Eger - hetente kétszer, 1911
1911-09-06 / 71. szám
2 EGER. (71. sz.) 1911. szeptember 6. 42 ezer koronát nyelt volna el, de meggyőződéssel valljuk, hogy a most vázolt terv teljes egészében se emésztene fel többet ekkora összegnél. De tegyük fel, hogy ötvenezer koronát fektetne be a város, ennek évi 6 % -os amortizációja is csak 3000 korona, amely összeget pedig könnyen meghozna a két uszoda és a népfürdő. Az ilyen egészséges terv joggal számíthat támogatásra minden illetékes fórumnál, mert van reális alapja és így van jövője. Eger város közgyűlése. Eger város képviselőtestülete szombaton délelőtt 11 órakor rövid, alig félórás közgyűlést tartott Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester elnöklete alatt. A közgyűlés két köszönő-levél tudomásulvételével kezdődött. Az egyik levelet Kállay Zoltán dr., valóságos belső titkos tanácsos, főispán küldte, a város üdvözletéért, a másikat Kada Elek kecskeméti polgármester, a földrengéssel sújtott város lakosságának küldött segítségért. Ezután választás volt. Maczki Valér dr. ugyanis lemondott annak az ad hoc bizottságnak elnöki tisztéről, amely bizottság a Meisz- ner Imre által szervezett zenekonzervatórium segélyezése ügyében, javaslattétel végett küldetett ki. A közgyűlés a bizottság tagjai közül elnökké Kösztler József drt., uj bizottsági taggá pedig Setét Sándor drt. választotta meg. A városi tanács előterjesztést tett, hogy a Tihamér-állomáson való vámszedési jog engedélyezéséért írjon föl a közgyűlés a kereskedelemügyi miniszterhez. A javaslatot elfogadták. A belügyminiszter tudomásul vette a vá- x’osnak azt a határozatát, mellyel a második husbiztosi állást betölteni kívánja. A közgyűlés fölterjesztést tett az alispánhoz a választás határidejének kitűzése végett. Az alispán a város szervezkedési szabály- rendeletének akként való módosítását kívánja, hogy a közgyűlés elé kerülő ügydarabokról az előadók határozati javaslatot készítsenek, miáltal meg lesz akadályozva az az eshetőség, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvébe hibák csusz- szanak be. Az állandó választmány javaslatára az ügyet kiadták a szervezkedési szabályrendelet módosítására kiküldött bizottságnak. A rendőrlegénység fizetési ügye került ezután napirendre. A közgyűlés ebben az ügyben már határozott, amidőn kimondotta, hogy a fizetéseket, a rendőrségnek közeli államosítására való tekintettel, nem rendezi. Föllebbe- zés folytán az ügy a vármegyéhez került és a törvényhatósági bizottság közgyűlése a város határozatát föloldotta. A képviselőtestület most is fönntartotta elsőízben hozott határozatát, annál inkább is, mert a városnak en - gedélyezett államsegélyből a rendőrlegénységet is részesíti. A köigazgatási és pénzügyi szakosztály azt javasolja, hogy mindazoktól, akik a köztereken állandóan árusítanak, szedjen helypénzt a város. A közgyűlés a javaslatot kellő előkészítés végett kiadta a tanácsnak. A rendőrségi ügyek kezelésének megvizsgálására kiküldött bizottság jegyzőkönyvét, melyben a piaci szabályrendelet azon szakaszának módosítását is kéri a bizottság, amelynek alapján a rendőrség a pokrócokon és kétes tisztaságú ruhadarabokon élelmicikkeket árusítókat bírságolja, — a közgyűlés kiadta a közegészségügyi bizottságnak véleményezés végett. A városi díjnokok drágasági pótlékért és az államsegélyben való részesítésért folyamodtak. A közgyűlés kimondotta, hogy a drágasági pótlékot nem adja meg, azonban az államsegélyből fenmaradó összeget a díjnokok, rendőrök és hajdúk között arányosan felosztja. Szabó Miklós városi számtiszt magasabb fizetési osztályba sorozását, Bakonyi Gergely helypénzfelügyelő és Tóth Andor volt városi végrehajtó az államsegélyben való részesítést kérelmezte. Mindhármukat elutasították; ellenben Sárközi Ignác árvaszéki iktató-kiadó második ötödéves korpótlékát folyósították. A katonai gyakorlóterek után fizetendő bérösszeg megállapítása végett a közgyűlés átír a hadtestparancsnoksághoz, és az ügy letár- gyalásához megbízottak kiküldését kéri. A vakokat gyámolító országos egyesület kérelmére a közgyűlés három évre évi 15—15 korona segétyt szavazott meg. Az 1912. évi közmunka költségvetést elfogadták ; majd Eger város szőlőterületeinek újból való osztályozásához két bizalmi férfiút: Horváth Béla és Kocsis János városi képviselőket küldötték ki Okolicsányi Imre kataszteri becslőbiztos mellé. Néhány köztérvételi ügyben uj határidőt tűntek ki; Eger város villamos-telepének a telepengedélyt megadták; Pataky Árpádnak a Király-utcában kért közteret □ ölenként 10 koronájával átengedték; ellenben a Braun Zsig- mond által, a Hóhér-parton kért 400 hégyszög öl közterületet árverésen fogják eladni □ ölenként 10 kor. kikiáltási árban. Mikó Józsefnek borkiegyezési ügyben beadott kérelmét, valamint az egri alapítványi női kórház alatt elvonuló közcsatorna újra építésének ügyét megvizsgálás és újabb javaslattétel végett kiadták a tauácsnak. Végül a sank, homok, agyag és kőbányákra vonatkozó szabályrendeletnek módosítása után, néhány illetőségi ügynek elintézésével véget ért a viták és felszólalások nélkül lefolyt közgyűlés. A közigazgatási bizottság ülése. Hevesvármegye közigazgatási bizottsága hétfőn, szeptember hó 11-én délelőtt 10 órakor a megye székházának kistermében rendes havi ülést tart. Az élet mélységeiből. — Társadalmi levelek. — A jótékonyság. A társadalomtudománnyal foglalkozó szociológusok arra a meggyőződésre jutottak, hogy azok, akik a társadalom bajain nem a modern eszközökkel, hanem jótékonyság utján akarnak segíteni, meddő munkát végeznek, mert a bajokat megelőzni és nem szépségflastromokkal teleragasztani kell. A jótékonyságot sürgősen szociális segítőmunbává kell átformálni, mert csak így lehet kilátásunk eredményre. És sajnos, ez igy van. Az a boldog idő már lejárt, amikor ezt a tételt még dogmaként vallottuk: a fizikai dolgok akkor igazak, ha láijuk őket ; az érzelmi dolgok akkor igazak, ha nem látjuk őket. Lejáratták ezt a szabadgondolkodók, akik Krisztus evangéliumából átvették ugyan az altruizmus legszebb és legszentebb tanát: szeresd felebarátodat, mint önmagadat! — de csak igy, rövidítve: szeresd — önmagadat! . . . És ez egy kissé — más értelmű. Hanem hát ne csodálkozzunk ezen. A szabadgondolkodók sok más egyebet, sőt magát Krisztust is átvették — Krisztustól. Persze átformálva a saját szájuk ize szerint. És igy lett Jézusból — „kötény nélküli“ nagymester, a páholyok világában. A jótékonyságot is kikezdték, mondhatnék kisajátították a páholyok. Ma már nem az a jótékonyság, amit a jó szívek titokban tesznek embertársaik nyomorának enyhítésére, hanem az, amit sippal-dobbal világgá lehet kürtölni. És ez az elv immár világnézletté izmosodott. Ma már éppen úgy lesajnálják azt a jótékony adakozót, aki titokban nyújtja a kö- nyörület adományát, mint ahogy lesajnálják azt az orvost, akinek sajog a szive, valahányszor szenvedő beteget lát, vagy azt az ügyvédet, aki kinyitja az erszényét, ahelyett, hogy a szegény ember feje alól kihúzná az utolsó vánkust. Azt az ellenvetést, hogy a koldus ember nem lehet özvegyek és árvák gyámolítója, mi is aláírjuk; de miért nem lehet az a gazdag ember, akinek szíve is, vagyonos is van hozzá ? És miért csak az Ingyen-tej, az Ingyen-kenyér, a Szünidel-gyermektelep, a Gyermekvédő Liga, a Népkonyha és más efféle jótékony intézmény a jótékonyság? Mert a tömegnyomort enyhítik vele — mondják a szabadgondolkodók. Helyes; legyen így. Eszerint tehát az egyesek nyomorúsága csak akkor számít, ha az tömegnyomorrá válik. Előbb nem. A világért sem. Ámde ha ezt igy tartják, akkor miért gúnyolják például a Szent Antal kenyerét, miért támadnak ádáz haraggal a Regisi Szent Ferenc-egyletre, mely a szegénysorsú házasulok érdekében fejt ki segítő-akciót, és miért bántják, gyanúsítják a többi jótékony intézményt, mely nem a .'. pont jegyében működik ? Bizonyosan nem azért, mert a társadalom bajain akarnak segíteni és segítenek is, hanem azért, mert a jót a szabadgondolkodók nélkül, a kereszt nevében és dicsőségére cselekszik. Nekik nem a társadalom bajai és nyomora, hanem maga a társadalom kell, és hogy megnyerhessék: ezért igyekeznek monopolizálni a — jótékonyságot. A könyörület álarcával lehet legkönnyebben hozzáférni az érző szívekhez; a jótékonysággal lehet megnyerni az embereket. És ez a fő. Ezért nem jó a jó, ha az mástól és nem tőlük jő. . . A szociológiának pedig csak addig van igaza, mig azt mondja, hogy: „a bajokat megelőzni és nem szépségflastromokkal teleragasz- tani kell.“ A többit bízzák a jószívű emberekre és magára a társadalomra. Főként pedig azokra, akik a jót gyakorolni kívánják, de a — nyilvánosság kizárásával sh, HÍREK. Eger, 1911. szeptember 5-én. Tájékoztató. 6—12. Beiratás a jogakadémián. 6—15. Alapvizsgák a jogakadómián. 6. Magán-, pótló-, javító- és különbözeti vizsgálatok az angolkisasszonyoknál. 6. Veni Sanete a tanítóképző-intézetben. 8. Kisaeszonynapja. 8. A Kát. Legényegylet házi ünnepsége. 8., 9., 10. Beíratás az iparostanonciskolában. 10. Veni Sanete az angolkisasszonyoknál. 10. Országos vásár Füzesabonyban. 11. A közigazgatási bizottság ülése. 11., 12. Beíratás a kereskedelmi tanonciskolába. 13. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Tiszaörsön.
