Eger - hetente kétszer, 1911

1911-09-09 / 72. szám

1911. szeptember 9. EGER. (72. sz.) 3 szítésével 19 óvó, ami együtt 77, vagyis a fenti 139 számnak 55'4%-a, tehát több, mint fele. A magyar nyelv és a hazafias érzés ter­jesztése körül kiválóbb sikereket elért 159 néptanító, tanítónő, és óvónő jutalmazására 26,912 K 42 f. fordított az egyesület. Az 1908/9 év telén az Orsz. Közm. Tanács segítségével 102 községben 4799 felnőtt egyén számára analfabéta tanfolyamokat rendezett. Ekként az Emke által létesített, segített és fentartott alsófokú népoktatási intézményekbe járt nö­vendékek száma 104.233. Az emberbaráti és jótékony ügyeken és intézményeken kívül (há­rom árvaház, tűz- és árvízkárosultak, agg hon­védek segítése stb.) melyekre 73.104 K 33 jf-t fordított, az u. n. népnevelési segítő intézmé­nyek közül 203 községben 269.333 kötet művel népkönyvtárakat és ifjúsági egyesületeket létesített. Érdekes, hogy mindkét téren az Emke volt az első kezdeményező az országban amellett, hogy 12.797 K 95 f. értékben külön az erdélyi rész minden m. kir. honvéd állomásán m. kir. honvéd, továbbá cs. és kir katonai kórházi könyvtárakat (ösz- szesen 21-et) alkotott. A magyar dal és zene annyira kívánatos és fontos ápolására 154 községben népdalosköröket szervezett, melyek tá­mogatására, többek közt Deák Gerő szerkesz­tésében (19.000 példánybau) megjelent 3 kötet Emke-daloskönyvet Íratott és adott ki s mely kis intézmények a népkönyvtárakkal együtt a fel­nőttek közt a hazafias szellem és érzés leg­biztosabb ápolói. Hazafias kiadványokúi 33.280 K 20 f ráfordításával s másnemű erkölcsi köz­benjárásokkal 77 olyan mű megíratását és meg- jelenhetését mozdította elő az Emke, minők Balogh Pálnak: A népfajok Magyarországon, Jancsó Benedeknek: A román nemzetiségi tövekvések tör­ténete és jelenlegi állapota, Varjú Jánosnak : A magyar szellemi művelődés történelme című műve, továbbá az Erdélyi úti-kalauz. Külön e célra szervezett, külső bizottság útján és annak gyűjtésével adja ki és helyezteti el 5 európai nyelven, többek közt Jeszenszky Sándor dr.-nak A rágalmazott Ma­gyarország c. 1893. évi kolozsvári Replika-vád- beszédét, más ily, a magyar államot és az egységes magyar nemzetet védő iratokkal együtt. Kiegészítőül jelentékeny segéllyel ka­rolja fel a a vidéki magyar színészetet, ösz­töndíjakkal és kiállítások rendezésével a kép­zőművésztett s 78.838 korona 60 fillérre megy csak a kolozsvári Mátyás király szoborra, E. Kovács Gyula emlékére és Pusztai Béla ko­lozsvári színművész árváinak eszközölt gyűjtésre is. Nagy hazafiak és események emlékére, szob­raira stb. az Emke külön 34.226 korona 75 f.-t áldozott; kebeléből indult ki, vagy vezetői élén-állásával fejlődött ki többek közt a se­gesvári Petőfi-szobor, a héjjasfalvi honvéd-em­lék, az algyógyi és hétfalusi 48/49-es vértanú­emlék, a Körösi Csorna Sándor, Zágoni Mikes Kelemen szobrok ügyei s a nemrég leleplezett szászvárosi Kun Kocsárd és Géza gróf szobrok 8485 K összegét is jórészt az Emke gyűjtötte össze. Mig I. Ferenc József nevére a budapesti 10 szoborért az egyesület egy 50.000 K-ás népiskolai, Erzsébet királyné emlékére egy ha­sonló nagyságú kisdadóvó emlékalapítványt létésített és 20—20.000 K-ás kulturális ala­pítvánnyal örökítette meg II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona, Kossuth Lajos és Bethlen Gábor gróf, valamint összesen 7000 K-ával egyes el­hunyt tisztviselőinek emlékezetét. Erdélyből az egyesület fáradozásai alapján indult ki egyebek mellett a katonai térképek hely- és határne­veinek a közigazgatási elnevezések alapján való helyesbítése, ami A község és helynevekről szóló 1898: 4. t.-c. létrejöttére vezetett; a név­magyarosítások ügyét a Központi Névmagyarositó Tár­saság megszűnte óta úgyszólván az Emke vette a kezébe, sok ezer számra kinyomtatva s, a testvér-egyesületeknek is megküldve a folya- modási mintákat. Ide tartoznak még a nyelv- tanulás céljából a növendék-csere, a néptanítók fi­zetésrendezése, aztán a vasárnapi munka-szünet, a képviselőválasztói jog kérdései stb. melyekre az Emke a maga hatásköréből mindannyiszor saját intézkedésekkel, emlékiratokkal és kép­viseletekkel folyt be. A hét. A diákélet kezdetei. Immár teljes számban itt vannak a mi diákjaink. Még folyik ugyan egy­néhány napig a bohémélet, mely— ha gyönge ár­nyéka is a nagy vakáció aranyszabadságának — mégiscsak jó, mert még nem igen lehet szekundá- kat fogni; még telve a ládafia mindenféle jóval, „kakastejjel“ sütött kaláccsal s ki tudná meg­mondani, még milyen csemegékkel. No meg még lehet kószálni eleget: fölkeresni az erdőt, a hervadó ligetet. Van idő rá, hisz a tanár urak is elnézők addig, míg bele nem zökken­nek a rendes kerékvágásba a gömbölyű képű, bohó diákgyerekek. A tejjel-mézzel folyó vaká­ció teremtette gömbölyű arc aztán lassan-lassan fogyni kezd, mint az éj jámbor vándora: a hold­világ; több és több lesz a munka* a drukk, kevesebb és kevesebb a pecsenye kosztadóné asszony fehér táljában. . . * Kosztadóné asszonyok? Oh, ezek nagyon ked­ves nénikék! Különösen az első hetekben! De azért már ezek sem azok, mint a régi jó idők kosztadó asszonyai, akik holtra etették a di­ákjaikat. Bajosan találnánk ilyeneket a drága élelem mai korszakában. — Manapság a kosztos diák a legtöbb kosztadó néninél nem hizó mé­dium, hanem szükséges rossz — aki nélkül nincs jó ebéd, nincs vacsora, nincs toalett. . . * Tiszteletbeli zsidó. Ilyen furcsa címet adott „Az Újság“ minapi száma egy róm. kát. val- lásu egri embernek, a következő hír keretében : „Polónyi fa tiszteletbeli zsidó. Nem minden pikántéiia nélkül való hirt jelentenek Eger­ből. Az antiszemitizmus jegyében hadakozó Polónyi Géza egyik fia és pedig Polónyi Gyula biztosítási hivatalnok, felvételre jelentkezett az egri izraelita hitközség elnökségénél. Vagy két héttel ezelőtt ugyanis a következő Írá­sos nyilatkozatot kapta a hitközség Polóuyi Gyulától: „Nyilatkozat. Én alulírott az egri izr. hitközség kötelékébe óhajtok belépni s mint ilyen a hitközség terheihez hozzájárulni kívá­nok. Tisztelettel Polónyi Gyula.“ Ez a nyilatkozat azt jelenti, hogy Polónyi Gyula, aki római katholikus vallásu, tiszte­letbeli tagja akar lenni az egri izr. hitköz­ségnek, vagyis hitközségi adót akar fizetni. A hitközség értesítette Polónyit, hogy a nyi­latkozatról az elöljáróság fog dönteni, mihez­tartásul azonban már most közölte vele, hogy ha föl is veszik a hitközség kötelékébe, az alapszabályok értelmében lesz ugyan válasz­tási joga, de mint más vallásu, ő maga nem Választható.“ A hir hitelességéért persze az „Az Újság“ felelős. * Álszemérem és tapintat. Az egri uszodában fölváltva vannak a férfi és női órák. És vala­mint a férfiak óráira nem szoktak bevinni kis eánykákat, azonképen tilos bármily kis fiút is bevinni a női órákra. Ámde nem azért rend a rend, hogy némelyek túl ne tennék rajta magukat. Az ilyen mamák beviszik magukkal 3—4—5 éves fiú-csemetéiket, Mivel pedig eb­ből háborúság lett. jónak látták felfújni a dol­got s holmi álszeméremröl kezdtek beszélni. Pedig hát nem erről van szó, hanem — tapintatról. Nem ott van a hiba, hogy három éves fiúcskákat hordanak be a női órákra, ha­nem abban, hogy ilyen címen más mamák is fel­jogosítva érezik magukat a szabadalomra és szintén be akarják vinni fiacskáikat, akik pedig már 7 — 8 évesek, sőt talán idősebbek is. Úttörőnek lenni szép dolog, de nem abban, hogy a megállapított rend ellen cselekedjék valaki. Lehetetlen is megállapítani, hogy hány éves férfi előtt restelkedjenek a hölgyek. El­végre ez relatív valami. De ha csak egy is van, aki nem akarja, hogy ott legyen a fiuoska az uszodában: már nem illik bevinni. A vasúti kupé ablakát csak akkor szabad kinyitni, ha minden utas beleegyezik. Ez is olyan eset; sőt még olyanabb. A nemdohányzó fülkében még akkor se szabad rágyújtani, ha minden ott levő utas megengedné, mert ez a rend. A női uszodaórákra se szabad vinni fiút, mert ez a rend. HÍREK. Eger, 1911. szeptember 8-án. Tájékoztató. Szept. 9—12. Beiratás a jogakadémián. „ 9—15. Alapvizsgák a jogakadémián. „ 9., 10. Behatás az iparostanoneiskolában.. „ 10. Veni Sancte az angolkisasszonyoknál. „ 10. Országos vásár Füzesabonyban. „ 11. A közigazgatási bizottság ülése. „ 11, 12. Beíratás a kereskedelmi tanonciskolába. „ 13. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Tiszaörsön. „ 14. A pétervásárai főszolgabíró tárgyalási napja Mátraballán. „ 15. Veni Sanete a jogakadémián. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Verpeléten. „ 16. A hevesi főszolgabíró tárgyalási napja Erdő­teleken. „ 17. Szervita-búcsú. „ 17. Sajtó vasárnap. „ 18. Előadások kezdete az angolkisasszonyoknál. „ 18. Országos vásár Kaiban. „ 19. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Abasáron. „ 20. Katonai utóállítás Egerben. „ 21. Katonai utóállítás Hatvanban. „ 23. Eger .város közgyűlése. „ 25. Hevesvármegye közgyűlése. „ 26. Országos vásár Pétervásárán. „ 27. Katonai felülvizsgálat. „ 28., 29, 30. Országos vásár Egerben. Mezőkövesd ünnepe. Szeptember 8-áu ás 9-éu délelőtt bérmált meg Szmrecsányi Lajos magydói vál. püspök Mezőkövesden 3000-nel több hivőt, a lakosság igaz lelki öröme között. Valóban nagy ünnepé avatta e napokat a püspök megjelenése! Már a csütörtöki fogadtatás is mutatta, mily nagy tisztelettel viseltetitek matyó földön a főpásztor iránt, s mily magyaros vendégszeretettel vár­ják, fogadják az illusztris főpapot, bíbornok- érsekünk képviselőjét. Az üdvözlések sorát Kistályán nyitotta meg Bónis Bertalan főszolgabíró, ki járása ne­vében fogadta keresetlen, szívből jött szavakkal a püspököt. A főszolgabíró kíséretében voltak Fa/csik Gábor gyógyszerész, Káló Jenő községi másodjeg.vző, Báczkövy József dr, járásorvos, Keményffy Gyula káptalani intéző, Török István kistáyai plébános, Bódi Béla jegyző, Kozlánczky Ferenc megyebizottsági tag. Délután 41/* órakor indult innen tovább a főpap Kövesd felé, a küldöttség társaságában, hova órakor érkezett meg. A község hatá­rában Morvay János főjegyző,— Zichy István gróf, orsz. képviselő, Brezovay László, Antony Ágos­ton dr, Haranghy Sándor, Gáspár György és még a képviselőtestület több tagja kíséretében — a következő szavakkal üdvözölte a püspököt: „A hires matyóváros határánál, annak összes lakossága nevében van szerencsém üd-

Next

/
Oldalképek
Tartalom