Eger - hetente kétszer, 1911
1911-09-20 / 75. szám
1911. szeptember 20. EGER. (75. sz.) 8 űzött naplopást, ha az nem az iskolától elharácsolt idő lenne. A társadalom azonban megengedi. Sőt a hatóság is szemet húny reá. A szociológusoknak régen föltűnt, hogy a csekélyebb alapműveltségű falusi gyermekek aránylag ritkábban ziillenek el, mint a városiak. Miért? Mert a falusi gyerek — ha keres — a keresetével nem maga rendelkezik. A falusi gyermeknél a hazugság és alakoskodás még bűn; a városi gyermeknél — üzlet. Szervezzük a gyermekvédelmet, uraim, addig, míg nem késő és mig módunkban van. Mert ha ezt a munkát a mai gyermekekből felnőtt generációra bízzuk, a gyermekvédelem egészséges alapjait — kockáztatjuk. HÍREK. Eger, 1911. szeptember 19-éa. Tájékoztató. Szept. 20. Katonai utóállítás Egerben. „ 21. Katonai utóállítás Hatvanban. „ 23. Eger város közgyűlése. „ 24. Tüzoltónap. „ 25. Hevesvármegye közgyűlése. „ 26. Országos vásár Pétervásárán. „ 27. Katonai felülvizsgálat. „ 28., 29-, 30. Országos vásár Egerben. A zirci apátválasztás. A Vajda Ödön halálával elárvult apáti méltóságot ma töltötte be a nagyérdemű ciszterci rend. És amilyen nagy nemzeti munkát teljesít ez az érdemes testület, olyan nagy érdeklődés kisérte a ma lefolyt apátválasztást, melyre csaknem valamennyi ünnepies fogadalmat tett rendtag Zircre érkezett. A választást Hornié Károly báró veszprémi püspök vezette, mint királyi biztos és három Ízben szavaztak. A választás tudniillik inkább jelölés, mert titkos szavazás utján jelölnek első, második és harmadik helyre. A fölterjesztett három jelölt közül rendszerint az elsőt nevezi ki őfelsége, de már az is megtörtént, hogy a harmadik helyen fölterjesztett jelöltet emelte az apáti méltóságba a királyi döntés. Minket egrieket azért érdekelt különösebben ez a választás, mert erős pártja volt az első helyre jelölt Werner Adolf dr. bajai főgimn. igazgatónak, ki hevesmegyei származású, az elemi- és középiskolát itt Egerben végezte és hosszabb ideig tanárkodott az egri gimnáziumban. Az első helyre jelölésnél, ahol Békefl Rennig dr. 74 szavazatot kapott, Werner Adolfra negyvennél többen szavaztak. A második helyre Piszter Imre dr. budapesti házfőnököt jelölték, míg a harmadik helyen Kassuba Domokos egri perjelt, főgimnáziumunknak köztiszteletben álló igazgatóját és tankerületi c. főigazgatót terjesztik fel kinevezésre. Békefi Rémig dr. 1858. aug. 3-án született Hajmás- kéren, Yeszprémmegyében. 1874-ben lépett a ciszterci rendbe. Másfél évtizedig a pécsi főgimnáziumnál működött s már mint fiatal tanár oly nagy becsülésre tett szert tanártársainál, hogy 21 évvel ezelőtt, a legutóbbi apátválasztáson is, komoly jelöltként szerepelt. Az azóta eltelt idő valóra váltotta a személyébe akkor vetett bizalmat. Nagy tudásával, páratlan kitartásával, fáradhatatlan szorgalmával és törhetetlen akaraterejével a középiskolai tanári sorból egyetemi tanárságra küzdötte fel magát s mint ilyen nemcsak az egyetemi hallgatók ezreit láncolta (a budapesti egyetemen egészen szokatlan meleg szeretetével) szivéhez, hanem tanártársainak tiszteletét s a tudomány embereinek becsülését is kivívta. Hamarosan elnyeri az Akadémiában a levelező tagságot, s nehány évvel később nagytudományú munkái a rendes tagok sorába emelték. Tagja számos tudományos egyesületnek, az országos tanár vizsgáló bizottságnak, az elmúlt tanévben pedig a tudomány-egyetem böl- csészetkari fakultásának volt közelismerésben részesült dékánja. Számos munkát írt (köteteket kitevő munkái között a rend történetét). Mint a rend történetírója immár több kötettel ajándékozta meg a magyar történet irodalmat, művelődéstörténeti alapvető műveivel az Akadémia koszorúját nyerte el. — Az apáti székbe széles látókört, nagy tudást, előkelő összeköttetéseket és melegen szerető szívet visz magával. Személyi hir. A bíbornok-érsek, eddigi megállapodás szerint, csütörtökön a fővárosba utazik Szmrecsányi Lajos segédpüspökkel együtt. Főpásztorunk mintegy két hétig szándékozik Budapesten maradni. Szmrecsányi Lajos püspök bérmautja. F. hó 17-én, vasárnap volt a bérmálás Novajon, hol a püspök be is fejezte idei bérmáló körútját. Egerből, Andornak felől, reggel 8 órakor ért a püspök négyesfogatán Ridáresik Imre kanonok és Bónis Bertalan főszolgabíró kíséretében a Novaj község határában lévő Gallasy-tanyához, hol lovas bandérium és zászlókkal díszített diadalkapu előtt a birtokos család tagjai fogadták, kiknek nevében Galíasy István dr. földbirtokos, megyebizottsági tag köszöntötte a püspököt, ki szíves és megható szavakkal válaszolt. Ezután Gallasy Istvánná rózsacsokrot nyújtott át a család hódolata jeléül. A menet ezután lovas bandériummal az élén, a püspök kíséretével, — melyhez Gallasy István és Gallasy László földbirtokos, megyebizottsági tagok is csatlakoztak négyesfogatukon, — Novaj község felé vonult, hol a faluban felállított lomb-kapu körül össze- sereglett hívók, — az elöljáróság vezetésével tiszteletteljes és lelkes ovációban részesítették szeretett püspöküket, ki azután a parochián Hámán András t. kanonok, hevesi főesperes vezetésével a környék jelen lévő papságának tisztelgését fogadta. Fél tiz órakor ünnepies szent mise volt, melyet a püspök celebrált fényes papi segédlettel, ennek végeztével 401 hívót részesített a bérmálás szentségében. Az egyházi szertartás után díszebéd volt a házi gazdánál, Szakali János plébánosnál, a melyen a püspökön és kíséretén kívül a környék papsága, a káptalani tisztikar képviselői, a helybeli tanítói kar és más meghívottak vettek részt. A püspök délután fél három órakor indult vissza Egerbe. Kitüntetés. 0 felsége a király Gyalogay Ferenc, egri kát. fögimnáziumi pedellusnak, sok évi buzgó szolgálata elismeréséül az ezüst érdemkeresztet adományozta. A Mindszenti-Önképzőkör, mely az érseki tanítóképzőben másfél évtized óta működik eredményesen, vasárnap d. e. alakult meg a folyó iskolai évre. Breznay Imre tanár-elnök az ifjúsági önképzőkörök múltját és nagy fontosságát fejtette ki megnyitójában. Ezután megválasztották a tisztviselőket. A választás eredménye a következő: ifj. elnök lett Köröskényi Lajos, alelnök Lieszkovszky Gyula, főjegyző Farkas Ferenc, titkár Mácsay Albert IV. évesek, aljegyzők lettek Gerszi Gyula III. és Vass József II. évesek; könyvtárosok Farkas Gáspár III. és Zachar Lajos II. évesek, az olvasóterem felügyelője pedig Sike Miklós II. éves növendék. Érdekes esküvő volt tegnapelőtt Besenyő- telken. Mlinkó Jánosnak és feleségének, Mlinkó Annának, leányát, Mlinkó Erzsébetet, vezette oltárhoz — néhai Mlinkó Jánosnak és feleségének, M inkó Máriáuak fia, Mlinkó János Máv. gépész- mérnök. Tanuk voltak: Mlinkó István egri siketnémaintézeti igazgató és Mlinkó Zsiga föld- birtokos. Hogy pedig az állami anyakönyv házassági kötetének illetékes lapján semmi más név ne szerepeljen, az anyakönyvvezető jegyző neve Mlinkó Antal. Azt gondoljuk, hogy az egész országban nem fordult elő még egy ilyen anyakönyvi lap, amelyen a kilenc vezetéknév mind ugyanaz legyen. A XI. Katolikus Nagygyűlés. Az Országos Katolikus Szövetség 1911. november hó 12—14. napjain rendezi Budapesten a XI. katolikus nagygyűlést. Amennyiben a szakosztályokban egyesületek, intézmények vagy egyesek előadást tartani és javaslatot szándékoznak előterjeszteni ezt — s javaslat szövegének egyidejű beküldése mellett — október hó 15-ig kell a szövetségnél (IV. Ferenciek tere 7. sz. III. lépcső, I. 8.) bejelenteniük, hogy azok kellő időben kerülhessenek a nagygyűlés előkészítő bizottságának tárgyalása alá. Itt említjük meg, hotiy Samassa József dr. bíbornok-érsek 500 koronát küldött a XI. kát. Nagygyűlés céljaira. Halálozás. Őszinte részvéttel értesülünk, hogy Schweighoffer Clarus irgalmasrendű áldozópap, az irgalmasrend temesvári házának főnöke, tegnap este váratlanul elhuny 51 éves korában. A boldogult hosszabb ideig lelkiatya volt az egri házba, hová pár hét előtt jött vissza nagybetegen. Temetése holnap, szerdán délután V25 órakor lesz az irgalmasok kórházának halottas házából. A besenyőtelki tűzvész. Hírt adtunk már lapunk múlt számában arról a nagy tűz-kataszt- rófáról, mely pénteken délután a virágzó Besenyőtelek községet végpusztúlással fenyegette. A nagy szélben iszonyú gyorsasággal terjedt tovább-tovább a pusztító tűzvész, úgy, hogy mire a környékről segítségre siető tűzoltó-testületek, erejük megfeszítésével a tüzet lokalizálták, 43 telken nem kevesebb mint 42 lakóház és a melléképületekkel együtt mint egy 100 épület pusztúlt el. De ez még nem minden. Az üszkös gerendák alatt hasznavehetetlen korommá vált a gazdák összes gabona-termése és takarmánykészlete. Van olyan gazda nem egy, akinek a kára 100.000 korona körül jár. Hogy micsoda értéket pusztított el a pénteki tűzvész Besenyőteleken, a megindult hivatalos becslés fogja megállapítani. Eddig annyit tudnak, hogy biztosítva csak két gazda termése volt. Az egyházmegyei papi nyugdíjintézet. Az egri egyházmegyei papi nyugdíjintézet 1910. évi számadása a következő végösszegekkel zárul: A pénztár állása az 1909. év végén készpénzben 3197 K 64 fillér, értékpapírokban és takarékpénztári betétekben 547,723 K 59 fillér, kamat-, járulék- és segélyvisszatérítési hátra- rékban 165 K 05 fillér, pince-haszonbérben 200 K volt. — Az 1910. évi bevétel: készpénzmaradvány 1909. évről 3197. K 64 fillér, kamatokból 22,728 K 86 fillér, pincebérből 200 K., visszafizetetttőkékből 525 K.,afókáptalan együttes évi járulékából 4000 K., a főkáptalan tagjaitól 720 K., önkéntes adományokból 10,000 K., hagyományokból 11954 K., különfélékből 400 K., az egyházmegyei papság jövedelmi százalékából 10,963 K 32 fillér, összesen: 64,688 K 82 fillér. Az 1910. évi kiadás: nyugdíjakra 36,825 K 73 fillér, káplántartásra 1062 K 50 fillér, gyógyítási segítségre 3490 K., rendkívüli segítségre 700 K., értékpapírok vásárlására 16,000 K, tőkésítésre 2479 K 59 fillér, a Debreczeni