Eger - hetente kétszer, 1911

1911-10-07 / 80. szám

1911. október 7. EGER. (80. sz.) 3. Az etika törvénye szerint: a tu­dományok haladását nyomon követi az egyéni élet fejlődése, ez pedig, szinte matematikai pontossággal, a tár­sadalmi élet emelkedését vonzza maga után. Ámde azért szabadkőműves a szabadkőműves és demokrata a szo- ciál-demokrata, hogy az „én“ előnye­inek és uralmának meghosszabbítása végett, legalább ezt a „matematikai pontosságot“ — késleltesse. És késleltetik. Szerencsére azon­ban, a fehér-sárga lobogó üldözése még nem jelenti — a vörös zászló diadalát! A közigazgatási bizottság ülése. Hevesvár­megye közigazgatási bizottsága hétfőn, október hó 9-ón, délelőtt 10 órakor a vármegye szék­házának kistermében rendes havi ülést tart. Eger város közgyűlése. Eger város képvi­selőtestülete szombaton, október hó 7-én, dél­előtt 11 órakor rendes közgyűlést tart, mely­nek napirendjéből kiemeljük a következőket: A vármegyei alispán véghatározata Matékovics Mór fogy. adópénztárnok és Eisenmann Ákos fogy. ellenőr elleni fegyelmi ügyben, ezzel kap­csolatban jelentés Matékovics Mór elhalálozá­sáról s az örökösök kérelme a temetkezési já­rulék kiutalása iránt. A Minorita-rendház előtti köztér kiaszfaltozására vonatkozó tanácsi ja­vaslat. Fülöp József hajduhegyi szőlője parcel­lázásának engedélyezése ügyében bizottsági ja­vaslat. Néhány köztérvételi ügy és a káptalan­utcai Egerpatak-híd átépítésére vonatkozó tör­vényhatósági bizottsági határozat. A hét. Sajtóvasárnap lesz holnapután. Ezzel kapcso­latban meg kell emlékeznünk valamiről. Arról, hogy az érdekelt körök ez esztendőben sokkal nagyobb demonstrációra készülnek, mint ez­előtt. Hála Isten, hogy végre teszünk is vala­mit. Esztendőkig csak per tangentem, néhol pedig csak papíroson volt meg a sajtóvasárnap. A mostanfigazán nagy készületnek, azt hisszük, nagy eredménye lesz! De még akkor is hol vagyunk a . • .-os testvérek sajtóügyi törekvé­seitől! Ez buzdítson bennünket s ha meglesz az eredmény, akkor „9 millió fatalista“ harcba­mehet a liberális maffiákkal; bátran és a győ­zelem biztos reményében. Siessünk tehát, mert nő az ellenséges tábor és rossz katona az, ki az ellenséget gyöngébbnek Ítéli a maga tá­boránál ! * A matyóknak megint ünnepük lesz. Izabella fő­hercegasszony fogja őket meglátogatni, hogy megnézze őket saját hajlékaikban is. Az opera­házi szereplés ugyancsak javára vált a jó matyó népnek, mert immár — fejedelmi sarjak is nagyon érdeklődnek irántuk. — Azt hisszük, kitesznek magukért most is a kövesdiek. Be­mutatnak egy lakodalmat is, bár még ki sem forrott az ujbor, de hát a nótát és a való szo­kást is meg lehet változtatni’ egy főhercegnő kedvéért, — ki bizonyára nem fogja a szeren­csés mátkapártól ingyen kívánni ezt az áldo­zatot. * Munkásgimnázium van nálunk alakulóban. Legalább ezt jelzik a szerény „falragaszok“ az utcasarkokon. Szép dolog ez, akárki vállal­kozott is a szervező munkára — gondolni a munkás emberre ilyenkor is — nemcsak akkor, amikor „szükség van rá“! Az a kérdés most már, hogy a mi munkásnépünk megérett-e már erre az intézményre, vagy sem? Ha igen, ak­kor bizonyára sok derék munkás hallgatja a kultúra igéit. És nálunk ez lesz az igazi erő­próbája annak, hogy a magyar ipari munkás akar-e valóban művelt iparossá válni! Azt hisszük azonban, hogy sokan fognak kapni a hirdetésben foglalt „mézes-madzag“- hoz is, — amely eddig nem más, mint az, hogy aki elvégzi e négy évre tervezett tanfolyamot, vizsgálatot tehet a négy polgári osztályról... Aki pedig ezt leteszi, — az már mindenáron úr akar lenni, nem iparos. Ezt mutatja a szomorú tapasztalat, tehát szükséges arra törekednünk, hogy a munkásgimnázium hallgatói úgy ismer­jék meg az intézményt, mint a kultúraterjesztés egyik eszközét és ne proletárképző iskolát lás­sanak benne! * Másodvirágzás. Tavasz az őszben — mindig rendkívüli. Már pedig ilyen jelenséget látha­tunk a Tűzoltók-terén, hol egy vadgesztenyefa teljes virágdíszben pompázik. Érdekes, hogy a múlt esztendő októberének közepén ugyanezen a fán láttunk néhány szép virágot a már tel­jesen tar gallyakon. * Szüreti szünetek. Alighogy megkezdték az iskolai évet és már is itt van az első nagyobb szünet.- — a szüreti vakáció. Minden iskola ki­vette belőle a részét kisebb-nagyobb mérték­ben az elemi iskolától kezdve a jogakadémiáig. Tanítók, tanárok nagyon vegyes érzelmekkel nézik a szüreti vakációt, — mert utána bizony nagyon szépen élűiről kezdhetik a ta­nítás úttörő munkáját. Az idén azonban nem nagyon sok értelme vau ennek a régi copfnak abból az egyszerű okból, mert — sok helyen bizony nem lesz mit szüretelni. Egyik helyen a jég, a má­sikon a „fenerosszpára“ szüretelt le. * Nincs többé potya telefonozásI Ezt kürtöli vi­lággá a távirdaigazgatóság. Se szívesség, se barátság többé, mert ez rontja a gseftet! Már t. i. a kincstár gseftjét. Többé tehát nem ad­hatja le a telefontulajdonos senki üzenetét, mert pénzébe kerül. De azt kérdezzük most már hogy ki fogja ezt ellenőrizni? Mert a telefon- kezelők bizonyosan nem érnek rá; vagy ha igen, akkor bátran kidobhatjuk lakásunk­ból a telefont, annál az egyszerű oknál fogva, hogy akkor igen nehezen kapunk majd össze­köttetést, ami pedig e híres rendelet előtt is akárhányszor megtörtént. Kiváncsiak vagyunk, bogy mi lesz ezután? Vagy talán a postaigazgatóság már „megfigyelő osztályt“ is létesített ! HÍREK. Eger, 1911. október 6-áu. Tájékoztató. Okt. 8. Magyarok Nagyasszonyának ünnepe. „ 8. Sajtóvasárnap egyházmegyénkben. „ 9. A közigazgatási bizottság ülése. „ 9. Országos vásár Apezon. „ 10. A pétervásári főszolgabíró tárgyalási napja Terpesen. „ 10. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Markazon. „ 11. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Poroszlón. „ 12. Országos vásár Makiáron. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Füzes­abonyban. „ 15. Országos vásár Tiszanánán. Magna Domina Hungarorum. — Magyarok Nagyasszonya. — A katolikus magyarságnak nagy és jelen­tőségteljes Mária ünnepe lesz vasárnap. A millennium évében, XIII. Leó pápa, Magyarok Nagyasszonya címmel uj Hária-ünnepet engedélyezett Magyarország számára, hogy az ezer éves hazában a most élő magyarok szí­vében uj életre keltse a régi magyaroknak sze- retetét és tiszteletét szűz Máriairánt, Az egész világon egyetlen nemzetnek sincs ilyen speciálisan nemzeti jellegű Mária ün­nepe, csak nekünk, magyaroknak. És ez az — Már hosszabb ideje foglalkozom ezzel a kérdéssel. — Nagyszerű. És reméli, hogy sikert fog aratni ? — Hiszem. — S milyen föltevés volt kísérleteinek alapja ? — Nagyon egyszerű. A víz hidrogénből és oxigénből áll. A hidrogén ég, az oxigén táplálja az égést. Mivel a jég szilárd halmaz- állapotú víz, vegyi szempontból ugyanezekből az elemekből áll. — Ez roppant egyszerű. Valóban Kolumbus- tojás. De hogy gondolja a két elem különvá­lasztását ? — A villamosságot hívom segítségül. Erős iramot bocsátók a jégtömbbe. A gázokat — íogy a fejlődő meleg meg ne olvassza a jeget — acélsodrony fölött meggyujtom. — Sikerült már a kísérlet. — Még nem. Elmondani roppan egyszerű, le a kivitelnél számtalan körülményre kell fi- fyelnem. Különben kedvenc tervem, hogy a ki- érleteket — ha t. i. előbb a most elmondott zámítás beválik — folyékony levegővel kom- inálom. — És hiszi, hogy sikerült a jeget meg- yujtania ? — Erősen hiszem. A hideg, a dermesztő, az életoltó jégbe ugyanazok az anyagok van­nak lekötve, melyek meleget szolgáltatva, vi­dámmá teszik az életet. Sőt nélküle élet el sem képzelhető. Csak megfelelő körülmények közé kell hozni a fagyot, a ragyogó hideg je­get és élet, láng, hő lesz belőle. . . — Igaza van, tanár úr! Kedvező körül­mények között. .. a jég is tüzet foghat. . . * — Erős professzor híres volt arról, hogy napokig el tudott zárkózni laboratóriumában, mikor is alig evett-ivott valamit. Nagy, súlyos kérdések lebegtek mindig előtte. Szótalannak, mogorvának tartották az ismerősei. Pedig csak akkor volt az, midőn mélyenjáró gondolatait el kellett volna zavarnia holmi üres fecsegés kedvéért. A zsúrok hölgyközönsége nem is hívta egymásközt máskép: Doktor Jégmező. Ez a név részint elzárkózottságát, különösen a hölgyek­kel szemben tanúsított kifogástalan, de hideg udvariasságát, részint közismert kísérleteit gú­nyolta. Pedig ezt a nevet nem érdemelte meg Erős dr. Kerülte a hölgyeket, kiknek legnagyobb része csak a divatról, ismerősökről, távollevők­ről (talán — legfeljebb — a színházról és iro­dalomról) szeret beszélni. De lelke vágyva-vá­gyott olyan édes teremtés után, ki egész nagy­ságában, magasztosságában megérti; ki segíti, támogatja, midőn egy-egy merész lépésnél szé­dülő fejjel tekint körül az ismeretlen tájon; akinek lelke egy az ő leikével; aki csak érte, csak neki tudna élni. . . Amint komikus, bohó alaknak tartották egymás előtt a társaságbeli hölgyek a daliás, szép Erős dr-t, épp úgy finom, de eltitkolha- tatlanul gúnyos mosoly jelent meg a férfiarco­kon, ha egymásközt Óváry Emmát emlegették. Pedig gyönyörű leány volt. Szellemiekben, anya­giakban egyaránt gazdag. Csak egy nagy hi­bája volt: nem akart szerelmes lenni egyetlen gavallérba se. Ridegséggel nem lehetett vádolni; kedves, szeretetreméltó volt mindenki irányában. Csak lángolni nem tudott egyért se. Nem a szépsége tette önhitté, gőgössé; csak úgy találta, hogy a kártyaasztal mellett, kávéházban eltöltött hosszú éjszakák, léha udvarlásban, néha pár­bajozásban kimerülő közéleti tevékenység: ke­vés jogcím arra, hogy valakitől szeretetet, vi- szontszerelmet követeljünk. Az Óváry Emma finom lelke erős, feszültség­gel teljes férfilelket óhajtott és keresett; olyant; akivel együtt szállanának föl a ragyogó, napsu­garas magasba, a tiszta gyönyörök világába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom