt a társaságbeli hölgyek a daliás, szép Erős dr-t, épp úgy finom, de eltitkolha- tatlanul gúnyos mosoly jelent meg a férfiarcokon, ha egymásközt Óváry Emmát emlegették. Pedig gyönyörű leány volt. Szellemiekben, anyagiakban egyaránt gazdag. Csak egy nagy hibája volt: nem akart szerelmes lenni egyetlen gavallérba se. Ridegséggel nem lehetett vádolni; kedves, szeretetreméltó volt mindenki irányában. Csak lángolni nem tudott egyért se. Nem a szépsége tette önhitté, gőgössé; csak úgy találta, hogy a kártyaasztal mellett, kávéházban eltöltött hosszú éjszakák, léha udvarlásban, néha párbajozásban kimerülő közéleti tevékenység: kevés jogcím arra, hogy valakitől szeretetet, vi- szontszerelmet követeljünk. Az Óváry Emma finom lelke erős, feszültséggel teljes férfilelket óhajtott és keresett; olyant; akivel együtt szállanának föl a ragyogó, napsugaras magasba, a tiszta gyönyörök világába.
