Eger - hetente kétszer, 1911

1911-09-27 / 77. szám

1911. szeptember 27. EGER. (77, sz.) 3 A villamos-telep a múlt év végén, 12,114 koronát fizetett be a városi közpénztárba azon a címen, hogy ez az összeg a villamos-telep „megújítási alapja“ legyen. A közpénztár ezt a pénzt — tévedésből — elkölthetőnek vélte és kifizette belőle a városnak a főreáliskola föntartásához szükséges hozzájárulását. A köz­gyűlés most reparálta a dolgot és elrendelte, hogy a közpénztár a villamos-telep pénzét az év végén helyezze Takarékpénztárba. Az Érseki Major területének megvételére és parcellázására nézve — az ebből a célból ki­küldött bizottság javaslata alapján — elhatá­rozta a közgyűlés, hogy fölkéri a bíbornok- érseket arra: adjon a városnak egyévi elővá- sárolási jogot (opciót) az eladásra szánt telekre, mely idő alatt a város parcellázná és szerző­désileg biztosítaná az előjegyzéseket, hogy az­után a végleges adás-vételi szerződést meg­kösse a telektulajdonos bíbornok-érsekkel. A Siketnéma-intézet részére 650 □-ölnyi közterületet engedett át a közgyűlés a Vásár­téren, a régi vásári bódék helyén. És pedig díjtalanul. Csupán csak azt kötötte ki, hogy az intézet köteles egy, a város által kijelölt siketnémát az intézetben ingyenesen ellátni és gondozni. A névszerinti szavazással csak­nem egyhangúan (58 szóval 1 ellenében) át­engedett közterület fölhasználásánál, az Arany­szőlő vendéglővel egybeeső, szabályszerű utca­vonal megállapítására is utasította a közgyűlés a városi mérnököt. A Tündér-part rendezését is ellenvetés nélkül megengedte a közgyűlés. A dísztelen partot ugyanis le akarják hordatni az érdekelt lakosok. Az építészeti szakosztály megállapí­totta, hogy a part alatt levő pincéken 15 mé­ter magas a földtömeg. Ezt tehát bátran el­távolíthatják az érdekeltek akkor, amikor nekik tetszik. Ezután apróbb ügyek következtek, Losonczy Jánosnak az Agyagos-utcában kért köztérvé­teli ügyét november 11-én fogják harmad íz­ben tárgyalni. Az Árpád-utcában uj közkút építését rendelték el úgy, hogy az 568 korona építési költség felét az érdekeltek fizessék. A török mecset javításához hozzájárulást kér a Műemlékek Országos Bizottsága; minthogy erre nincsen fedezete a városnak, az Országos Bizottságnak ellenben van, a közgyűlés a kérel­met nem teljesítette. A képviselőtestület ezután tudomásul vette, hogy a fogyasztási adópénztárnál a beteg pénz- tárnokot az ellenőr helyettesíti; majd Ujlő- rincfalva községnek, templom-építés céljaira 20 koronát szavazott meg; a Cifra-külváros­ban levő úgynevezett alsó-dézsmaszék bérletét egy évre meghosszabbította; a belügyminisz­ter által jóváhagyott uj bérkocsi-szabályren­deletet kihirdette és végrehajtásával a rendőr- kapitányt megbízta; Meiszner Imre zeneisko­lájának a régi törvényszéki épületben ideigle­nesen ingyen helyiséget és világítást engedé­lyezett, végül pedig Bárány Géza városi mér­nöknek egy havi szabadságot adott. A közgyűlés mindössze félóráig tartott. HÍREK. Eger, 1911. szeptember 26-án. Tájékoztató. Szept. 28., 29-, 30. Országos -vásár Egerben. Okt. 1. Táncmulatság a Kath. Legényegyletben. „ 2. Hónapos állatvásár Egerben. „ 3. Hatvani főszolgabíró tárgyalási napja Csányon. „ 4. Őfelsége névnapja. „ 5. Katonai utóállítás Egerben. „ 5, 6. Országos vásár Tiszafüreden. „ 6. Az aradi gyásznap évfordulója. „ 8. Magyarok Nagyasszonyának ünnepe. „ 8. Sajtóvasárnap egyházmegyénkben. „ 9. A közigazgatási bizottság ülése. Okt. 9. Országos vásár A'pczon. „ 10. A pétervásári föszolgabiró tárgyalási napja Terpesen. „ 10. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Markazon. „ 11. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Poroszlón. „ 12. Országos vásár Makiáron. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Füzes­abonyban. „ 15. Országos vásár Tiszanánán. „ 15., 16. Országos vásár Erdőtelken. A tüzoltó-nap. Vasárnap zajlott le vármegyénkben a tűz­oltó-nap, melyen a Budapesten létesítendő Tűz­oltó-Otthon céljaira folyt a gyűjtés. Ez ideig még nincs végleges adat arról, hogy megyénk lakossága milyen összeget jut­tatott. ebből az alkalomból az emberszeretet oltárára, de annyit már most is (az eddigi biz­tos adatok alapján) megállapíthatunk, hogy a körülményekhez és teherbíró erőnkhöz képest — megtettük a magunkét. Nagy csapás volt a tűzoltó-napra, hogy kora reggeltől délig szakadt az eső, sőt a dél­utánt se tudta teljesen kihúzni, mert öt óra tájban újra szakadni kezdett a zápor. így per­sze az urnák gyűjtése sokkal alább maradt, mint ahogy a mozgalom vezetése remélte. Mindamel­lett az adakozást megváltó jelvények (piros szekfű) nagy kelete valamiképen helyrebillen­tette az egyensúlyt. Volt olyan hölgy, (Molnár Mariska) aki kilencvennél több szekfűt adott el koronájával. (Kerner Vilma 73-at, Ficzere Mucika 72-őt adott el.) Szóval összesen 1066 -f- 600 korona folyt be az urnáknál és a szekfűk eladá­sából. Tekintettel arra, hogy a Palágyi Lajos adománya (a díszelőadás brúttó bevételének 30%-a) mintegy harmadfél-száz korona, és 2 magángyűjtésből is befolyt 50 kor: a Tűzoltó- Otthonnak így körülbelül 2000 koronát juttatott Eger közönsége. A díszelőadás zsúfolt ház előtt és ünnepi hangulatban folyt le és mindjárt az első szám nagy hatást keltett. A Ká/lay Miklós Prologjának szép gondolatai, pompásan lüktető ritmusa, erő­vel teljesen megrajzolt képei — általános tet­széssel találkoztak. A költemény szépségeit, fordúlatait a legélénkebb figyelemmel kisérte a közönség, melyet a Palágyi művészi előadása valósággal elragadott. A hosszú és nehéz köl­teménynek gazdag szépségeiből a legkisebbet se engedte kárbaveszni és elmondhatjuk, hogy művészi erejének és tehetségének teljességét vitte bele az előadásba. A közönség többször a függöny elé hívta az előadó művészt és zúgó tapsával megjelenésre késztette a szerzőt is. Ezután Gárdonyi Gézának „Uj lámpás1,1 c. újdonságát játszották el. Szerinte ez a mű játék két képben. Szerintünk nem játék, hanem két kedves, bájos kép a — való életből. Olyan hűséges, hogy elfelejtettük a színpadot, mert Gárdonyi végtelen finom megfigyelő ereje a szín­darabnak minden legkisebb részletén meglát­szik. A kedves darab (melyet nagy írónk egyik novellájából dolgozott át színre) olyan elő­adókra akadt, akik művészi ambíciót vittek játékukba s így a mindennapi eseményből valóban ünnepi előadást csináltak. A szereplők valamennyien a lehetőlegjobbat nyújtották és lelkes ünneplésben volt részük. Itt csak a ne­vüket soroljuk föl a legteljesebb elismerés kapcsán : Bársony Aladár (Sárvári), Sinkó Gizi (Vilma), Kiss Mariska (Zsófi) és Balázs (Bátori). Utolsónak a Gringoire-1 láttuk, ezt a gyö­nyörű színművet, melynek együttese már nem hatott úgy, mint az előző darabé. A hiba ott volt, hogy a címszerepet Vajda T. László adta, akit eddig csak mint rendezőt ismertünk s akinek így ritkán van alkalma nyilvános sze­replésre. Gringoire alakjának sok szépségét juttatta ugyan érvényre, de sokat lerontott értékéből az itt-ott akadozó előadás, a sok javítgatott szó. XI. Lajost Dózsa játszotta, néhol egy kis álpátosszal. Bátori pompás Four­nier, Oláh jó Olivier, Sinkó Gizi pedig bájos Lujza volt. Kiss Mariska a Nicolet kicsiny sze­repében nyújtott értékes alakítást. Az utolsó szám apróbb fogyatékosságait leszámítva, a közönség megelégedetten távozott a színházból, ami pedig díszelőadásnál ritka jelenség. A XI. Katolikus Nagygyűlésről! Samassa József dr. bíbornok, egri érsek a Katolikus Nagygyű­lés elő észítő bizottságának elnökéhez a követ­kező levelet intézte: „Nagyméltóságu Gróf, v. b. t. Tanácsos, El­nök Ur! Örömmel vettem Excellenciádnak múlt hó 24-én kelt nagybecsű értesítését, mely szerint az Országos Katolikus Szövetség által rende­zendő XI. Katolikus Nagygyűlés folyó évi no­vember hó 12—14. napjain Budapesten fog meg­tartatni. A nagygyűlés üdvös törekvéseire és működésére Isten bőséges áldását kívánva, an­nak védnökségét, Excellenciád kifejezett óha­jához képest, saját részemről készséggel elfo­gadom. Fogadja Excellenciád kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Eger, 1911. évi szeptember hó 4-én. Samassa József dr. bíbornok, egri érsek“. A közigazgatási továbbképző tanfolyamra, mely a jövő hónap 4-től tíz napig tart, vár­megyénkből Vass János dr. várm. tb. főjegyzőt vette föl a belügyminiszter. A tanítók kegyelete. Az egri állami elemi iskolai tanítótestület ma délelőtt impozáns és megható ünnepséget tartott abból az alkalom­ból, hogy a király a tanév elején nyugalomba vonult Fejér Béla igazgatót arany érdem-ke­reszttel tűntette ki. Mindenek előtt díszköz­gyűlés keretében leleplezték az arcképét, me­lyet Kiss Alajos akadémiai festő festett, majd Al- páry Lajos kir tanfelügyelő hatásos szavak kí­séretében adta át a legfelsőbb királyi kitün­tetést az ünnepeltnek. A kecskemétiek javára a Kér. Iparoskör és Polgári Dalkör nagy művészestélyt rendez a városi színházban. A programmot már teljesen összeállították és előrelátható az estély erkölcsi sikere. A Prologon és esetleg a katonai zenekar számain kívül lesz magán-zongorajáték és két nagy vegyes kar; a Polgári Dalkör két szám­mal szerepel az estélyen, melyet november 5-re tűzött ki az elnökség. A fögimn. Vitkovics-önképzőkör vasárnap alakult meg 52-tedszer és pedig 110 taggal. A kör tanár-elnöke az idén is Madarász Flóris dr. lesz, ki értékes megnyitójában az önkép­zés fontosságát és nevelő értékét fejtegette, kimutatta továbbá azt a kapcsolatot, amely­ben az iskola és az önképzőkörök vannak egymással. Azután megválasztották a kör tiszt­viselőit és pedig a következőkben: ifjúsági elnök Melcher László VIII. o. t., helyettes elnök Vizi Miklós VII. o. t., titkár Szőllősi Alfréd VIII. o. t., helyettes titkár Kondás Aladár VII. o. t., főjegyző Szalay Károly VIII. o. t., helyettes Markus János VII. o. t., pénz­táros Polónyi Lajos VIII., lapkezelő Ficzere László VIII., háznagy Nádaskay István VIII., helyettes háznagy Misik László VII. o. tanulók. A Vitkovics-önköpzőkör legközelebbi közgyű­lését az aradi vértanúk emlékének szenteli. LÍ8zt-művÓ8zestélyt rendez november 4-én a városi zeneiskola vezetősége Liszt Ferenc szü­letésének 100. évfordulója alkalmából. Az es-

Next

/
Oldalképek
Tartalom