Eger - hetente kétszer, 1911
1911-10-04 / 79. szám
2 EGER. (79 sz.) 1911. október 4. Munkálkodni, dolgozni, kitartóan fáradozni, áldozni a jó erkölcsért, nemes szellemi ügyekért egész életünkben, életünk minden napjaiban: kötelességünk. Ezektől megnyugodnunk csak akkor lehetne, ha egyszer elérkeznék az eszményi nap, a mikor a rossz szellem legyőzésével, a jó szellem teljes uralomra jutna. A mikor elmondhatnók Petőfivel: „Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk. Mert itt van már a Kánaán. r Es addig? Addig nincs megnyugvás: Addig folyvást küzködni kell, . . . Talán az élet munkáinkért Nem fog fizetni semmivel.“ Mari néni és társai. Mari néni egri parasztasszony. Jobb úri házakhoz járogat mosni, vasalni, foltozni; de van egy darabka szőlője, amelyben néhány gyümölcsfa is akad. így mindig kerül dolga; még pedig pénzes dolog, mert vagy napszámban keres, vagy kofálkodásból csurran-cseppen néhány krajcárja. Részeges ura vidéki gyárban dolgozik ; fia nyomorék, de azért munkát bíró legény; leánya a kisegítő iskolába jár, tehát terhelt, félig-med- dig hülye. Ez a Mari néni egy úri háznál mosott a minap. A mosókonyha ajtaja nyitva, az udvaron három gyerek homokvárat épít, s a gyermekboldogság tetőpontján hangosan nyilatkozik olykor-olykor a gyerekes öröm. Ekkor Mari néni azt mondja a ház asz- szonyának: — Ugyan szeretné-e a naccsága, ha meghalnának a gyerökök ? Az uriasszony megütődve tekint a mosónőre. Az első pillanatban azt hiszi, hogy bizonyosan elvesztette az eszét ez a uémber, ki — midőn látja az úrnő zavarát, bosszúságát — azzal igyekszik a botor kérdés hatását gyengíteni, hogy még a következő szavakat teszi hozzá: — ... Mert mink szeretjük, mert hát hogy sok velük a dolog, a vesződség. Bajt csinálnak azok mindenképpen! Valljuk meg, bár roppant szomorú dolog, de a munkásosztály asszonyait e tekintetben bátran egy kalap alá foglalhatjuk evvel a szerencsétlen, félkegyelmű anyával: Mari nénivel. Hogy pedig a Mari néni kijelentésének nemcsak elméleti értéke, hanem általános gyakorlati jelentősége is van az egész vonalon: azt könnyen megláthatjuk az anyakönyvi hivatal közleményeiből, amelynek adatai rettenetesek, elszomorítók, sőt egyenesen kétségbe- ejtők. A tuberkulózis, az ázsiai kolera pusztításai valóságos kismiskák ahhoz a veszteséghez képest, amit ennek az őrült elvnek szolgálatában álló gyermekhalál okoz. De nézzük a hivatalos írást. Itt Egerben, ez esztendő szeptember hónapjában, a következő gyermekhalálozások történtek. N. István 3 éves, Sz. Rozália 3 hónapos, V. Mária 5 hónapos, B. István 3 hónapos, T. Erzsébet 15 hónapos, Sz. Mária 4 hónapos, B. Gábor 8 hónapos, M. Bernát 11 hónapos, T. Rozália 11 hónapos, B. Károly 1 hónapos, K. Mária 23 hónapos, Cs. Mária 16 hónapos, K. Bernát 7 hónapos, K. Anna 2 hónapos, B. Erzsébet 9 éves, Cs. Károly 9 hónapos, B. József 15 hónapos, N. Terézia 15 hónapos, R. Ferenc 5 hónapos, Gy. József 4 éves, F. Ferenc 7 hónapos, P. Margit 8 hónapos, K. János 2 hónapos, K. Kálmán 6 hetes, S. Gyula 2 éves, K. Margit 4 hónapos, Sz. Béla 8 hetes, K. János 10 napos, Sz. Szidónia 2 hónapos, Sz. István 2 éves, B. Mária 8 éves, J. Julianna 4 hónapos, G. Rozália 19 hónapos, M. Ferenc 17 hónapos, Gy. Sándor 15 hónapos, A. Bernát 2 hónapos, B. Sándor 10 hónapos, I. Borbála 6 éves, B. János 4 hónapos, G. István 6 éves, F. József 12 hónapos, K. Bernát 2 éves, K. Mária 6 éves, Y. Mária 11 hónapos, G. József 11 hónapos, P. Tt-rézia 23 hónapos, D. Sándor 11 hónapos, Cs. Anna 2 hónapos és V. Sándor 6 hónapos. Nem megdöbbentő adatok-e ezek? Pedig nem pusztított szeptemberben nálunk hála Istennek, semmi nyavalya, epidémia! És mégis honnan a halálnak ily bő aratása? Ismerjük a gyermekhalandóság okait, de nálunk speciális okok is vannak. A mi népünk, a mai kedvezőtlen szociális viszonyok miatt, a napot házon kívül kénytelen tölteni. Családanya, családapa egyaránt küzd a megélhetésért és ily körülmények között bizony teher lesz neki a gyermek, kit mindenütt csak mint akadályt lát maga előtt. A kisdedóvásról szóló törvény felületes végrehajtása miatt aztán magára hagyja, vagy pedig valamivel nagyobb gyermekére bízza a dohos, piszkos lakásban, hol aztán igen gyakran utói is éri őket a veszedelem. . . így megy ez napról-napra. És ha véletlenül megbetegszik a szerencsétlen csöppség, bizony nem változik a helyzete: éppen úgy dolgozik tovább a lelketlen szülő, mintha teljesen rendben volna családjának szénája. Csak ha már halódni kezd a kicsi beteg, akkor futkos orvos után. De akkor sem irgalomból, hanem a törvénytől való félelem miatt. A közegészségügyről szóló törvények ugyanis szigorú büntetés terhe alatt követelik, hogy 5 éves korig minden gyermek- betegűlés jelentendő az orvosnak. Az orvos azonban az utolsó pillanatot élő gyermeken nem tud segíteni, ír ugyan receptet, hátha véletlenül még megmenthetné... Nem használ; a gyermekjmeghal és a szülő még akkor szalad a gyógyszertárba és némi raffinériával megcsináltatja a receptet a holt gyermeknek, csak azért, hogy a patikus a vényre üsse bélyegzőjét. így azután sikerült elhárítania magáról a felelősséget, a törvény sújtó kezét. Aztán boldogan dolgozik tovább, mert nem várja már otthon síró-rívó, piszkos gyerek 1 Kérdem most már, hibás-e ebben akényes ügyben az állam, a társadalom? Ha már a mostoha szociális állapotokon nem tudunk segíteni, hát tessék más módot keresni a gyermekhalál megszűntetésére. De ez nem mehet igy tovább, mert ez borzasztóbb a koleránál, pestisnél! Miért nem hajtják végre a kisdedóvásról szóló törvényt a legteljesebb szigorral, miért nem épít és nem tart fönn az állam — vagy város egy-két bölcsőházat: mindjárt segítve volna a bajon, legalább a nagyjából. De persze a nép erkölcsi érzületét ez sem javítaná meg! Erie külön kellene nevelni a népet. És minden eszközzel: a szószéken úgy, mint az iskolában. Még egy dolgot akarunk fölemlíteni. Az ipari, gyári foglalkozások egyik-másik ága veszedelmes az emberi szervezetre .... Nálunk Egerben is van egy ilyen halálműhely, mely ugyan nem köz vetetlenül, de közvetve hozza a bajt. Ez a m. kir. dohánygyár, amelynek munkásai nagyobbára nők, férjes asszonyok. Az orvosi tudomány már megállapította a dohány káros hatását a női szervezetre. Részben bizonyára innen van, hogy a dohánygyárakban foglalkozó nők gyermekeinek 70%-a halva születik. Emiatt a francia kormány már eltiltotta a nőknek a dohánygyárakban való alkalmaztatását. Valószínű, hogy a mi halálozási statisztikánk is ezt érzi. De hát 'a gyár az államé, a női munkás meg olcsó. — így tehát nálunk sohasem fog bekövetkezni a nők eltiltása a dohánygyári munkától. Egyik számítás lehetetlenné teszi a másikat. De áldozatot, akárhogyan is, — kell hozni. Félő ugyanis, hogy idővel nem lesz hadköteles, ki a mérő alá álljon. Akkor azután hiába emelik ám majd az újonc-létszámot, ha Mari néni és társai a másvilágra szállítják az apró embereket, a katonának valókat! * Szomorú találkozása a véletlennek, hogy éppen most vettük ezt a cikket, amidőn az egészségügyi bizottságnak legutóbbi ülésén éppen az óriási mérvű gyermekhalandóságról esett panasz. Lehetetlen aggodalom nélkül gondolni arra a nagyon lesújtó körülményre, hogy az utóbbi hónapok halálozási esetei Egerben felülmúlták a születések számát és az elhaltaknak mintegy 75%-a egy éven aluli gyermek. HÍREK. Eger, 1911. október 3-áii. Tájékoztató. Okt. 3. Hatvani főszolgabíró tárgyalási napja Csányon. „ 4. őfelsége névnapja. „ 5. Katonai utóállítás Egerben. „ 5, 6. Országos vásár Tiszafüreden. „ 6. Az aradi gyásznap évfordulója. „ 8. Magyarok Nagyasszonyának ünnepe. „ 8. Sajtóvasárnap egyházmegyénkben. „ 9. A közigazgatási bizottság ülése. „ 9. Országos vásár Apczon. „ 10. A pétervásári föszolgabiró tárgyalási napja Terpesen. „ 10. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Markazon. „ 11. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Poroszlón. „ 12. Országos vásár Makiáron. Változások a birói karban. Említettük már, hogy Farkas Pál táblabíró fölmentetvén az esküdtszéki tárgyalások elnöki tisztétől, helyére Miskovits Fióris dr. kir. törvényszéki bíró, az eddigi vizsgálóbíró neveztetett ki. Az igazságügyminiszter most nevezte ki az egri törvényszék területére vizsgálóbíróvá Pap Sándor dr. kir. törvényszéki bírót, kinek állandó helyettese Marssó László kir. törvényszéki bíró lesz. A XI. Katolikus nagygyűlés céljaira Foltin János prépost-kanonok ötszáz koronát küldött az Országos Katolikus Szövetség igazgatóságához. Az aradi gyásznap évfordulóján, október hatodikán, kegyelettel ünnepel a magyar nemzet. És ebből az ünneplésből, a kegyeletes gyászból a mi városunk se marad el. Pénteken délelőtt 10 órakor gyászmise lesz a minoriták templomában az aradi vértanuk lelkiüdveért, mely alkalommal az Egri Dalkör énekel. A jogakadémiai ifjúság pedig a Knézich emléktábla előtt rendez hazafias ünnepséget, melynek sorrendje a következő: gyülekezés és indúlás a líceum elől este fél 6 órakor. Az emléktáblánál: 1) Himnusz: énekli a Polgári Dalkör, 2) Ábrányi E. Október hatodikán: szavalja Jecs Gyula joghallgató. 3) Ünnepi beszéd: mondja Pataky István joghallgató. 4) Pogatschnigg: Csak magyarok legyünk: énekli a Polgári Dalkör. 5) Váradi Antal: Tizenhárom: szavalja Bartha István joghallgató. 6) Az emléket megkoszorúzza Somogyi István joghallgató. 7) Szózat, énekli a Polgári Dalkör.
