Eger - hetente kétszer, 1911
1911-09-27 / 77. szám
Előfizetési árak: Egész évre ___10 korona. F él évre_____ 5 » N egyed évre ~ 2-60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények ===== intézendők. ===== Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1911. — 77. szám. XXXIV. ÉVFOLYAM. —Szerda, szeptember 27. Vármegyénk az obstrukció ellen. Eger, 1911. szept. 26. A politika jegyében, mondhatnánk : obstrukcióval az obstrukció mellett folyt le Hevesvármegye őszi közgyűlésének első napja. Mert hosszú esztendők gyakorlatától eltérően, most ismét kétnapos volt a törvényhatósági bizottság közgyűlése, amelynek első napját csaknem egészen és kizáróan a politika foglalta le. Csak másnap került sor a közügyekre, amelyekből pedig nem kevesebb mint 583 darab volt napirendre tűzve. Első nap igen népes és izgatott volt a közgyűlés; a tárgysorozatban ugyanis ott szerepelt a híressé vált verseczi átírat, melyet az obstrukció ellen bo- csájtott útnak ez a délmagyarországi város és amely eddigelé diadalmas körúton járt. Mintegy 20 város és majdnem negyven vármegye foglalkozott már evvel az átirattal, s a tárgyalások eredménye, hogy — a kerekszámban 90 törvényhatóság közül — egyhangúan elitélte az obstrukciót 17, nagy többséggel tiltakozott ellene 12, óriási számmal — elenyésző kisebbség mellett mintegy 20. (Ez eredmények között ilyen számarányokat találunk: 84—6, 213—13, 90—4, 213—15, 163—10, 243—6 Az „EGER“ tárcája. Temetek... Letört egy kis virág . .. A fonnyadt szirmot Nekem kell szentelt földbe eltemetnem. Lelkem sikongva, fájón felzokog, Köröttem tompán kalapács kopog .. . Fáj ilyenkor, — hogy Krisztus papja lettem. Szeretnék sírni szívből . . . édesen; És nem szabad ... nem ... soha — sohasem. Mit mond a világ ?! . . Köröttem míg a fájdalom sajog, S megtört szívekből felcsuklik a sírás, Amíg vonaglik százezernyi kín : — Nekem az élet zajgó árjain Hideg, keményűlt szívvel kell bolyongnom . .. Könny nincs szememben. — Ajkamon az: írás S a tört virágra szent áldást adok . . . De hah 1 az Istent megbántani mertem! . . . Uram, bocsáss meg! Szolgád tévedett .. . Megyek könny nélkül, — a merre az utam, Mester! — bejárni tőled tanultam! stb. stb.) Csakis három helyen járt közel egymáshoz az obstrukciót elitélők és pártolók száma (33—28, 41 — 38, 82—60). ' Hevesvármegye közönsége 142 szavazattal mondotta ki 98 ellenében, hogy elfogadja az állandó választmány javaslatát, vagyis szintén felír az obstrukció ellen. Megjegyezzük, hogy a kérdésnek három óra hosszáig tartó tárgyalása nagyon izgatottan folyt és türelmetlenné tette a törvényhatóságot, ezért mindkét részről sokan eltávoztak a gyűlésről. Meddő kísérlet lenne azt kutatni, hogy miképen alakultak volna a szavazatok arányszámai, ha az összes résztvevő törvényhatósági bizottsági tagok szavaznak, de annyit mindenesetre meg lehet állapítani, hogy az obstrukciónak mostani alakjában egyáltalán nincs gyökere az országban És tévednek, akik azt hiszik, hogy az újabb katonai követeléseket helyeslik azok, akik a mostani obstrukciót elitélik. E két dolog között roppant nagy távolság van. Véleményünk szerint a tegnapi szavazás nem a vármegyei ellenzék nagymérvű bukása, hauem annak az ellenszenvnek kifejezése, amelyet országszerte éreznek a parlamentben folyó frivol játék ellen. Ami még ezen kívül történt az első Megyek . . . követlek . . . híven Tégedet. .. S ha fájna mégis?! . . . Uram, elfeledtem: Mosolyogva haltál Te is — a Kereszten . . . Lorán József. Kese Pétör halála. Az Alföld rónaságán, messze-messze várostól, falutól, magányos majorság áll: az öreg Zargonyay nagyságos úr majorja. Azé az öreg Zargonyayé, aki családfáját a legrégibb időkig vissza tudja vezetni és akinek ősapjai valamennyien tatárölő, törökverő hősök voltak. A régi nemeseknek nem abból a fajtájából Való volt az öreg, akik zsírját kívánják a zsellér-embernek, hanem mindig meg tudta becsülni a föld munkásait és sohasem átalotta megszorítani munkától kérgesedett kezét egyetlen emberének is. Szerették ; — nem: rajongtak érte a cselédei, mert az ő földjén elaggott munkást nem rúgta fel vénségére, mint a kiszolgáltkutyát, hanem örök kenyeret biztosított neki. Ilyen sorban éldegélt az öreg Zargonyay nagyságos úr majorján a vén számadó-gulyás: Kese Pétör. Eredeti alak. Hatvan esztendeig szolgálta az uraságot és még egy birkabőr sem napon, alig érdemel említést. A verseczi átirat előtt hat ügyet, utána hármat őrölt le a közgyűlés, beleszámítva egy névszerinti szavazást is — alig fél óra alatt. Ez volt a ráadás a háromórás politikai vitára. A közgyűlés második napja már simán és a lehető leggyorsabb tempóban folyt le. Az egész napirendet — félezernél több ügyet — úgyszólván vita nélkül, alig fél óra alatt intézték el. Az igaz, hogy a közgyűlésen alig volt 20 megyebizottsági tag. A közgyűlés lefolyásáról egyébként tudósítónk a következőket jelenti: Első nap. Hevesvármegye székházának zsúfolásig megtelt üléstermében hétfőn délelőtt, pontban 10 órakor nyitotta meg Kállay Zoltán dr. valóságos belső titkos tanácsos, főispán a törvény- hatósági bizottság őszi rendes közgyűlését. A szokásos évnegyedes jelentések és a számonkérőszék jegyzőkönyvének fölolvasása után a jövő évnegyedes rendes közgyűlés határidejéül december hó 18-át tűzték ki. Ezután tudomásul vették a kereskedelemügyi miniszternek a kál-siroki utón, VerpeléteD, épített Tarna-hid költségeinek elengedéséről szóló leiratát; majd elhatározták, hogy Veszprém-vár- megyének a kötelező cselédbiztosítás, Szolnok- doboka megyének pedig a hegyi szőlők támogatása ügyében tett föliratait pártolják. Következett Versecz és Selmecbánya városok átirata a parlamenti obstrukció elitélése kallódott el a kezén. Még az öreg Zargonyay apja életében került oda, mint tizenkéteszten- dős bojtárgyerek és azóta szolgálja az uraságot híven, igaz cselédi hűséggel. — Szereti is a nagyságos úr! Nem igen múlik el esztendő, hogy ne csináltatna neki ezüstpitykés fekete ünneplőt, amilyekbe ha elmegy a jakabi templomba, mindenki őt nézi és irigyeli a boldogságát.. A major többi cseléde pedig irigykedve suttogja, hogy miért is szereti a nagyságos úr olyan nagyon ezt az öreg Kesét. Pedig nagyon egyszerű dolog az; nem igen kell találgatni. Egy tavaszon megnézte a nagyságos úr a majort. Beleütődött Kese Pétörbe. — Hallja-e kend, Pétör? — Hallom . . . — Mondja meg kend nekem, miért van az, hogy a majoros disznaja mindig nyolcat ellik, az enyém meg négyet ? — Hm! Naccságos úr,... tessen sűrűbben mögnézni bennünket, oszt’ majd többet ellik... Sörcintett egyet a csutora mellől és ballagott tovább. Mintha nem is mondott volna semmit a uagyságos úrnak ... Hát bizony csak ezért szereti az öreget a Zargonyay nagyságos úr...
