Eger - hetente kétszer, 1911
1911-09-09 / 72. szám
1911. szeptember 9. EGER. (72. sz.) 3 szítésével 19 óvó, ami együtt 77, vagyis a fenti 139 számnak 55'4%-a, tehát több, mint fele. A magyar nyelv és a hazafias érzés terjesztése körül kiválóbb sikereket elért 159 néptanító, tanítónő, és óvónő jutalmazására 26,912 K 42 f. fordított az egyesület. Az 1908/9 év telén az Orsz. Közm. Tanács segítségével 102 községben 4799 felnőtt egyén számára analfabéta tanfolyamokat rendezett. Ekként az Emke által létesített, segített és fentartott alsófokú népoktatási intézményekbe járt növendékek száma 104.233. Az emberbaráti és jótékony ügyeken és intézményeken kívül (három árvaház, tűz- és árvízkárosultak, agg honvédek segítése stb.) melyekre 73.104 K 33 jf-t fordított, az u. n. népnevelési segítő intézmények közül 203 községben 269.333 kötet művel népkönyvtárakat és ifjúsági egyesületeket létesített. Érdekes, hogy mindkét téren az Emke volt az első kezdeményező az országban amellett, hogy 12.797 K 95 f. értékben külön az erdélyi rész minden m. kir. honvéd állomásán m. kir. honvéd, továbbá cs. és kir katonai kórházi könyvtárakat (ösz- szesen 21-et) alkotott. A magyar dal és zene annyira kívánatos és fontos ápolására 154 községben népdalosköröket szervezett, melyek támogatására, többek közt Deák Gerő szerkesztésében (19.000 példánybau) megjelent 3 kötet Emke-daloskönyvet Íratott és adott ki s mely kis intézmények a népkönyvtárakkal együtt a felnőttek közt a hazafias szellem és érzés legbiztosabb ápolói. Hazafias kiadványokúi 33.280 K 20 f ráfordításával s másnemű erkölcsi közbenjárásokkal 77 olyan mű megíratását és meg- jelenhetését mozdította elő az Emke, minők Balogh Pálnak: A népfajok Magyarországon, Jancsó Benedeknek: A román nemzetiségi tövekvések története és jelenlegi állapota, Varjú Jánosnak : A magyar szellemi művelődés történelme című műve, továbbá az Erdélyi úti-kalauz. Külön e célra szervezett, külső bizottság útján és annak gyűjtésével adja ki és helyezteti el 5 európai nyelven, többek közt Jeszenszky Sándor dr.-nak A rágalmazott Magyarország c. 1893. évi kolozsvári Replika-vád- beszédét, más ily, a magyar államot és az egységes magyar nemzetet védő iratokkal együtt. Kiegészítőül jelentékeny segéllyel karolja fel a a vidéki magyar színészetet, ösztöndíjakkal és kiállítások rendezésével a képzőművésztett s 78.838 korona 60 fillérre megy csak a kolozsvári Mátyás király szoborra, E. Kovács Gyula emlékére és Pusztai Béla kolozsvári színművész árváinak eszközölt gyűjtésre is. Nagy hazafiak és események emlékére, szobraira stb. az Emke külön 34.226 korona 75 f.-t áldozott; kebeléből indult ki, vagy vezetői élén-állásával fejlődött ki többek közt a segesvári Petőfi-szobor, a héjjasfalvi honvéd-emlék, az algyógyi és hétfalusi 48/49-es vértanúemlék, a Körösi Csorna Sándor, Zágoni Mikes Kelemen szobrok ügyei s a nemrég leleplezett szászvárosi Kun Kocsárd és Géza gróf szobrok 8485 K összegét is jórészt az Emke gyűjtötte össze. Mig I. Ferenc József nevére a budapesti 10 szoborért az egyesület egy 50.000 K-ás népiskolai, Erzsébet királyné emlékére egy hasonló nagyságú kisdadóvó emlékalapítványt létésített és 20—20.000 K-ás kulturális alapítvánnyal örökítette meg II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona, Kossuth Lajos és Bethlen Gábor gróf, valamint összesen 7000 K-ával egyes elhunyt tisztviselőinek emlékezetét. Erdélyből az egyesület fáradozásai alapján indult ki egyebek mellett a katonai térképek hely- és határneveinek a közigazgatási elnevezések alapján való helyesbítése, ami A község és helynevekről szóló 1898: 4. t.-c. létrejöttére vezetett; a névmagyarosítások ügyét a Központi Névmagyarositó Társaság megszűnte óta úgyszólván az Emke vette a kezébe, sok ezer számra kinyomtatva s, a testvér-egyesületeknek is megküldve a folya- modási mintákat. Ide tartoznak még a nyelv- tanulás céljából a növendék-csere, a néptanítók fizetésrendezése, aztán a vasárnapi munka-szünet, a képviselőválasztói jog kérdései stb. melyekre az Emke a maga hatásköréből mindannyiszor saját intézkedésekkel, emlékiratokkal és képviseletekkel folyt be. A hét. A diákélet kezdetei. Immár teljes számban itt vannak a mi diákjaink. Még folyik ugyan egynéhány napig a bohémélet, mely— ha gyönge árnyéka is a nagy vakáció aranyszabadságának — mégiscsak jó, mert még nem igen lehet szekundá- kat fogni; még telve a ládafia mindenféle jóval, „kakastejjel“ sütött kaláccsal s ki tudná megmondani, még milyen csemegékkel. No meg még lehet kószálni eleget: fölkeresni az erdőt, a hervadó ligetet. Van idő rá, hisz a tanár urak is elnézők addig, míg bele nem zökkennek a rendes kerékvágásba a gömbölyű képű, bohó diákgyerekek. A tejjel-mézzel folyó vakáció teremtette gömbölyű arc aztán lassan-lassan fogyni kezd, mint az éj jámbor vándora: a holdvilág; több és több lesz a munka* a drukk, kevesebb és kevesebb a pecsenye kosztadóné asszony fehér táljában. . . * Kosztadóné asszonyok? Oh, ezek nagyon kedves nénikék! Különösen az első hetekben! De azért már ezek sem azok, mint a régi jó idők kosztadó asszonyai, akik holtra etették a diákjaikat. Bajosan találnánk ilyeneket a drága élelem mai korszakában. — Manapság a kosztos diák a legtöbb kosztadó néninél nem hizó médium, hanem szükséges rossz — aki nélkül nincs jó ebéd, nincs vacsora, nincs toalett. . . * Tiszteletbeli zsidó. Ilyen furcsa címet adott „Az Újság“ minapi száma egy róm. kát. val- lásu egri embernek, a következő hír keretében : „Polónyi fa tiszteletbeli zsidó. Nem minden pikántéiia nélkül való hirt jelentenek Egerből. Az antiszemitizmus jegyében hadakozó Polónyi Géza egyik fia és pedig Polónyi Gyula biztosítási hivatalnok, felvételre jelentkezett az egri izraelita hitközség elnökségénél. Vagy két héttel ezelőtt ugyanis a következő Írásos nyilatkozatot kapta a hitközség Polóuyi Gyulától: „Nyilatkozat. Én alulírott az egri izr. hitközség kötelékébe óhajtok belépni s mint ilyen a hitközség terheihez hozzájárulni kívánok. Tisztelettel Polónyi Gyula.“ Ez a nyilatkozat azt jelenti, hogy Polónyi Gyula, aki római katholikus vallásu, tiszteletbeli tagja akar lenni az egri izr. hitközségnek, vagyis hitközségi adót akar fizetni. A hitközség értesítette Polónyit, hogy a nyilatkozatról az elöljáróság fog dönteni, miheztartásul azonban már most közölte vele, hogy ha föl is veszik a hitközség kötelékébe, az alapszabályok értelmében lesz ugyan választási joga, de mint más vallásu, ő maga nem Választható.“ A hir hitelességéért persze az „Az Újság“ felelős. * Álszemérem és tapintat. Az egri uszodában fölváltva vannak a férfi és női órák. És valamint a férfiak óráira nem szoktak bevinni kis eánykákat, azonképen tilos bármily kis fiút is bevinni a női órákra. Ámde nem azért rend a rend, hogy némelyek túl ne tennék rajta magukat. Az ilyen mamák beviszik magukkal 3—4—5 éves fiú-csemetéiket, Mivel pedig ebből háborúság lett. jónak látták felfújni a dolgot s holmi álszeméremröl kezdtek beszélni. Pedig hát nem erről van szó, hanem — tapintatról. Nem ott van a hiba, hogy három éves fiúcskákat hordanak be a női órákra, hanem abban, hogy ilyen címen más mamák is feljogosítva érezik magukat a szabadalomra és szintén be akarják vinni fiacskáikat, akik pedig már 7 — 8 évesek, sőt talán idősebbek is. Úttörőnek lenni szép dolog, de nem abban, hogy a megállapított rend ellen cselekedjék valaki. Lehetetlen is megállapítani, hogy hány éves férfi előtt restelkedjenek a hölgyek. Elvégre ez relatív valami. De ha csak egy is van, aki nem akarja, hogy ott legyen a fiuoska az uszodában: már nem illik bevinni. A vasúti kupé ablakát csak akkor szabad kinyitni, ha minden utas beleegyezik. Ez is olyan eset; sőt még olyanabb. A nemdohányzó fülkében még akkor se szabad rágyújtani, ha minden ott levő utas megengedné, mert ez a rend. A női uszodaórákra se szabad vinni fiút, mert ez a rend. HÍREK. Eger, 1911. szeptember 8-án. Tájékoztató. Szept. 9—12. Beiratás a jogakadémián. „ 9—15. Alapvizsgák a jogakadémián. „ 9., 10. Behatás az iparostanoneiskolában.. „ 10. Veni Sancte az angolkisasszonyoknál. „ 10. Országos vásár Füzesabonyban. „ 11. A közigazgatási bizottság ülése. „ 11, 12. Beíratás a kereskedelmi tanonciskolába. „ 13. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Tiszaörsön. „ 14. A pétervásárai főszolgabíró tárgyalási napja Mátraballán. „ 15. Veni Sanete a jogakadémián. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Verpeléten. „ 16. A hevesi főszolgabíró tárgyalási napja Erdőteleken. „ 17. Szervita-búcsú. „ 17. Sajtó vasárnap. „ 18. Előadások kezdete az angolkisasszonyoknál. „ 18. Országos vásár Kaiban. „ 19. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Abasáron. „ 20. Katonai utóállítás Egerben. „ 21. Katonai utóállítás Hatvanban. „ 23. Eger .város közgyűlése. „ 25. Hevesvármegye közgyűlése. „ 26. Országos vásár Pétervásárán. „ 27. Katonai felülvizsgálat. „ 28., 29, 30. Országos vásár Egerben. Mezőkövesd ünnepe. Szeptember 8-áu ás 9-éu délelőtt bérmált meg Szmrecsányi Lajos magydói vál. püspök Mezőkövesden 3000-nel több hivőt, a lakosság igaz lelki öröme között. Valóban nagy ünnepé avatta e napokat a püspök megjelenése! Már a csütörtöki fogadtatás is mutatta, mily nagy tisztelettel viseltetitek matyó földön a főpásztor iránt, s mily magyaros vendégszeretettel várják, fogadják az illusztris főpapot, bíbornok- érsekünk képviselőjét. Az üdvözlések sorát Kistályán nyitotta meg Bónis Bertalan főszolgabíró, ki járása nevében fogadta keresetlen, szívből jött szavakkal a püspököt. A főszolgabíró kíséretében voltak Fa/csik Gábor gyógyszerész, Káló Jenő községi másodjeg.vző, Báczkövy József dr, járásorvos, Keményffy Gyula káptalani intéző, Török István kistáyai plébános, Bódi Béla jegyző, Kozlánczky Ferenc megyebizottsági tag. Délután 41/* órakor indult innen tovább a főpap Kövesd felé, a küldöttség társaságában, hova órakor érkezett meg. A község határában Morvay János főjegyző,— Zichy István gróf, orsz. képviselő, Brezovay László, Antony Ágoston dr, Haranghy Sándor, Gáspár György és még a képviselőtestület több tagja kíséretében — a következő szavakkal üdvözölte a püspököt: „A hires matyóváros határánál, annak összes lakossága nevében van szerencsém üd-
